Osztrák atomhisztéria - újratöltve

Az ideológia által vezérelt brüsszeli szankciós politikának nagyon súlyos energetikai következményei vannak, amelyek a jövőre is kihatással lesznek. Éppen ezért az atomenergia szerepe még inkább felértékelődik, amit jól mutat az is, hogy egyre több európai ország kíván új atomerőművet építeni, vagy a már üzemelő egységek üzemidejét meghosszabbítani. Idén nyáron az Európai Parlament is megerősítette az atomenergia fontosságát, hiszen zöld és fenntartható áramtermelési módként ismerték el. Az energiaellátás kérdése éles vitákat eredményez, amikben nem ritka, hogy államok is aktív szerepet vállalnak. Ezt láthatjuk Ausztria példáján, amely beváltotta korábbi fenyegetőzését és jogi útra terelve megtámadta az Európai Unió döntését, amellyel felvette az atomenergiát és a földgázt a zöld beruházások listájára. Ennek apropóján érdemes egy kicsit bemutatni az atomellenes osztrákokat.

A Kaprun Limberg II. szivattyús-tározós erőműrendszer alsó (balra) és felső víztározója (jobbra) Forrás: Origo

Egy kis osztrák energiamix

Köztudott, hogy Ausztria a hegyek és hegyi vízfolyások országa. A kiváló földrajzi, domborzati és vízrajzi adottságainak köszönhetően jelenleg több mint 3000 kisebb-nagyobb, vízenergiát hasznosító erőmű termel itt a nemzeti hálózatra. Ennek köszönhetően 2021-ben például az osztrák éves áramtermelés csaknem 60 százalékát a víz- és szivattyús-tározós erőművek adták, 13 százalékot pedig a nap- és szélerőművek, 15 százalékot a gázerőművek biztosítottak. Így könnyű a mindenkori osztrák kormánynak atomellenesnek lennie, de ez csak az érem egyik oldala. Arról már kevesebb szó esik, hogy az osztrákok már hosszú évek óta kénytelenek a szomszédos országokból áramot vásárolni, miután a szélsőséges időjárás, köztük az Európát nyáron hónapokon át sújtó aszály miatt egyre többször lép fel kapacitáshiány az országban. 2021-ben például a vízerőművek a kevesebb rendelkezésre álló víz miatt 6 százalékkal kevesebb áramot termeltek, mint 2020-ban.

Ausztria atomenergiát is felhasznál

Általánosságban elmondható, hogy a villamos energiát nem lehet felcímkézni úgy, hogy látható legyen: ez az áram megújuló forrásból származik, ez pedig atomenergiából, továbbá a fizika alapvető törvényei szerint sem lehet azt mondani az áramnak, hogy tartsa tiszteletben az országhatárokat és ne lépjen be az atomerőműben termelt áram egy atomellenes ország villamosenergia-rendszerébe. Triviálisan hangzik, de ez a valóság. Ausztria például Csehország, Magyarország és Németország irányából érkező áramot is felhasznál, ami azt jelenti, hogy az osztrákok az importtal atomenergiát is használnak, amivel megsértik saját atomellenes törvényüket. Itt érdemes megjegyezni, hogy idén júliusban voltak olyan időszakok, amikor Ausztria felé több mint 1500 MW volt az export értéke.

Ha ugyanis egy ország villamos energiát importál egy olyan államból, ahol atomerőmű működik, akkor máris sántít a fennen hangoztatott atomenergia-mentesség. Lehet elvileg Ausztria atommentes, ám gyakorlatilag atomerőművi áramot is használ. Ad abszurdum akár perbe foghatná magát az atomenergia használata miatt.

Energiakrízis és kevesebb termelés

Úgy tűnik, hogy a hibás brüsszeli döntések következményei Ausztriára is hatással vannak. A drámai áramárak miatt az osztrák áramfelhasználás folyamatosan csökken, hiszen az emberek és ipari cégek is takarékoskodnak. Idén augusztusban például a villamosenergia-fogyasztás 4,5 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest.

