Új vezetője van a Soros-birodalomnak, a célok azonban nem változnak

Alexander Soros, 2018
NEW YORK, NY - MAY 22: Philanthropist Alexander Soros attends Gordon Parks Foundation: 2018 Awards Dinner & Auction at Cipriani 42nd Street on May 22, 2018 in New York City. Bennett Raglin/Getty Images for Gordon Parks Foundation/AFP (Photo by Bennett Raglin / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / Getty Images via AFP)
Vágólapra másolva!
Miután decemberben átvette a 25 milliárd dollár értékű Soros-birodalom irányítását, Alexander Soros, vagyis Soros György 37 éves fia most egy interjút adott a The Wall Street Journal amerikai napilapnak, betekintést engedve a jövőbeli elképzeléseibe. Eszerint minden megy tovább ugyanúgy, csak még radikálisabban és hangosabban.
Vágólapra másolva!

Mint fogalmazott: a célja apja liberális célkitűzéseinek bővítése, ám noha hasonlóan gondolkodnak, ő szeretne más ügyeket is felkarolni, mint a szavazati és abortuszjog, valamint a nemek közötti egyenlőség.

Tervei szerint a családi vagyont továbbra is arra használná, hogy baloldali amerikai politikusokat támogasson - írja a Magyar Nemzet.

Egyesek kételkedtek abban, hogy a most 92 éves Soros György valaha is átadja birodalma vezető szerepét, amíg él.

Ráadásul egy interjúban azt mondta: „Elvi okokból nem akartam, hogy az alapítványt valamelyik gyermekem vegye át. Úgy gondoltam, hogy olyasvalakinek kell irányítania, aki a legalkalmasabb rá." Ám most már úgy fogalmazott, hogy fiatalabb fia kiérdemelte a helyet.

Sokan az 52 éves, pénzügyi végzettségű jogász Soros Jonatánt gondolták egyértelmű utódnak, ám ő hiába stabilizálta néhány éve a Soros-birodalom fedezeti alapját, egy összezördülés és szemléletváltás miatt, úgy tűnik, kiesett a kegyeltek sorából.

A Soros-birodalom a Nyílt Társadalom Alapítványán keresztül évi mintegy 1,5 milliárd dollárt irányít különböző támogatásokra, kutatásokra, egyetemeknek és emberi jogi célokra – ám ez az ő értelmezésük szerint olyan liberális elemeket is tartalmaz, mint a melegházasság és az LMBTQ-közösség igényeinek hirdetése.

A Soros-féle Democracy PAC nevű szervezet olyan amerikai kerületi ügyészek és bűnüldöző tisztviselők választási kampányát támogatja, akik a bebörtönzési arányok és a faji előítéletek csökkentésére törekszenek.

A fiatalabb Soros nem rejtette véka alá az interjúban, hogy jobban érdekli a politika, mint az apját, és elmondta, hogy a közelmúltban találkozott a Biden-adminisztráció tisztviselőivel, Chuck Schumer demokrata szenátusi többségi vezetővel, valamint államfőkkel is, köztük Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnökkel és Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel.

Mint fogalmazott, mindezt azért, hogy a családi alapítványhoz kapcsolódó ügyek mellett érveljen – más szóval a céljaik szerint alakítsák a döntéshozók döntéseit.

Mint elmondta, aggasztja annak az esélye, hogy Donald Trump korábbi republikánus elnök visszatérhet a Fehér Házba, ezért arra is tett utalást a Wall Street Journalnek, hogy a 2024-es amerikai elnökválasztás során a Soros-pénzre továbbra is számíthatnak a demokraták.

Soros György az 1970-es és 80-as években fedezeti alapkezelőként építette fel vagyonát, spekulálva a gazdasági és politikai változásokra. Egyik legismertebb fogadása, a brit font 1992-es bedöntése volt, amely több mint egymilliárd dollár nyereséget hozott számára, míg nehézségeket a brit adófizetőknek.

Amikor az ügy erkölcsi hátteréről kérdezték, közölte: „Azért csinálom, hogy pénzt keressek, nem tudok és nem is akarok foglalkozni a tetteim társadalmi következményeivel."

Később, 2008-ban a magyar OTP-bankot nagy shortolásával (vagyis a részvények csökkenésére való fogadással és egy későbbi vásárlásának az ígéretével) pedig 675 ezer dollárt keresett.

Az ügylethez kapcsolódva a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó jogszabályi előírások megsértése miatt felügyeleti eljárás is indult, és akkor a Soros Fund Management LLC-t 489 millió forint felügyeleti bírság megfizetésére kötelezte a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF).

A CBS-nek adott 1988-as interjújában, amikor Soros Györgyöt arról kérdezték, hogy nehezére esett-e segédkezni a magyarországi zsidók tulajdonának elkobzásában, úgy fogalmazott: egyáltalán nem, és nem érez bűntudatot. Az interjúban elhangzott, hogy nem vallásos, és szerinte Istent csak az ember teremtette.

Soros György Ukrajnában is felbukkant, 2015-ben Petro Porosenko államfővel is tárgyalt, sőt a Nemzetközi Reneszánsz Alapítványán keresztül a forradalomba torkollott majdani eseményekben is részt vett.

Sőt egy interjúban azt is elmondta, hogy a tüntetőknek anyagi támogatást nyújtott. Nemrégiben pedig egy véleménycikkében arról értekezett, hogy nem számítanak az ukrán veszteségek, a háborút folytatni kell, a konfliktus vége pedig gyógyír lesz mindezekre.

A magyar származású üzletember a migránsok Amerikába való szervezésében is segédkezik, Ron Kovach, a Szövetség az Amerikai Bevándorlási Reformért (FAIR) sajtószóvivője egy interjúban arról beszélt:

„Soros és árnyékszervezetei kéz a kézben dolgoztak a Biden-adminisztrációval, amióta Biden hivatalba lépett, hogy ne csak megvédjék a bevándorlókat, hanem még több illegális bevándorlót bátorítsanak arra, hogy az Egyesült Államokba érkezzen."

Ám a fiatalabb Soros is fel-fel bukkant már konfliktusövezetekben. Nemrégiben a Magyar Nemzet is beszámolt arról, hogy Alexander Soros Edi Rama albán miniszterelnök találkozott nem sokkal azelőtt, hogy kitört volna a konfliktus Koszovóban a koszovói szerbek és a NATO KFOR-missziójának katonái között.

Ahogy korábban az Origo is megírta, Kamala Harris amerikai alelnök kedden remek hangulatban találkozott Soros György nemzetközi tőzsdespekuláns fiával. A Soros-birodalom új vezetője a Twitteren számolt be a találkozóról, amely nem szerepelt Harris naptárában.

Az 58 éves Harris nem sokkal azután találkozott Alexander Sorossal, a Nyílt Társadalom Alapítványok elnökével, hogy visszarepült Washingtonba Philadelphiából, ahol a Szolgáltató Dolgozók Nemzetközi Szakszervezetének rendezvényén vett részt.