Nem működhet önálló magyar óvoda Bánffyhunyadon

Bánffyhunyad református templom, Bánffyhunyad, templom,
Bánffyhunyad, 2021. szeptember 30. Az európai uniós és magyar állami támogatással felújított bánffyhunyadi műemlék református templom a műszaki átadás napján, 2021. szeptember 30-án. MTI/Kiss Gábor
Vágólapra másolva!
Arról ír a Krónika című erdélyi magyar napilap, hogy a Kolozs megyei, román többségű bánffyhunyadi tanácsa elutasította a magyar kormánypénzből épült óvodának az önkormányzati kezelésbe vételét és működtetését. Csoma Botond, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, bukaresti parlamenti képviselő a történtekről a következőképpen vélekedik: „a tanácsülést megelőző hetekben kialakított közhangulat nyomásgyakorlása azt a sajnálatos helyzetet eredményezte, amelyben a helyi közösség érdekeit háttérbe szorította a Ceaușescu-rezsim soviniszta retorikáját idéző magyarellenes, uszító sajtókampány. Az RMDSZ helyi és megyei képviselői az Erdélyi Református Egyházkerülettel közösen tovább fogják keresni a megoldást a magyar tannyelvű bölcsődei és óvodai oktatás körülményeinek javítására, az identitásmegőrzés, az anyanyelven való tanulás vonzóbbá tételére" – tette hozzá a magyar politikus.
Vágólapra másolva!

A bánffyhunyadi tanács szerdai ülésén a 15 tagú testület jelen lévő tagjai közül csupán az RMDSZ önkormányzati képviselői szavazták meg a határozattervezetet, mely szerint a város bérmentve átvenné a református egyház tulajdonában lévő ingatlant és magyar nyelvű óvodát működtetne benne.

Bánffyhunyad magyar református temploma. Forrás: MTI/Kiss Gábor

A határozattervezet 3 támogató szavazat, 6 ellenszavazat és 3 tartózkodás mellett megbukott, holott az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) tanácsosainak a támogatása is elegendő lett volna ahhoz, hogy meglegyen az egyszerű többség.

A román tanácsosokat Csoma Botond parlamenti képviselőnek sem sikerült meggyőznie, aki személyesen vett részt a képviselő-testület ülésén.

Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke mindhiába érvelt amellett, hogy az oktatási intézmények önkormányzati működtetésére vonatkozó hasonló konstrukciót korábban a megye más városaiban – Aranyosgyéresen, Tordán – elfogadta a tanács.

A többség azt a kitételt kifogásolta, hogy az épületben magyar tannyelvű óvodai és bölcsődei csoportoknak kell működniük.

Oana Gogának, a Szociáldemokrata Párt (PSD) városi szervezete elnökének kezdeményezésére a testület előbb elfogadott egy olyan módosító javaslatot, hogy a jól felszerelt új épületben két magyar és két román nyelvű óvodai csoport, valamint egy magyar bölcsődei csoport működjön. De mivel az épületet a városnak felajánló református egyháznak a tanácsülésen jelen levő képviselője nem tudott az egyház nevében nyilatkozni arról, hogy elfogadja-e ezt a változatot, a javaslatot végül a beterjesztő visszavonta.

Búzás Fekete Mária RMDSZ-es alpolgármester a tanácsülésen azzal érvelt, hogy a magyar állam támogatásával egy lehetőséget kapott a város a református egyháztól arra, hogy javítson az oktatás helyzetén.

Arra kérte a tanácsosokat, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel. Hozzátette:

A határozat ellen érvelő Oana Goga PSD-s és Mariana Stînga PNL-es önkormányzati képviselő azt hangoztatta, hogy a városban vegyes intézményekben van biztosítva a román és a magyar gyermekek anyanyelvű oktatása, és „nem kívánatos a gyermekek elkülönítése". Az ülésen Marius Iosif Ciota, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) önkormányzati képviselője terjesztett elő kompromisszumos módosító javaslatokat, ezeket azonban leszavazta a testület. A képviselő többek között azt kezdeményezte, hogy legalább az a magyar bölcsődei csoport kezdhesse a tanévet az új épületben, amelyik beiskolázásáról döntöttek, de amelyik számára máshol nincsen hely.

Vincze Minya István kalotaszegi református esperes a Krónika megkeresésére azt mondta, hogy

Az önkormányzati elutasítást érdemben csak ezt követően kívánja kommentálni.

Csoma Botond megdöbbenésének adott hangot a szavazás eredményének ismertetését követően, elutasítva minden olyan – főként a román közbeszédben elhangzott – vádat, amely a szegregációra vonatkozott.

A politikus egyébként az ülésen felolvasta az oktatási minisztérium szegregáció elleni rendeletének passzusát, miszerint

a kisebbségek csoportjainak, osztályainak, oktatási intézményeinek létrehozása nem minősül szegregációnak.

A PSD tanácsosainak ama kikötése kapcsán, miszerint legalább egy román tannyelvű csoportot költöztessenek át a magyar óvodába, az RMDSZ-es honatya felhívta a figyelmet, hogy az épületet eredetileg a Bánffyhunyadon jelenleg működő 4 magyar óvodai, és a 30 év után létrehozott magyar bölcsődei csoport befogadására méretezték, és a projektfinanszírozás nem tette lehetővé egy magyar csoport kiszorítását feltételező kikötés teljesítését.

Mi több, az Erdélyi Református Egyházkerület felajánlotta az épület számláinak egy éven át történő kifizetését is.

Csoma Botond szerint a kialakult helyzet egyértelműen a bánffyhunyadi magyar és román közösség érdekei ellen szól, hiszen az új épület átvételének hiányában szeptembertől mind a magyar, mind pedig a román bölcsődébe járó gyerekeket a régi, zsúfolásig megtelt létesítményben kell fogadni.

– közölte az RMDSZ Kolozs megyei elnöke.

A magyar állam támogatásával a református egyház által épített új óvodát július 17-én avatták fel Kalotaszeg fővárosában. A 300 millió forintból felépített kétszintes épületben négy óvodai és egy bölcsődei csoport működtetésére tervezték.

A magyar óvoda elleni feszültséget a Bánffyhunyadon ellenzékben működő Szociáldemokrata Párt (PSD) helyi szervezetének élére nemrég megválasztott Oana Goga gerjesztette, miután bejelentette:

Goga korábban kijelentette: a PSD önkormányzati képviselői akkor szavazzák meg a határozatot, ha az új épület a város valamennyi gyermekét szolgálja nemzetiségtől függetlenül. A szociáldemokrata politikus azt is feltételül szabta, hogy zárják be a város két másik – régi épületben működő – óvodáját, és a gyermekeket költöztessék át a magyar állami támogatásból épített óvodába.

A román politikus tehát azt akarja elérni, hogy a magyar állam támogatásával, az erdélyi református egyház által épített új óvodában működhessenek román nyelvű csoportok, ami nonszensz annak tükrében, hogy az építkezés költségeihez a román állam nem járult hozzá, és román nyelvű oktatási intézményekből nincs hiány az erdélyi városban.

A 9300 lakosú Bánffyhunyadon közel 30 százalék a magyarok aránya, a város vonzáskörében (Kalotaszeg) azonban magyar többségű falvak találhatók. A 15 tagú önkormányzati testületben a PNL-nek hat, az RMDSZ-nek és a PSD-nek három-három, a Mentsétek meg Romániát Szövetségnek (USR) két képviselője van, és egy képviselő függetlenként tevékenykedik.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!