Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Következő mérkőzések 
Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggeli rádióinterjújában arról is beszélt, hogy „mi nem akarunk migránskvótát, migránsgettókat. Nem akarunk ilyen kísérletben részt venni, és ha nem akarunk, akkor ez nem is lesz". Miért fontosak Orbán Viktor szavai annak tükrében, hogy hazánk komoly segítséget nyújt már évek óta Európa határvédelmében?
Magyarország a déli határkerítés megépítésének és fenntartásának finanszírozásával, valamint a határvadászok kiképzésével nemcsak saját magát, hanem az Európai Unió schengeni határainak védelme révén a kontinens valamennyi polgárát is védi az illegális bevándorlók áradatával szemben. Ráadásul nem csupán fizikai, hanem egyben társadalmi, gazdasági, szociális és kulturális védelemről beszélhetünk.
A határkerítést a migrációs válság kirobbanása óta visszatérő támadások érik a brüsszeli balliberális oldal részéről, az eltelt évek azonban azt bizonyítják, hogy a nagy tömegű, erőszakosan fellépő, ismeretlen identitású, az embercsempészek által szervezetten mozgatott bevándorlócsoportok feltartóztatása kizárólag így lehetséges.
Az idő előrehaladtával ugyanakkor egyre több tagállam állt a magyar bevándorláspolitikai álláspont mellé, és követelte az Európai Unió külső határainak szigorúbb védelmét.
Idén februárban Ursula von der Leyen is a határvédelmi képesség megerősítésének jelentőségét hangoztatta az Európai Parlament plenáris ülésén. A határvédelem mellett hazánkban 2016-ban népszavazást is tartottak a bevándorlással összefüggő kötelező betelepítési kvótáról. A népszavazáson
a résztvevők 98,36% egyértelmű akaratát fejezte ki annak kapcsán, hogy elutasítja a brüsszeli elosztási rendszert.
A kormányfő által említett két becsapódó meteor (pandémia, háború) uniós következményeiről szinte tudomást sem véve, júniusban azonban az Európai Unió belügyminisztereinek ülésén elfogadtak egy olyan tervezetet, amely kötelezően bevezetné az uniós szintű migránskvótát. A dokumentum értelmében azon országnak, amely nem teljesíti a befogadandó bevándorlók tekintetében előirányzott mutatókat, komoly pénzeket kell befizetni az uniós kasszába.
Ez Magyarország esetében - mivel a magyarok többségi véleménye kvótaügyben nem változott - éves szinten 250 milliárd forintba kerülne a magyar adófizetőknek.
Természetesen, már az is aggályos, hogy miközben Brüsszel érdemben nem járul hozzá a magyar határvédelemhez, további forrásokat vonna meg hazánktól. A bevándorlóországgá válás, a migránsgettók kialakulása súlyos gazdasági, biztonsági és egészségügyi kockázattal is jár. A legutóbbi ilyen típusú, 2017-ben publikált WHO-összesítés szerint a teljes afrikai lakosság 80 százaléka érintett valamilyen ragályos vagy elhanyagolt trópusi betegségben.
Az Európai Bizottság nemrég bejelentette, hogy újabb 100 milliárd euróra van szüksége a tagállamoktól Ukrajna támogatására, miközben nem tudja teljesíteni a feléjük való kötelezettségeit. Mit üzen ez az EU állapotáról?
2015 óta a határvédelmi kiadások bőven meghaladják a 650 milliárd forintot, azonban Brüsszel ennek alig több mint egy százalékát térítette meg. A miniszterelnök kijelentései hazánk szuverenitása szempontjából is kiemelt fontosságúak. A helyzet ugyanis az, hogy
Brüsszel ismételten egy népszavazással megerősített tagállami álláspontot törekszik figyelmen kívül hagyni, sőt, szankcióval (politikai és pénzügyi) kíván sújtani egy olyan tagállamot, amely tiszteletben tartja a közvetlen demokrácia legnemesebb eszközének eredményét.
Az úgynevezett Ukrajna Eszköz keretein belül az Európai Unió 2024 és 2027 között újabb 50 milliárd euróval segítené Ukrajnát. E tekintetben fontos rögzíteni, hogy az Európai Bizottság nem tudja alátámasztani, hogy egyáltalán elegendő lesz-e ez az összeg a következő évekre, vagy adott esetben később újabb eurómilliárdos igényeket támaszt a tagállamok irányába Ukrajnával összefüggésben, illetve továbbra is kérdéses, hogy az eddig folyósított és a jövőbeli támogatási összeg elköltésének ellenőrzése hogyan történik.
Miközben pedig a nem EU-s tagállam Ukrajna - amely számos ponton nem feleltethető meg az Unió alapértékeinek - eurómilliárdokban részesül Brüsszel jóvoltából, addig Magyarország továbbra sem juthatott hozzá a neki jogosan járó uniós forrásokhoz, sőt, az Európai Bizottság a kamatok növekedése miatt pluszpénzt követel a hiteltörlesztéshez.
Az Unión kívüli Ukrajna és annak eredményeként a háború elhúzódásának finanszírozása - amely a fölösleges vérontás mellett valamennyi tagország és uniós polgár mindennapjait keservesen megnehezíti - valamint egyes, a Nyugatról beáramló erőszakos ideológiákkal szembehelyezkedő tagállamoktól az uniós jog szerint járó források retorziós céllal történő megvonásának kettőse egyértelműen azt az üzenetet közvetíti, hogy azok, akik jelenleg a brüsszeli döntéshozói székekben ülnek, különböző okokból kifolyólag nem Európa érdekeit tartják szem előtt.
