V4-ellenes, volt kommunista tábornok lehet Andrej Babis legfőbb ellenfele a cseh elnökválasztáson

Petr Pavel, cseh elnökjelölt
BRUSSELS, BELGIUM - JANUARY 17: Chairman of the NATO Military Committee General Petr Pavel addresses during a joint press conference held with Commander Europe (SACEUR) of NATO Allied Command Operations and Curtis Michael Scaparrotti (not seen) and NATO's Supreme Allied Commander For Transformation (SACT), General Denis Mercier (not seen) within the 178th Military Committee in Chiefs of Defense Session at NATO Headquarters in Brussels, Belgium on January 17, 2018. (Photo by Dursun Aydemir/Anadolu Agency/Getty Images)
Vágólapra másolva!
2023 januárjában elnökválasztást tartanak Csehországban. A választásnak két fő esélyese van, az egyik jelölt Magyarország régi barátja, Andrej Babis volt cseh miniszterelnök, a másik pedig Petr Pavel nyugalmazott tábornok. Pavel 2012 és 2015 között cseh vezérkari főnök volt, 2015-2018 között pedig a NATO Katonai Bizottságát vezette. A V4-barát Babissal és Milos Zeman jelenlegi államfővel ellentétben Pavel V4-ellenes, a Visegrádi Együttműködésen belül pedig Magyarországot és Orbán Viktor politikáját tekinti fő ellenfelének. A függetlenként induló, de a prágai kormánykoalíció valamennyi pártjának támogatását maga mögött tudó jelölt karrierje a Csehszlovák Néphadseregben kezdődött, ahol levéltári források alapján éppen az észak-atlanti katonai szervezet ellen bevethető kémeket képzett ki. Pavel egészen a kommunizmus bukásáig tagja volt az állampártnak, és még a kommunista titkosszolgálattal is kapcsolatba hozták.
Vágólapra másolva!

Milos Zeman cseh elnök mandátuma 2023. március 7-én jár le, ezt követően kerül sor az újonnan megválasztott cseh köztársasági elnök beiktatására. Zeman már nem jelöltetheti magát, mivel Magyarországhoz hasonlóan Csehországban is csak két mandátum erejéig lehet valaki köztársasági elnök.

A cseh elnökválasztás első fordulóját 2023. január 13-án és 14-én tartják. Ha valamelyik jelölt nem szerzi meg a szavazatok több mint 50 százalékát, akkor január 27-én és 28-án második fordulót tartanak.

Az MTI beszámolója alapján a legutóbbi, még novemberi felmérések szerint a jelöltek közül háromnak van kiemelkedően magas támogatottsága és a legnagyobb esélye a sikerre: Andrej Babis volt miniszterelnök, az ellenzéki ANO mozgalom elnöke, Petr Pavel nyugalmazott tábornok, és Danuse Nerudová, a brünni Mendel Egyetem volt rektora.

Orbán Viktor és Andrej Babis Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Petr Pavelt az első körben 24,4 százalék, Andrej Babist 21,6 százalék, Danuse Nerudovát pedig 14,9 százalék támogatná.

Kicsoda Petr Pavel, Babis fő ellenfele?

A 61 éves Petr Pavel foglalkozását tekintve nyugalmazott tábornok. Pavel ugyan függetlenként indul a cseh elnökválasztáson, de

a prágai kormánykoalíció valamennyi pártja (Polgári Demokrata Párt-ODS, Kereszténydemokra Párt-KDU-ČSL, TOP 09, Polgármesterek és Függetlenek Pártja-STAN és a Cseh Kalózpárt) támogatja őt.

Petr Pavel Forrás: Getty Images/2018 Anadolu Agency

A köztársaságielnök-jelölt

2012 és 2015 között a cseh hadsereg vezérkari főnöke volt, 2015-2018 között pedig a NATO Katonai Bizottságának elnöki tisztségét töltötte be.

Meglehetősen fura, hogy az észak-atlanti katonai szövetségben ilyen magas szintre emelkedett, hiszen a 80-as években Petr Pavel még elkötelezett kommunista volt, aki

1983-ban csatlakozott a vállaltan NATO-ellenes Csehszlovák Néphadsereghez (ČSLA).

A néphadseregben ejtőernyősként, majd pedig szakaszvezetőként szolgált. 1985-ben,

mindössze 24 évesen pedig belépett a Csehszlovákia Kommunista Pártjába (KSČ), ahol hamarosan a párt vidéki alapszervezetőnek a koordinálásért felelős elnökségéig vitte.

A csehszlovák kommunista titkosszolgálat levéltárából előkerült egy korabeli hírszerzési jelentés, amelyben a következőképpen jellemezték Petr Pavelt: „nagyon jó elméleti ismeretekkel rendelkezik a marxizmus-leninizmusról, és teljes mértékben elkötelezett a szocialista államberendezkedés mellett. A párt politikáját a közéletben és a munkahelyén is népszerűsíti. Átlátja a Csehszlovákia Kommunista Pártjának aktuális politikai célkitűzéseit, és teljes mértékben elkötelezett azok megvalósítása mellett, mind a szakmai feladatainak ellátása, mind a párt tagjaként végzett pártmunkája során."

