A Sorost elvtelenül védő Daniel Freund pártja az antiszemitizmus melegágya

Daniel Freund, Budapest
Vágólapra másolva!
Daniel Freund folyamatosan támadja Magyarországot, a hazánkba küldött zsarolóbizottságnak is tagja volt, miközben vehemensen védi Soros György érdekeit. Most azonban kiderült, hogy a német politikus pártja számtalan antiszemita botrányban volt már főszereplő. Bemutatjuk a Tűzfalcsoport megdöbbentő elemzését.
Vágólapra másolva!

„Egy amerikai – zsidó családba született – milliárdos képviseli az univerzum minden gonoszságát. Ez az Orbán-kormány hivatalos kommunikációs vonala” – fogalmazott Freund. Azt is hozzátette a német zöld politikus:

Azzal, hogy Sorosékat bírálni mennyire nem antiszemitizmus, többször foglalkozott már a Tűzfalcsoport. Egy amerikai vezető rabbi szerint "a hiteles és jóhiszemű zsidó rabbikra hárul, hogy egyértelműen kijelentsék, ez egy mitzvah (igaz cselekedet, jócselekedet) – és nem „antiszemitizmus” –, hogy kritizálják Soros Györgyöt a közbiztonság és az Amerikai Egyesült Államok aláásására tett radikális kísérleteiért.Világosan fogalmazva, a politikai szakértőknek, a rovatvezetőktől a karikaturistákon át senkinek sem szabad haboznia Soros, a közügyek talán legaljasabb emberének elítélését illetően."

Nemrég azonban valóban alapjaiban rázta meg Németország közéletét a Documenta kortárs művészeti bemutatóval összefüggésben kibontakozó antiszemita botrány, amelyben a The Jerusalem Postban is élesen támadott Claudia Roth kulturális miniszter és zöldpárti politikus is érintett volt. Bár a német Zöld Párt a szavak szintjén előszeretettel hangoztatja az antiszemitizmussal szembeni fellépését, ha azonban megvizsgáljuk e politikai közösség múltját és jelenét, kijelenthető, hogy a zsidó közösséggel szembeni előítélet és uszítás nem előzménynélküli, sőt, az szervesen áthatja a párt működését.

Németország zöld pártja, a Szövetség ’90/Zöldek(Bündnis 90/Die Grünen) politikusai visszatérően xenofób és antiszemita jelzőkkel illetik a konzervatív vezetésű európai országokat.

Elég csak a Soros Györgyhöz szorosan kötődő, szélsőségesen magyarellenes Daniel Freund korábbi, hazánkkal kapcsolatos kijelentésére gondolni, amelyben „nyíltan antiszemitának” titulálta az Orbán-kormány politikáját.

Daniel Freund a Magyarországra küldött zsarolóbizottságnak is a tagja volt Forrás: Facebook

A közelmúltban mégis a liberális vezetésű Németország köz- és kulturális életének kellett szembenéznie a Documenta kortárs művészeti bemutatóval összefüggésben kibontakozó kíméletlen antiszemitizmussal, amelyben a kérdésben oly kritikus Zöldek politikusa, a német kulturális miniszter, Claudia Roth is közvetlenül érintett volt. Ugyanis Roth minisztériumán (és döntésén) keresztül, a német kormány által is támogatvaegy olyan,„kortárs antiszemitizmust”megtestesítő kiállítás kerülhetett megtartásra, amely nem csupán a lebonyolításban résztvevő, nyíltan Izrael-ellenes szervezeteken, hanem a bemutatott „műveken” keresztül is - egyebek mellett disznóként került ábrázolásra egy izraeli hivatalos személy -a zsidó közösséggel szembeni uszítás legszélsőségesebb elemeit hordozta magában.

Az már régóta köztudott volt Roth-ról, hogy pozitív kapcsolatokat ápol az Izrael-ellenes iszlám világgal, hiszen egykorábbi találkozójaa híresen antiszemita Ali Larijani iráni politikussal nagy port kavart a nyilvánosságban, sőt, a zöldpárti politikus a radikális BDS-mozgalom német parlament általi szankcionáló döntését is „túlzónak” tartotta. Ennek ellenére kijelenthető, hogy még a kritikusait is váratlanul érte, amikor a rendezvény által megtestesített antiszemita uszítással szembeni fellépés helyett, egyenesen védelmébe vettea bemutatót, és ellentmondásos nyilatkozataiban„a művészi szabadság” mellett foglalt állást.