A klímaváltozás a gleccsereket is súlyosan veszélyezteti. A képen az ausztriai „visszavonuló"
Pasterze-gleccser látható 2022. augusztus 2-án Forrás: Origo

Ausztriának a klímaváltozás miatti szélsőséges időjárás továbbra is jelentős kihívást jelent. Ennek nagyon jó látható jelei is vannak. Idén augusztusban például az ausztriai látogatásom során is szemmel látható volt, hogy a hegyekben kevesebb volt a csapadék. Ez a természet mellett meglátszott a folyók, patakok és vízesések vízhozamán, valamint például a tározós erőművek vízszintjén is. Ez jelentős hatást gyakorol az áramtermelésre is.

Idén augusztusban is folytatódott az előző hónapok tendenciája, így a tárgyhónapban az osztrák erőművek csak 4,8 TWh villamos energiát tudtak megtermelni, ami közel 27 százalékos visszaesés az előző év hasonló időszakához képest. Ennek döntő oka a vízerőművek 42 és a szivattyús-tározós erőművek 31 százalékos termeléscsökkenése tavaly augusztushoz képest. Mindezek eredményeként a gázerőművek termelése, valamint az importszükséglet is jelentősen növekedett. A környező országokból közel 50 százalékkal több importra volt szükség, mint tavaly.

Az osztrákok atomellenessége

Az európai drámai energiakrízis a napnál is világosabban mutatja, hogy a villamosenergia-ellátás biztosítása minden országban alapvető nemzetstratégiai kérdés. Az első és legfontosabb alapelv, hogy az energiamix meghatározásának joga szuverén tagállami hatáskör, amit senki semmilyen körülmények között nem sérthet meg. Ezzel az alapelvvel Ausztria évek óta szembemegy, és minden eszközzel fellép a vele szomszédos országok atomerőművi beruházásai ellen. Ennek egyik példája, hogy néhány éve – a precedensértékű ítéletben bízva – megtámadta az angliai Hinkley Point C atomerőművi beruházás kapcsán a Bizottság által jóváhagyott állami támogatást. Az osztrák keresetet elutasította a bíróság és a fellebbezés sem hozott eltérő eredményt. Természetesen Ausztria az Európai Bíróságon megtámadta a Paks II. projektet jóváhagyó Európai Bizottság határozatát is.

Forrás: Origo

Érdemes sorba venni, hogy Ausztria milyen eszközökkel és milyen háttérrel rendelkező politikusok és szervezetek támogatásával próbálja az egyes beruházásokat megakadályozni. Azon nincs mit csodálkozni, hogy többek között az energiaügyekért is felelős osztrák miniszter, Leonore Gewessler a zöld képviselőcsoportot erősíti. Most ez az osztrák politikus jelentette be, hogy megtámadják az Európai Parlament döntését, hiszen szerintük "Az atomenergia és a gáz nem zöld és nem fenntartható". Nos, számos nemzetközi tanulmány (például ez és ez) is megerősíti, hogy az atomenergia zöld, a gáz pedig szükséges, hiszen a nap- és szélerőművek hektikus termelésének a kiszabályozását a könnyen ki-be kapcsolható gázerőművek végzik.

A miniszter korábban, 2014-2019 között, a Paks II. projektet folyamatosan támadó GLOBAL 2000 nevű osztrák atomellenes civil szervezet ügyvezető igazgatója volt. így fordulhatott elő, hogy a hivatalos minisztériumi oldalra egy olyan, Az atomlobbi meséi című zöldpamflet kerülhetett fel, ami tényeket csak nyomokban tartalmaz. Az osztrákok folyamatosan megkérdőjelezik a szakemberek és nemzetközi szervezetek atomenergiával kapcsolatos hozzáértését, miközben a minisztérium azzal büszkélkedik az oldalán, hogy „Bécs joggal érdemli meg az energiaváros becenevet”, arra utalva, hogy például a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség székhelye is Bécs.