Az Unió tartozik Magyarországnak. Tartozik a határkerítés ügyében, tartozik 800 milliárd forinttal a tanároknak és tartozik a helyreállítási alap pénzével – mondta a miniszterelnök szintén a Kossuth Rádióban. Megteheti az EU, hogy nem fizeti ki a nekünk jogosan járó forrásokat?
A különböző uniós hátralékok tekintetében fontos hangsúlyozni, hogy a Bizottság részéről történő teljesítés nem jogi, hanem politikai döntés kérdése. A határvédelem tekintetében hazánk a schengeni megállapodásból eredő kötelezettségeinek tesz eleget, amellyel összefüggésben jogosan tart igényt költségeinek megtérítésére.
A visszatartott források a Szerződések, illetve a tagországok döntése értelmében is jogosan illetik meg hazánkat. Magyarország pedig a Brüsszel által támasztott plusz elvárásokat („mérföldkövek") is igazolt módon teljesítette.
Brüsszelnek tehát, ha a jogállami elveket és az uniós jogot tiszteletben tartva kíván eljárni, akkor folyósítania kell hazánk részére a pénzeket.
A Politico arról írt, hogy az uniós biztosok már menekülnek Ursula von der Leyen bizottsági elnök elől, akinek súlyos botrányai vannak, ráadásul egyeztetés nélkül, a biztosokat megkerülve hoz döntéseket, saját tanácsadóira hagyatkozva. Milyen következménye van Európára nézve a brüsszeli káosznak, és hogy értékelhető a Bizottság helyzete?
Az elnök irányítása alatt működő Európai Bizottság az Unió végrehajtó szerve, amely amellett, hogy kizárólagos hatáskörével élve új uniós jogszabályjavaslatokat dolgoz ki, végrehajtja az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa által hozott döntéseket. Az Európai Bizottság testületi formában működik, amely mind a biztosok, mind az elnök irányába megköveteli az együttműködés és a tájékoztatási kötelezettség teljesítését, ez azonban jól láthatóan nem érvényesül Brüsszelben, amely mostanában a morális, jogi és intézményi válságok időszakát éli, és ez jelentős körülmény mind az előtte álló feladatok, mind a saját hitelességét, mind pedig a nemzetközi versenyképességét illetően.
Az intézmény falain belül uralkodó káosz és összeférhetetlenség pedig ellentétes a tagállamok érdekeivel, hiszen ellehetetleníti a kiemelt feladatok megfelelő színvonalú ellátását.
Von der Leyen és a biztosok hozzáállása az EUMSZ 234. cikkében rögzített kollektív felelősség tekintetében is "minősített felelőtlenségre" vall. A Szerződés ugyanis világosan rögzíti, hogy amennyiben az Európai Parlament bizalmatlansági indítványt fogad el a Bizottság tevékenysége miatt, úgy a tagoknak testületileg kell lemondaniuk.
Egy interjúból az derült ki, hogy az EU soros elnökségét hazánk migráció- és genderellenes álláspontja miatt akarják elvenni Magyarországtól. Ezt az EU mellett dolgozó tanácsadó testület, a Meijers Bizottság egyik tagja, John Morijn mondta egy baloldali rádióban. Morinj szerint a magyar bevándorláspolitika tulajdonképpen eltérítené a brüsszeli terveket. Mit jelent ez, és miért veszélyes kijelentés?
A Szerződésekben rögzített szabályok a soros elnökséggel összefüggésben a következőek - a EUSZ szerint a Tanács különböző formációinak elnökségét - a Külügyek Tanácsának kivételével - a Tanácsban részt vevő tagállami képviselők látják el az Európai Unió működéséről szóló szerződés 236. cikkének meghatározott feltételeknek megfelelően, egy egyenjogúságon alapuló rotációs rendszer szerint. Az EUMSZ vonatkozó rendelkezése alapján pedig a Európai Tanács minősített többséggel fogadja el a Külügyek Tanácsának kivételével a Tanács formációinak elnökségéről szóló határozatot. De hogy mi a soros elnökség rendszerének jelentősége? A Tanács elnökségét nem választják: az egyes országok félévente egymást követve töltik be ezt a tisztet, amely egy egyenjogúságon alapuló rotációs rendszer, amiknek teljes jogú részese méretétől függetlenül minden tagállam 13 és fél évente. E rendszernek köszönhetően a 27 tagállam mindegyike a kontinens politikai fókuszába kerül hat hónapra, amikor is az EU tevékenységi területének jó részén segít biztosítani a zökkenőmentes működést.
Veszélyt jelent ugyanakkor, hogy a nemzetközi baloldal ismételten azon dolgozik, hogy a jogállami elveket, az eljárási szabályokat és az Alapszerződéseket megsértve vigye keresztül akaratát, mindezt úgy, hogy egy, az európai integráció bölcsőjéhez visszavezethető, éppen az általuk előszeretettel hangoztatott egyenjogúság értéken alapuló rendszer felrúgásával szankcionálja az illegális bevándorlással szembehelyezkedő tagállamokat.