Pedig a Zöldek - a szavak szintjén - előszeretettel hangoztatják az antiszemitizmussal szembeni fellépésüket. A 2023-as parlamenti választási programjábana baloldali párt például úgy fogalmaz, hogy „határozottan szembe kell szállnunk a rasszizmussal és az antiszemitizmussal […], mert csak egy demokratikus, kozmopolita, feminista, antifasiszta és szolidáris városi társadalom képes megteremteni a jövőbeli nehézségek leküzdéséhez szükséges társadalmi kohéziót, amely képes megbirkózni a jövőbeli válságokkal. Mindemelletta program a későbbiekben az úgynevezett „jobboldali szélsőségek” közé sorolja az antiszemitizmust.

Azonban, ha a hangzatos jelszavak ellenére, megvizsgáljuk a Zöldek múltját és közeli jelenét, világossá válik, hogy nem a Documenta-botrány az első eset, amelynek kapcsán a politikai szervezet érintett a zsidó közösség tagjaival szembeni gyűlöletkeltésben, sőt, egyenesen kijelenthető, hogy e jelenség szervesen áthatja a párt működését és politikusainak tevékenységét.

A kezdetben még a béke üzenetére fókuszáló, az 1980-as évek végén „kölni siratófal” („Die Kölner Klagemauer”) néven elinduló kezdeményezés, idővel egyre inkább az antiszemita megnyilvánulások színterévé vált, mely később egészen odáig fajult, hogy 2010-ben egy „emberevő, vérivó” zsidót ábrázoló karikatúrát helyeztek el a helyszínen.Ennek ellenére a kölni Zöldek az esettel összefüggésben azon az állásponton voltak, hogy mindez a szólásszabadság körébe sorolható, és nem léptek fel érdemben demokratikus eszközökkel az ügyben.

Duisburgban a Zöld Pártot nem tartotta vissza a Die Linke-vel történő koalíciótól az a tény, hogy a baloldali párt vezető helyi politikusa, a szélsőséges meggyőződéseiről ismert Hermann Dierkes volt. Pedig Dierkes nézetei- miszerint „nem engedhető meg többé, hogy súlyos emberi jogi bűncselekményeket kövessenek el és tűrjenek el a holokauszt nevében”, továbbá, hogy Izrael létjogosultságának kérdése„nevetséges”, és az „izraeli áruk bojkottjára” van szükség - mindenki előtt ismertek voltak. A koalíció felbontásához még egy nyilvánosságra kerülő horogkeresztes röplap sem volt elég indok.

2013-ban a Zöldek parlamenti csoportja különleges címkézést követelta szövetségi kormánytól a konfliktusokkal terhelt Ciszjordániából származó izraeli termékekre, vagyis, hogy ezeket az árukat ne a "Made in Israel" felirat alatt forgalmazzák. A párt szerint mindez csupán a „tájékozott vásárlást” szolgálta volna, az azonban mindenképp érdekesen hat, hogy más, vitatott státuszú területek kapcsán (pl. Tibet, Észak-Ciprus) már nem tartották fontosnak hasonló intézkedés bevezetését. Mind a német közélet, mind Izrael állama közvetett bojkottként értékelték a javaslatot, amely heves reakciókat váltott ki.

Néhány évvel később a párt ismét kihátrált a zsidó közösséget ért támadásokkalszembeni fellépésből, amikor egyes politikusai a szólásszabadság veszélyét vélték felfedeznia Bundestag azon döntése mögött, amely a radikális BDS (Boycott, Divestment and Sanctions) Movement-tel összefüggésben vezetett be szankciós intézkedéseket a mozgalom által alkalmazott - egyes politikusok érvelése alapjána náci propagandára emlékeztető - antiszemita retorika és módszerek miatt. AZöldek politikusainak egy része annak ellenére ishatározottan kiállt azon álláspontja mellett, hogy aBDS működése csupán kritikus szemlélet”, desemmiképpen sem tekinthető antiszemitizmusnak, hogy az Európai Zsidó Szövetség alapítója, Menachem Margolin szerint a BDS "felelős a zsidók elleni fizikai támadások és a közösségi média gyűlöletének túlnyomó többségéért Európában".

