Most már csak az Európai Bizottság nem látja, hogy szükség van erős határvédelemre

Röszke, 2015. szeptember 7. Illegális bevándorlók sétálnak a síneken a Horgos-Szeged vasútvonalon, Röszke határában 2015. szeptember 7-én. MTI Fotó: Molnár Edvárd

"Hiba volt Orbán Viktor magyar miniszterelnököt amiatt kritizálni, hogy 2015-ben szögesdrót falat emelt a határon" - jelentette ki Mattias Tesfaye dán bevándorlási és integrációs miniszter. 2015-ben Magyarország volt az első, aki fizikai határzárat, kerítést épített, hogy megvédje saját és az EU határait az illegális bevándorlóktól. Akkor rengeteg bírálat érte Magyarországot, később azonban számtalan ország követte példáját. A V4NA összeállításából kiderül, hogy az elmúlt 6 évben meghatszorozódott a kerítések száma, Európában legalább tizenöt határátkelőnél húztak fel fizikai határzárat az egyes országok, belátva, hogy ez a leghatékonyabb módja a határvédelemnek. Mindezek ellenére az Európai Bizottság továbbra sem hajlandó támogatni a tagországok kerítés építését, írja a V4NA.

"Nem finanszírozzuk kerítések és akadályok felállítását a külső határoknál", így nyilatkozott még 2017-ben Alexander Winterstein, az Európai Bizottság akkori szóvivője, amikor arra válaszolt, hogy hajlandóak-e Magyarország határvédelmi költségeinek a felét finanszírozni. Orbán Viktor magyar miniszterelnök 2017 augusztus 31-én fordult levélben az Európai Bizottsághoz, hogy az unió fizesse ki a 270 milliárdos magyar határvédelmi intézkedések költségének a felét. A bizottság álláspontja az volt, hogy a határőrizeti rendszer bizonyos elemeire kaphat pénzt a kormány, de kerítésre nem adnak.

Érdekesség, hogy az egyik brüsszeli szakportál, az Euractiv angol nyelvű oldala 2017. január 16-án még ezzel a címmel közölt cikket: „Litvánia Kalinyingrádnál a határkerítést EU-pénzből építi".

A brit Daily Express napilap 2017. február 5-én pedig arról számolt be, hogy Lettország befejezte a migránsok elleni kerítését az orosz határon, a határzár első, nagyjából 20 kilométeres szakaszához pedig 1,6 millió font támogatást kapott az Európai Uniótól. A Winterstein szavai és a cikkek közötti ellentmondásra egy magyar portál mutatott rá, amelynek szerkesztőségét a cikk kapcsán megkereste az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete. Azt közölték a portállal, hogy a cikkben leírt "híresztelések tévesek. Az Európai Unió többek között úgy támogatja a külső határok védelmét, hogy segélyt nyújt tagállamainak megfigyelő- és határellenőrző rendszerek kiépítéséhez. Határkerítések létesítését viszont semmilyen esetben nem finanszírozza, és korábban sem fogadott el ilyen jellegű kérelmeket, így a cikkben említett országok esetén sem." Vagyis ragaszkodtak korábbi álláspontjukhoz, mi szerint nem adnak kerítésre forrást.

Brüsszeli forrásokkal vagy anélkül, az tény, hogy a migráció növekedésével párhuzamosan a migráció elleni védekező eszközök, így például a határkerítések száma is exponenciálisan növekedett 2015 után. A DW által gyűjtött adatok szerint 2000 és 2021 között a befejezett, megkezdett vagy bejelentett határkerítések száma a világon több mint ötszörösére nőtt, 16 -ról több mint 90-re. A 2015-től fokozódó migrációs nyomás hatására, illetve az EU kudarcos bevándorláspolitikája miatt az Európai Unió területén is számos határkerítés épült.

Már 2015 előtt is épültek kerítések az EU határain

A 2015-ös migránsválság kitörése előtt az EU külső határain mindössze három ország folyamodott kerítés felállításához, hogy megakadályozzák a migránsok EU-ba történő bejutását: Spanyolország, Görögország és Bulgária.

A legkorábban Spanyolországban állítottak kerítést, 2005-ben fejezték be, és 2009-ben kibővítették. A spanyol kormányt az afrikai migránsokkal kapcsolatos problémák késztették arra, hogy a marokkói spanyol exklávék térségében, Ceuta és Melilla autonóm városaiban határkerítést építsen. Ceutában 8.7 kilométer, Melillában 12 kilométer hosszan védik kerítések a marokkói-spanyol határt.