Mindezek után nem túl meglepő az sem, hogy az osztrák parlament Környezetvédelmi Bizottságának jelenlegi elnöke, Lukas Hammer korábban szintén egy atomellenes szervezetnek, a Greenpeace-nek volt a szóvivője. 2021 októberében ennek nyomán Ausztria Paks II-ellenessége újabb szintet lépett, hiszen a Környezetvédelmi Bizottság egyhangúlag egy olyan határozatot fogadott el, amelyben arra kérik a szövetségi osztrák kormányt, hogy minden rendelkezésre álló jogi és politikai eszközzel lépjenek fel a tervezett két új paksi blokk megépítése ellen. Michael Bernhard, az Új Ausztria és Liberális Fórum osztrák párt tagja pedig arról beszélt, hogy a párt az európai liberálisokkal együtt harcolni fog egy atommentes Európáért.

A Paks II. Atomerőmű látványterve Forrás: Origo

A nyílt jogi és politikai eszközökön túl azonban az osztrákok más módot is találtak Paks II. Atomerőmű megépítése elleni „befolyásolási műveletük” kiszélesítésére. Nyilvános adatok alapján első alkalommal a 2018. évi pénzügyi és éves beszámolójuk alapján 2019 végén tártam fel, hogy az osztrák Szövetségi Fenntarthatósági és Idegenforgalmi Minisztérium azért támogatja az Energiaklub nevű magyar civil szervezetet, hogy az a Paks II. ellen jogi eljárásokat indítson. Ezt követően az osztrák kormányzati támogatással összefüggésben Juhász Hajnalka, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője azonnali kérdést intézett a Parlamentben Süli János akkori tárca nélküli miniszterhez, aki elmonda: „A mi zöldszervezeteink nem kifejezetten zöldszervezetek, hanem atomerőmű-ellenes szervezetek”. Paks II. ügyébenfolyamatosak az ilyen támadások, amelyekhez az osztrákok magyar partnereket is igénybe vesznek.

Az Energiaklub 2019-re vonatkozó pénzügyi beszámolója szintén ezt támasztja alá: „Figyelemmel követjük a Paks II. beruházással kapcsolatos ügyeket. Partnereinkkel közösen azon dolgozunk, hogy a Paks II.-vel szemben további jogi lépéseket tudjunk meglépni.” A 2020-as és 2021-es beszámoló szerint az osztrák energiaügyért is felelős minisztérium továbbra is támogatta a civil szervezet atomellenes tevékenységét. Magyarul: az Energiaklub egy Magyarországon bejegyzett, magát itthon függetlenként és szakmaiként beállítani próbáló civil szervezet, amely dedikáltan arra kapja a pénzt az osztrák kormánytól, hogy támadja Magyarország szuverén energiapolitikai döntését, és a magyar energiamix meghatározó részét képező, az ellátásbiztonság szempontjából kulcsfontosságú atomenergia ellen hangolja a magyar közvéleményt. Merthogy folyamatosan ez történik – osztrák pénzen.

De ez még nem minden! A Greenpeace Magyarország atomellenes tevékenysége mögött szintén osztrákok (is) állnak, hiszen a zöldszervezetet nem más, mint a bécsi székhelyű Greenpeace Central and Eastern Europe támogatja. Csak mellékesen – a legutóbbi pénzügyi beszámoló szerint a Greenpeace Magyarország Egyesület tagságának 80 százaléka bécsi lakhellyel rendelkezik. A szervezet elnöke, alelnöke, titkára és gazdasági vezetője szintén osztrák. A szervezet nyugodtan hívhatná magát Greenpeace Ausztria magyarországi fióktelepnek is…

Az Európai Bíróság 2020-ban ismét helyretette a Paks II. projekt és a szomszédos országokban tervezett atomerőművek ellen áskálódó Bécset. amikor kimondta: minden ország szuverén joga, hogy meghatározza a saját energiamixének összetételét. E precedensértékű döntés után hasonló határozat várható a Paks II. projekttel összefüggésben is.

Mondjuk ki nyíltan! Akik ma a Paks II. Atomerőmű és más atomerőművi beruházások ellen lobbiznak, azok az európai országok szuverén döntését kérdőjelezik meg, miközben tovább fokoznák az európai jövőbeli áramhiányt, lehetetlenné tennék a klímavédelmi célok elérését és még sokkolóbb áramárakat generálnának. Ausztria az atomellenes politikával és pereskedéssel végeredményképpen ezt érné el.

Szerző: Hárfás Zsolt atomenergetika szakértő, az atombiztos.blogstar.hu oldal szerzője