Nem volt ilyen megengedő a kritikai megnyilvánulásokkalszemben München városi tanácsának zöldpárti képviselője, Bernd Schreyer, aki Twitter-csatornáján a tervezett fűtéstörvénnyel összefüggésbena pártját ért kritikákat egyenesen a zsidóüldözéshez hasonlította, amikor is bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy „bár soha nem volt betiltva a fűtés, lehetett uszítani a zöldek ellen, mintha ők lennének az új zsidók, akiket ki kell irtani, hogy Németországnak ismét minden boldogságot és jólétet elhozhasson”.

De azt, hogy mennyire más mindössze üres szavak szintjén hangoztatni valamit - amivel rendre visszaélnek a baloldali politikai szereplők -, mint érdemben tenni egy elérendő cél, nevezetesen az antiszemitizmus tényleges felszámolása érdekében, azt leginkább a közelmúlt két Zöld párti esete mutatja mega legmélyrehatóbban. Aballiberális oldalonugyanis megtörténhet az, hogy egyazon kongresszuson hirdet harcot az antiszemitizmus ellen a megválasztottkancellárjelölt, Annalena Baerbock- aki nem mellesleg korábbanszintén egy rasszizmus elleni fellépésre felszólító videóban használt rasszista kifejezést -, amelyenegyvendégelőadó a zsidóüldözéssel teszi egyenlővéa klímatudósokkal szembeni kritikákat. Továbbáaz iselőfordulhat, hogy a Zöld Párt ifjúsági szervezetének(Grüne Jugend”) rasszizmusellenességért felelős vezetőjévé nevezik azt a Sarah-Lee Heinrich-et, aki korábban antiszemita tweetjeivel- többek között - egy horogkeresztes megosztásra reagálva „viccelődött” a „Heil” kifejezéssel.

Mindez csak megerősíti és ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy a balliberális oldalon voltaképpen semminek sincs következménye, a képmutatás mint olyan pedig általánosan elfogadott politikai eszköz.

A nyugati liberális sajtótól szokatlan módon terjedelmes cikket közölt a Neue Zürcher Zeitung Soros Györgyről és a hálózatának ellentmondásos működéséről.

Lucien Scherrer nem csak a Nyílt Társadalom Alapítványokat bírálja, de azokat az újságírókat is, akik kritikátlanul kiszolgálják a milliárdost.

Soros György évente 1,5 milliárd dollárt oszt szét a Nyílt Társadalom Alapítványaival. A média ezért ünnepli őt. Ugyanakkor a nyílt társadalom ellenségeit is támogatja.

A politikába beavatkozó milliárdosok gyanúsak az újságíróknak. Miért van ez másképp Soros György esetében?

Valójában Soros György lenne a tökéletes mumus. Nemcsak az összeesküvés-elméletek hívei számára, hanem a hatalmat és a kapitalizmust kritizáló újságírók számára is. A tőzsdei spekulációval szerzett vagyont, és a világ második legnagyobb alapítványának tulajdonosa. Nyílt Társadalom Alapítványai közel 25 milliárd dollárral rendelkeznek, és évente mintegy 1,5 milliárd dollárt osztanak szét politikusoknak, aktivistáknak és szervezeteknek szerte a világon. Csak az amerikai Demokrata Párt nemrég 125 millió dollárt kapott. Soros alapítványa az amerikai igazságszolgáltatást is befolyásolja azáltal, hogy közvetve olyan ügyészeket támogat, akik megfelelnek politikai programjának.

Az irgalmatlanul nagy hatalma ellenére Soros tevékenységét a bevett média feltűnően jóindulatúan, néha szinte engedelmesen közelíti meg. Magát Sorost baloldali-liberális filantrópként, "liberális bajnokként" jellemzik (például a Soros által anyagilag támogatott baloldali amerikai NPR műsorszolgáltatónál). Alapítványát a társadalmi haladás egyfajta házi bankjának tekintik, amelyet meg kell védeni a jobboldali bűnösök támadásaival szemben. Szlogenjeiket kritikátlanul átveszik. Ez akkor vált világossá, amikor Soros György bejelentette, hogy fiára, Alexre bízza a Nyílt Társadalom Alapítványok irányítását.