Spanyolországot Görögország követte, amely még 2012-ben húzta fel kerítését a Törökország menti rövid határvidéken. A kerítés megváltoztatta az Európába tartó migránsok útvonalát és Bulgária felé vagy az Égei-tenger görög szigeteinek irányába terelte a bevándorló hullámot. Idén júniusban Görögország egyébként a kerítés kibővítésébe fogott, mivel attól tartanak, hogy az afganisztáni helyzet miatt a 2015-höz hasonlóan migránsáradat zúdul majd Európára. A kibővített határzár augusztus 21-re egyébként el is készült. A Kelet-Thráciában, Évrosz régióban található új határzár a már meglévő 12,5 kilométer hosszú kerítés meghosszabbítása. A szakaszra 5 méteres acélkerítést húztak fel, és speciális megfigyelőrendszert is telepítettek.

„Nem várhatjuk passzívan az esetleges érkezőket. Határaink sérthetetlenek maradnak", mondta augusztus 20-án Mihalisz Kriszokoidisz görög védelmi miniszter.

A 2012-ben megépített kerítés hatására Görögország felől a migránstömegek Bulgária felé vették az irányt. A bolgárok erre 2014-ben úgy válaszoltak, hogy saját kerítést építettek a török határnál egy 33 kilométeres szakaszon.

Természetesen az EU már ekkor is hüledezett, az Európa Tanács emberi jogi biztosa, Nils Muizniesk például figyelmeztette az országot, hogy „nem jó ötlet" lezárni a határt kerítéssel. Bulgária új kerítése és a szigorított határellenőrzés ugyanakkor felére csökkentette az országba érkező illegális bevándorlók számát. Görögországból a migránsok 2015-ben már Macedónián keresztül próbáltak meg az EU-ba jutni.

A 2015-ös migránsválság rávilágított a határvédelem fontosságára

Macedónia 2015-ben állított kerítést a macedón-görög határ azon szakaszain, ahol a leggyakrabban érkeztek a migránsok az országba. A cél az volt, hogy a legális átkelőhelyek felé tereljék a bevándorlókat.

A macedón kormány azt is bejelentette 2015 végén, hogy csak a szíriai, iraki és afgán állampolgárokat engedi be a területére, azokat, akik a háború elől menekülnek, más, gazdasági bevándorlókat nem engednek át a határon. Ezzel a lépéssel a kerítés mellett jogi eszközöket is bevezettek a határ védelméért. 2016 elejére azonban több ezer ember torlódott fel a határon, akik akkor a kerítést is áttörték.

A határvédelem megerősítése érdekében végül – szintén 2016 elején – dupla kerítés építésébe kezdtek a görög-macedón határon mintegy 27 kilométer hosszan. A már meglévő kerítéstől három méterre kezdték az építkezést, a köztes területet pedig úgy alakították ki, hogy ott tudjanak járőrözni a határőrök.

Magyarország a migrációs válság legsúlyosabb évében, 2015-ben zárta le Szerbiával közös zöldhatár szakaszait. Erről a magyar kormány 2015. június 17-én döntött. A magyar-szerb határ 175 km-es szakaszán 4 méter magas határzárat telepített a magyar honvédség. Ezt az ország még 2015 októberében meghosszabbította Horvátország felé, mivel a horvát kormány a Horvátországba belépő összes bevándorlót a horvát–magyar zöldhatárra szállította. 2015-ben egyébként a kormány azt is tervbe vette, hogy Románia felé meghosszabbítja a déli határzárat.

2016-ban a magyar kormány úgy döntött, hogy egy újabb kerítéssort létesítenek a magyar-szerb határon a védelmi rendszer megerősítésére. Az újabb védvonalat a legmodernebb technikai eszközökkel szerelték fel.

Csak az első határzár költségét 12 milliárd forintra becsülte a magyar kormány. 2017 szeptemberében Orbán Viktor levelet írt Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének, amiben arra kérte, hogy az unió 50 százalékban járuljon hozzá a magyar határvédelmi költségekhez. Az európai határok megvédése összességében 270 milliárd forintunkba került, szögezte le akkor Orbán Viktor.

Egy ideig Ausztria ellenezte a kerítésépítést. Egyes osztrák politikusok Magyarország intézkedéseit a sötét XX. századi eseményekhez hasonlították, ám egy idő után Ausztria is elkezdte belátni, hogy a nyitott határok nem működnek. 2015 őszén jelentették be, hogy kerítést építenek a szlovén határra, mintegy 4 kilométeres szakaszon. Bár az akkori osztrák kancellár, Werner Faymann úgy fogalmazott: különbséget kell tenni hogy valaki határkerítést vagy kaput épít oldalsó szárnyakkal.

2016 szeptemberére Ausztria odáig jutott, hogy három helyen tervezett kerítést építeni az osztrák-magyar határon: Nickelsdorfnál (Hegyeshalom), Heiligenkreuznál (Rábafüzes) és Moschendorfnál (Pinkamindszent), írta az ORF burgenlandi portálja. Ennek a kerítésnek végül csak az alapjait rakták le azon a magyarországi szakaszon, amelyet több százezer migráns használt a 2015-ös hullám során. A cél az volt, hogy ha szükséges erre az alapra gyorsan kerítést lehet építeni.

