Francia tábornokok: Polgárháború fenyegeti az országot!

Rambouillet, 2021. április 23. A helyszínnél rendőrök 2021. április 23-án, miután egy tunéziai állampolgár késsel halálosan megsebzett egy rendőrnőt a Párizstól délnyugatra fekvő Rambouillet rendőrőrsén. A támadót a rendőrök lelőtték, ő is belehalt sérüléseibe. MTI/AP/Michel Euler
Vágólapra másolva!
Polgárháborús hangulatra figyelmeztette Emmanuel Macron francia elnököt húsz volt tábornok és több mint ezer katona-, rendőr- és csendőrtiszt egy nyílt levélben. A Jean-Pierre Fabre-Bernadac nyugalmazott csendőrtiszt kezdeményezésére megírt közlemény szerint a társadalmi feszültségek és a vallási szélsőségesség miatti gyűlölet ellen kellene sürgősen fellépnie a kormánynak - írja a Magyar Nemzet.
Vágólapra másolva!

– áll a köztársasági elnöknek, a kormánynak és a parlamentnek intézett levélben, mely a Valeurs Actuelles francia jobboldali hetilap portálján jelent meg.

A kezdeményezéshez csatlakozók úgy vélik, hogy az iszlamizmus a társadalmat érintő súlyos problémákat okoz az országban, és olyan területeket, közösségeket alakít ki országszerte, ahol a törvények és a francia értékek érvényüket vesztik.

– utal a levél Samuel Paty tavaly októberi meggyilkolására. A 47 éves, történelem–földrajz szakos középiskolai oktatót egy 18 éves, csecsen származású szélsőséges iszlamista fejezte le.

Rambouillet-ben rendőrök 2021. április 23-án, miután egy tunéziai állampolgár késsel halálosan megsebzett egy rendőrnőt a város rendőrőrsén. A támadót a rendőrök lelőtték, ő is belehalt sérüléseibe Forrás: MTI/AP/Michel Euler

Az elmúlt hónapokban ismét megszaporodtak az iszlamista támadások Franciaországban. Pénteken Rambouillet városában egy rendőrnőt több halálos késszúrással gyilkolt meg egy tunéziai állampolgár, aki 2009-ben illegális bevándorlóként érkezett az országba, de azóta menedékstátust kapott. "Ismétlem, a köztársaságot támadták meg. Ismétlem, a francia államot érte fenyegetés. Ezt nem hagyjuk szó nélkül" – szögezte le Jean Castex miniszterelnök szombaton.

– mondta az eset kapcsán Manuel Valls, Franciaország korábbi miniszterelnöke.

Emmanuel Macron tavaly szigorúbb fellépést hirdetett a szélsőségesekkel szemben. A radikalizálódás megakadályozására a francia nemzetgyűlés februárban fogadta el első olvasatban a radikális iszlám elleni törvénytervezetet, amelynek célja megakadályozni a szeparatizmust, vagyis azt, hogy vallási vagy etnikai hovatartozás alapján egyes csoportok elkülönülhessenek a társadalmon belül.

A jobboldali többségű francia szenátus a múlt héten hagyta jóvá a törvényjavaslattal kapcsolatos módosítását – amelyet a nemzetgyűlésnek is el kell fogadnia ahhoz, hogy törvény legyen belőle –, ami még szigorúbb intézkedéseket jelentene a muszlim közösségeknek. Az arcot fedő női ruhadarabok nyilvános viselését tiltaná be, például a gyermekeiket iskolai rendezvényekre kísérő szülők számára, de a burkini – a teljes testet fedő női fürdőruha – viselése sem lenne engedélyezett nyilvános helyeken. A módosítás szerint a vallás gyakorlása tilos lenne állami felsőoktatási intézményekben, a javaslatot támogató szenátorok az egyetemi folyosókon történő imádkozást hozták fel példának.

Az intézkedéseket a baloldal és az emberi jogi csoportok hevesen bírálták arra hivatkozva, hogy a törvényjavaslatok még inkább megosztanák a francia társadalmat. Macron pártja, a kormányzó centrista Köztársaság lendületben már jelezte, hogy a szigorú módosításokat ők sem fogják támogatni a nemzetgyűlésben.

Egy 2019-es felmérés szerint Franciaországban a teljes lakosság mintegy öt százaléka – közel 3,5 millió személy – vallotta magát muszlimnak.