Fókuszban Soros az „ellenzékkép”

"Elmebeteg emberek" – írta az NZZ am Sonntag – Soros alapítványát okolnák szinte mindenért, ami rosszul megy a világban. Ez "villámhárító a világ minden tájáról érkező demagógok és őrültek számára". Pedig a Nyílt Társadalom Alapítványok "kiállnak a liberális értékek, a szabadság, a demokrácia és a jogállamiság mellett". Az ARD Tagesschau beszámolója szerint az alapítványi csoport a pénzét "az emberi jogokat és a demokráciát világszerte előmozdító csoportoknak juttatja el, ahogyan azt a honlapján is írja". "Ahogy a honlapján állítja" – ez a fajta PR-újságírás valószínűleg sok politikusnak tetszene.

Soros kétségtelenül sok jót tesz a világban. Alapítványa grúziai ügyvédeket, burmai demokratákat és afrikai fejlesztési projekteket támogat; emellett a kelet-európai országok civil társadalmainak építésében is segített. Az is vitathatatlan, hogy a magyar származású, holokauszttúlélő és zsidó Soros Györgyöt évek óta rágalmazzák a jobboldali demagógok és autokraták, és a legkalandosabb összeesküvésekkel vádolják. Soros, ahogy jelenleg is olvasható a jobboldali amerikai platformokon, "halált és pusztulást" hoz az országra, a fia pedig még rosszabb. Magyarországon a milliárdos család elleni agitáció már régóta az állami folklór része – noha Orbán Viktor diákként Soros-ösztöndíjban részesült.

Ez utóbbi legalábbis arra ösztönözte az ARD "Tagesschau" című műsorát 2019-ben, hogy azt az óvatos megjegyzést tegye, hogy "a Soros által finanszírozott személyek később nem feltétlenül a 'nyílt társadalom' szellemében cselekszenek". A kritikának az efféle csipkelődései azonban meglehetősen ritkák a német nyelvű médiában. Az újságírók sokkal inkább azzal foglalkoznak, hogy ki szolgálja és ki hozta a világra a "Soros-ellenségképet" (a Tamedia "magazin" 2019-ben egy zúgolódó cikkben két konzervatív zsidó spin doctor-t azonosított elkövetőként).

Holokauszttagadók platformja

A támogatottak között van az al-Haq csoport, amelyet az izraeli állam a PFLP-vel való állítólagos kapcsolatai miatt terroristának minősített. Az al-Haq a BDS izraeli bojkottmozgalom egyik támogatója, amely antiszemita vonásokat mutat, összeesküvés-elméleteket terjeszt és kapcsolatban áll a Hamásszal. Maga Soros György 2007-ben a Hamaszról adott optimista értékelésével hívta fel magára a figyelmet. Egy sajtócikkben felszólította Izraelt, hogy "nyissa meg az ajtót" a radikális iszlamista mozgalom előtt. Végül is a politikai szárnya "mérsékeltebb" és "felelősségteljesebb", mint a katonai szárnya.

A Hamász aztán megmutatta, hogy ez a politikai szárny mennyire "mérsékelt" az általa kormányzott területeken – a homoszexuálisok elleni erőszakkal és a zsidók elleni gyilkosságra való felhívásokkal.

Svájcnak törvényekre van szüksége az istenkáromlás ellen

A Soros-birodalom Európában is sorra követi el a „tévedéseket” és támogat ellentmondásos ügyeket, de ezt a média alig veszi észre. Itt a nyitott, liberális társadalom nevében alig kezelhető számú érdekcsoportot támogatnak és támogattak, a Fund for Mediterranean Women-től az Oxfam Germany-n át a Swiss Leaks platformig. A Nyílt Társadalom Alapítványok erőteljesen részt vesznek az antirasszizmus és az "iszlamofóbia" visszaszorításának területén. Ennek során a támogatókat nyilvánvalóan a posztkoloniális teoretikusok inspirálják, akik a vallási fanatizmust és obskurantizmust támogatják és védik – legalábbis ha az iszlámról van szó.

Az alapítvány például olyan tanulmányokat tett közzé, amelyekben a muszlim nők teljes arcot takaró fátylát Európában a felszabadulás aktusaként dicsérik. Az alapítvány által az elmúlt években támogatott számos nem kormányzati szervezet – köztük az Európai Rasszizmusellenes Hálózat (ENAR), a Muszlim Nők Európai Fóruma vagy a Collectif Contre l'Islamophobie en France (CCIF) - hasonló üzenetet terjeszt.

E szervezetek látszólag az előítéletek ellen és a tolerancia mellett kampányolnak, de közelebbről megvizsgálva gyakran valami másról van szó.