A 2015-ös nagy migrációs válságot követően 2016-ban a norvégok 200 méter hosszú, 3,5 méter magas drótkerítést húztak fel az orosz határ mentén azzal az indokkal, hogy Norvégiának komolyan kell vennie felelősségét a schengeni megállapodást illetően. Anders Anundsen igazságügyi miniszter azzal magyarázta a kerítés szükségességét, hogy fontos nyomon követni, hogy kik tartózkodnak Norvégiában és a schengeni térségben, miután az előző év őszén 5500 menedékkérő, menekült és migráns lépett be Norvégia területére a Storskog ellenőrzőpontnál a norvég-orosz határon. A bevándorlók az úgynevezett sarkvidéki migránsútvonalat használták az orosz Kola-félszigeten keresztül.

A kerítés megépítése óta összesen csupán két incidens történt. 2017 júliusában az orosz határőrök két személyt tartóztattak le, akik a határátkelőt megkerülve próbáltak meg átjutni a határon. 2017 augusztusában egy szíriai állampolgár átjutott az orosz határellenőrzésen, és megpróbált átmászni a kerítésen, de az orosz határőrök megállították.

Kerítést ugyan nem húztak fel a két skandináv ország, Svédország és Dánia között, de 2016 januárjában szigorú határellenőrzést vezettek be a Svédországot és Dániát összekötő Öresund hídon, hogy elejét vegyék a nagy migráns áradatnak. 1950 óta nem volt arra példa, hogy fényképes igazolványt kérjenek azoktól a személyektől, akik vonattal, busszal vagy hajóval kívántak átlépni a dán-svéd határon. Azokat az utasokat, akik ennek a kérésnek nem tettek eleget, visszafordították a határról.

Stefan Löfven svéd miniszterelnök 2015 szeptember 6-án még úgy nyilatkozott, hogy az ő Európája befogadja a háború elől menekülő embereket, nem épít falakat. Azonban három hónappal és mintegy 80 000 menedékkérővel később a miniszter kénytelen volt beismerni, hogy a rendszer nem képes megbirkózni a migrációs hullámmal. 2015-ben csaknem 163 ezer ember kért menedékjogot Svédországban, lakosság arányosan ez volt a legmagasabb szám Európában.

Szlovénia a 2015-ös migrációs hullám óta szintén épített kerítést, egy 179 kilométer hosszú drótkerítést húzott fel a Horvátországgal közös mintegy 670 kilométeres határán, hogy meggátolja a Közel-Keletről és Afrikából érkező migránsok továbbhaladását Nyugat-Európa felé.

Franciaország és Nagy-Britannia 2016 szeptemberében kezdett az úgynevezett Calais Border Barrier építésébe. A cél az volt, hogy megakadályozzák, hogy az illegális migránsok a Csatorna-alagúton keresztül és Calais kikötőjéből illegálisan bejussanak Nagy-Britanniába. A munkálatokat decemberben fejezték be.

A Calais Border Barrier egy 4 méter magas, egy kilométer hosszú betonkerítés, ami a migránsok lakta "dzsungel" mentén halad a főút mellett. Natacha Bouchart, Calais polgármestere megpróbálta megakadályozni a fal felhúzását. A polgármester asszony azzal érvelt, hogy nem lesz szükség a falra, miután felszámolják a Calais Jungle néven ismert migránstábort, de a bíróság elutasította az érvelést, így a fal megépült.

Ezt megelőzően, 2015 nyarán már építettek a franciák egy 39km hosszú kerítést a Csatorna-alagút védelmére, illetve egy 30km-es szakasz is megépült, amely a kikötőt és az azt elkerülő utat védi. Ez utóbbi két kerítés a francia kormány kezdeményezésére épült, de a költségeket teljes egészében Nagy-Britannia állta.

Szerbia 2020-ban döntött úgy, hogy kerítést épít a szerb-macedón határszakasz egy részén, közölte akkor a Szabad Európa Rádió balkáni irodája.

Šćiprim Arifi, Preševo polgármestere akkor a Szabad Európa Rádiónak azt mondta: a kerítés kiépítése az Európai Unióval való megállapodás része, célja pedig, hogy megvédje Szerbiát a tömeges bevándorlástól. Hozzátette, a kerítés hozzájárul az európai integrációs folyamatokhoz, de ő maga nem támogatja a menekültekkel szembeni eféle bánásmódot.

Az Európa Tanács szóvivője, Ana Pisonero azonban azt mondta, hogy az Európai Unió jelentős eszközöket biztosít a nyugat-balkáni országoknak a migrációs problémák megoldására, de a kerítés építésére semmiféle megállapodást nem kötöttek.

