Itt a drámai svéd bejelentés az Északi Áramlat elleni robbantásról

AT SEA, SWEDEN - SEPTEMBER 29: (----EDITORIAL USE ONLY - MANDATORY CREDIT - "SWEDISH COAST GUARD / HANDOUT" - NO MARKETING NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS----) A gas leak causes bubbles on the surface of the water at Sea in Sweden on September 29, 2022. A fourth leak was reported Thursday in the Nord Stream gas pipelines off the coast of Sweden, authorities said. "There are two emissions in the Swedish economic zone, a larger one at Nord Stream 1 and a smaller one at Nord Stream 2," the Swedish Coast Guard said in a press statement. Swedish Coast Guard / Handout / Anadolu Agency (Photo by Swedish Coast Guard / Handout / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP)

Beigazolódott, hogy szabotázs történt az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetékeknél szeptember végén, miután robbanóanyag nyomára bukkantak a rongálás helyszínén - közölte a svéd ügyészség pénteken.

"Az elvégzett elemzés robbanóanyag nyomait mutatta ki számos vizsgált objektumon" - írta közleményében az üggyel megbízott Mats Ljungqvist. Hozzátette: az összetett és átfogó nyomozás végén fog kiderülni, hogy meg tudnak-e nevezni gyanúsítottat az ügyben.

A Balti-tengerben lefektetett Északi Áramlat 1 és az Északi Áramlat 2 gázvezetéken szeptember végén történtek robbanások, Svédország és Dánia kizárólagos gazdasági övezetében. Az első csővezetékpár mindkét szálán és a másodiknak az egyikén észleltek sérüléseket. Összesen négy helyszínen ömlött gáz a tengerbe.

Már akkor felmerült a gyanú, hogy szabotázs történt. Vlagyimir Putyin orosz elnök az "angolszászokat", elsősorban Londont hibáztatta a történtek miatt, míg nyugati országok Oroszország felelősségét firtatták.

Szabotázs történt az Északi Áramlat esetében Forrás: Anadolu Agency via AFP/2022 Anadolu Agency/Swedish Coast Guard / Handout

A svéd és dán hatóságok nyomozást indítottak az ügyben. Dánia a múlt hónapban tájékoztatott, hogy az előzetes vizsgálatok szerint a vezetékeket erőteljes robbanás rongálta meg.

Az Északi Áramlat 1-et üzemeltető és a Gazprom orosz állami energiavállalat többségi tulajdonában álló Nord Stream AG is hasonló következtetésre jutott, miután kárhelyszíni vizsgálatot végzett. Ebből kiderült, hogy két "technogén" - nem természetes módon létrejött - kráter található az Északi Áramlat 1 mentén a tengerfenéken, egymástól mintegy 248 méterre. A kráterek mélysége 3 és 5 méter közötti. A kráterek közötti csőszakasz megsemmisült, darabjai pedig legalább 250 méteres sugárban terítették be a környéket.

A vezetékrendszerek Oroszországot és Németországot kötik össze a Balti-tenger alatt. A robbanások pillanatában mindkét vezetékpár üzemen kívül volt: az Északi Áramlat 1 azért, mert az orosz fél augusztusban leállította a földgázszállítást, az Északi Áramlat 2 pedig azért, mert a német fél Oroszország Ukrajna elleni támadása miatt februárban felfüggesztette a rendszer üzembe helyezési eljárását.