A Muszlim Nők Európai Fóruma például a politológusok szerint a Muszlim Testvériség egyik ága, amely olyan antiszemita, homofób és nőgyűlölő gondolkodókra támaszkodik, mint a nemrég elhunyt prédikátor, Jusuf al-Karadawi. E női fórum svájci szekcióját Nadia Karmous vezeti - Karadawi egyik követője, aki egyszer egy interjúban kijelentette, hogy Svájcban törvényekre van szükség az istenkáromlás ellen, hogy a lányokat és a fiúkat külön kellene választani az uszodákban, és hogy a homoszexualitás a gazdag Nyugat jelensége.

A zenehallgató gyerekek disznóvá válnak

A CCIF viszont Franciaországban az egyik legfontosabb iszlámpárti fedőszervezetként ismert, többek között aktív szóvivőjének, Marwan Muhammadnak köszönhetően. Ő a Nyílt Társadalom Alapítványok csatornáin az állítólag irracionális félelmektől sújtott Franciaország szakértőjeként mutatkozhatott be. A francia polgári és baloldali republikánus médiában ő és bizottsága más okokból keltett feltűnést. A CCIF aktivistái többek között egyfajta gondozócsoportként működtek azon prédikátorok számára, akiket a közrend veszélyeztetése miatt kiutasítással fenyegettek.

Egyikük szent háborúra szólított fel. Egy másik azt mondta a gyerekeknek, hogy aki zenét hallgat, az a sátánt hallgatja, és majommá vagy disznóvá fog változni. Egy másik pedig azon a véleményen volt, hogy a nők csak a férjük engedélyével hagyhatják el a házat, akinek joga van arra is, hogy megfenyítse őket. Marwan Muhammad és kampánytársai "iszlamofóbnak" tartották, hogy a francia hatóságok nem akarták megtűrni ezeket az embereket.

Muhammad a Facebookon dicsérte a nemrég kitoloncolt Hassan Iquioussen, a Muszlim Testvériség imámját, mint olyan pedagógust, aki hihetetlenül sok jót tett a muszlimokért és a társadalomért, de most egy "rasszista diskurzus" áldozatává vált. A valóságban Hassan Iquioussen többször is szidalmazta a zsidókat, a homoszexuálisokat és a liberális muszlimokat. Egyszer azt állította, hogy a francia kormányt zsidók manipulálják, és hogy a zsidók összeesküdtek az iszlám ellen. 2015-ben azt terjesztette, hogy Franciaország úgy mészárolja le a muszlimokat, mint a birkákat, naponta tízet.

Soros Alex még jobban át akarja politizálni az alapítványt

A CCIF-et azóta a francia kormány nyomására feloszlatták. Ideológiája azonban tovább él a hozzá kapcsolódó és a Nyílt Társadalom Alapítványok által finanszírozott más antirasszista szervezetekben, például a Collectif Contre l'Islamophobie en Belgique-ben. Ez utóbbi tagadja a Muszlim Testvériséggel való bármilyen kapcsolatát.

Elnökét azonban többször lefotózták, amint a Muszlim Testvériség kézjelét, a Rabia-köszöntést mutatja.

Vajon Soros György tudja, hogy mit reklámoznak a nevében? Arra a kérdésre, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványok miért támogatnak bizonyos szervezeteket, Alissa Sadler szóvivő azt válaszolta, hogy több mint egy évtizede küzdenek a muszlimok elleni diszkrimináció ellen. Ha a partnerek az alapítvány értékeivel ellentétesen cselekszenek, azt közvetlenül és nem nyilvánosan tisztázzák.

Soros György fia már átvette az irányítást Forrás: Getty Images via AFP/2018 Getty Images/Bennett Raglin

Egy dolog biztos: a naivitás és az ideológiai téveszme keveréke, amellyel Soros pénzét osztogatják, az európai intézményekben és országokban is megfigyelhető. Az említett szervezetek egy részét ugyanis európai adóforintokból finanszírozzák. Mindezt annak ellenére, hogy egyre több figyelmeztetés érkezik olyan országokból, mint Franciaország, ahol iszlamista fanatikusok és reakciósok veszélyeztetik a nyílt társadalmat, vagy már tönkretették azt számos városrészben.

Soros fia, Alex bejelentette, hogy még erősebb politikai irányultságot kíván adni a Nyílt Társadalom Alapítványoknak. Újságírói szempontból tehát a dolgok még érdekesebbé válhatnak.