A levéltári információk szerint

Petr Pavelnek a Csehszlovák Néphadseregben az is a feladata volt, hogy olyan ügynöknek képezzen ki, akiket a NATO-tagállamok ellen szándékoztak bevetni.

Konkrétabban: ejtőernyősöket képzett ki, akiket aztán a NATO-tagállamok légterében dobtak le.

Ehhez a munkával Pavelt megfelelő ismeretekkel rendelkezett, mivel ő a vyškovi katonai akadémián tanult, ahol különleges katonai-hírszerzési műveletekre is kiképezték.

A kiképzés a csehszlovák kommunista titkosszolgálat, az Állambiztonsági Hivatal (Státní bezpečnost-StB) bevonásával zajlott.

A katonai akadémián a kommunista titkosszolgálattal való együttműködés tényét nemrég Petr Pavel egyik volt osztálytársa, Pavel Beneš is megerősítette.

Pavel egészen a kommunizmus bukásáig, az 1989-es bársonyos forradalomig volt Csehszlovákia Kommunista Pártjának a tagja.

A V4-barát Zemant a V4-ellenes Pavel váltaná

Ha a katonai doktrína területén radikálisan mást is gondol Petr Pavel mint 80-as években, van ami nem változott vele kapcsolatosan az elmúlt bő 30 évben, az pedig az ellenszenve a regionális, a nagy birodalmi központoktól (Moszkva, Brüsszel, Washington) független együttműködések iránt. Talán ennek tudható be a V4-ellenessége, ami élesen szembemegy Milos Zeman jelenlegi államfő és Andrej Babis volt kormányfő elkötelezettségével a Visegrádi Együttműködés mellett.

Pavel júniusban jelentette be, hogy indul az elnökségért, augusztusban pedig interjút adott a balliberális Deníknek. Az interjúban kifejtette, hogy

nem ért egyet Orbán Viktor politikájával, szerinte a V4 nem cselekvőképes,

ezért pedig a magyar miniszterelnököt jelölte meg felelősnek, anélkül, hogy konkrétan kifejtette volna, mégis mire alapozza állítását. Ehelyett arról kezdett el beszélni, hogy a V4 puszta önmaghatározásával is baja van, ami véleménye alapján nem működőképes, de nem is halott. Szerinte

el kell gondolkodnia Csehország vezetésének azon, hogy még mindig hasznosnak tartja-e a Visegrádi Együttműködés megtartását, vagy pedig más kooperációs formát kell találnia.

Nem árulta el, hogy a „más kooperációs forma" alatt mégis mit ért.

Elég gyakran szokott tweetelni Orbán Viktorral és Magyarországgal kapcsolatosan. December 7-én például

Csehország „orbanizációjával" riogatta híveit,

de ismét nem fejtette ki, hogy konkrétan mire gondolt, leszámítva a „populista" jelzőt, amelyet ő negatív kontextusban használt. Az üzenetéből azt lehet kiolvasni, hogy szembe kell szállni a „magyarországi populizmussal", bármit is jelentsen ez.

Pavel december 13-án azzal vádolta Orbán Viktort, hogy az „lavírozik a Kelet és a Nyugat között".

December 14-i posztjában azzal támadta fő ellenfelét, Andrej Babist, hogy az ANO politikusa nyíltan Orbán Viktor politikáját másolja, lenyűgözi őt a magyar miniszterelnök. Álláspontja alapján „félelmetes lenne, ha Babisnak olyan hatalma lenne Csehországban, mint Orbánnak Magyarországon", és ő azért jelöltette magát, hogy ez ne így legyen.

A cseh elnökjelölt december 15-én déli 12 óráig három darab tweetet „szentelt" Magyarország miniszterelnökének.

Az első bejegyzése alapján a legnagyobb (belpolitikai) ellenfele a populizmus és a Babis jelentette „orbanizáció", ezért utazik Magyarországra, hogy élőben tájékozódjon az ott kialakult helyzetről.

A következő posztja szerint „Magyarországon oroszbarát rendszer van, amit Babis csodál és ezért be akarja azt vezetni Csehországban is".

Harmadik, de vélhetően nem utolsó Magyarországgal kapcsolatos posztjában azzal támadta Babist, hogy a volt cseh miniszterelnök márciusban magyar mintája benzinárstop bevezetését javasolta.

Érdekességként megjegyzendő, hogy Petr Pavel még 2020-ban elindított jótékonysági kezdeményezésének, az „Együtt erősebben"-nek ugyanaz a neve, mint Hillary Clintonnak és akkori alelnök-jelöltjének, Tim Kaine-nek a 2016-os amerikai elnökválasztási kampányban kiadott közös könyvének a címe, amely aztán a Hillary-kampány szlogenjévé is vált, tehát „Stronger Together".