„Az EU migrációs kérdések megoldására jelentős anyagi eszközökkel támogatja Szerbiát. 2015-ben pédául 100 millió eurót biztosított erre a célra, a kerítés építését azonban nem támogatja az Európai Unió, ez korábban tévesen jelent meg", mondta a szóvivő.

Kerítések a fehérorosz és orosz határszakaszokon

Mariusz Blaszczak lengyel nemzetvédelmi miniszter augusztus 23-án jelentette be, hogy országa két és fél méter magas kerítést épít a fehérorosz határon.

Na granicy z Białorusią powstanie nowy, solidny płot o wysokości 2,5 m. Więcej żołnierzy będzie zaangażowanych w pomoc Straży Granicznej. Wkrótce przedstawię szczegóły dotyczące dalszego zaangażowania Sił Zbrojnych RP. pic.twitter.com/uTQ0lKYIb4

— Mariusz Błaszczak (@mblaszczak) August 23, 2021

A hatóságok az utóbbi időben a migrációs nyomás jelentős növekedését tapasztalják a lengyel-fehérorosz határon, és a Közel-Keletről Fehéroroszországon át az Európai Unió keleti határa felé is. A bevándorlás erősödése "szervezett akció", a lengyelek szerint Fehéroroszország ezzel folytat „hibrid háborút". A lengyel-fehérorosz határszakaszon csak augusztus eleje óta több mint kétezer ember próbált illegálisan átjutni.

Az építkezéseket augusztus végén már el is kezdték. A határ közel száz kilométeres szakaszát eddig is szögesdrótos kerítés védte, most pedig újabb, ötven kilométer hosszú kerítés létesítését tervezik. A honvédelmi tárca vezetője emellett kétezerre emelte a határőrök támogatására kivezényelt katonák létszámát. A fehéroroszokkal közös mintegy 418 km-es határ legveszélyeztetettebb, 187 kilométeres szakaszain eddig 900 katona teljesített szolgálatot.

A litván parlament szintén megszavazta, hogy kerítést építenek a fehérorosz határon, hogy megakadályozzák az irakiak, afgánok és más nem uniós migránsok belépését. A tervek szerint a kerítés 2022 őszére elkészül. Litvánia célja egy 4 méter magas fémkerítés felépítése dróthuzallal a fehérorosz határon, ami várhatóan körülbelül 152 millió euróba kerül majd.

Az EU szóvivője a kerítés kapcsán azt mondta, hogy a blokk "nem finanszíroz kerítéseket vagy akadályokat". Az EU eddig határőrök és ellátmány formájában nyújtott segítséget.

Még 2017-ben döntött arról Litvánia, hogy a határ jobb védelme érdekében kerítést épít a Litvánia és Lengyelország közé ékelődő, Oroszországhoz tartozó Kalinyingrádi terület határára. Az erről szóló szerződést akkor alá is írta a litván határőrség és a kivitelező cég. A terv egy 44,6 kilométer hosszú kerítésről szólt, az Európai Unió és a NATO külső határát jelentő litván-orosz határvonalon.

Lettország még 2015-ben jelentette be, hogy 135 kilométeres kerítést épít a Fehéroroszországgal közös, 173 kilométer hosszú határ mentén. A megvalósítás költségét 27,6 millió euróra becsülték, és eredetileg azt tervezték, hogy 2021-ben elkészülnek vele, de az állami ellenőrzés által feltárt hiányosságok miatt az építkezés szünetelt. Augusztus elején a lett kormány egyébként rendkívüli helyzetet vezetett be a Fehéroroszországgal közös határon. A november 10-ig érvényben lévő rendkívüli helyzetben a határőrök felhatalmazást kaptak fizikai erő és különleges eszközök alkalmazására az illegális határátlépők feltartóztatása és visszaküldése érdekében.

Hiba volt kritizálni a magyar miniszterelnököt a kerítés miatt

"Hiba volt Orbán Viktor magyar miniszterelnököt amiatt kritizálni, hogy 2015-ben szögesdrót falat emelt a határon", jelentette ki Mattias Tesfaye dán bevándorlási és integrációs miniszter a belügyminiszterek Brüsszeli ülésével kapcsolatban, melyen az afganisztáni helyzetet is megvitatták. Az ülésen egyébként az unió belügyminiszterei egyetértettek abban, hogy el kell kerülni a 2015-ös migránsválság megismétlődését.

Mattias Tesfaye nyilatkozatában szintén megerősítette, hogy "nem ismétlődhetnek meg a 2015-ös események. Akkor menekültek meneteltek Európa autópályáin, és nem voltunk képesek megvédeni a külső határainkat, valamint a segélyszervezetek pénzszűkében voltak." Mint mondta, most mindenkinek mélyen a zsebébe kell nyúlnia, a nemzetközi közösség nem fukarkodhat a humanitárius segítséggel.

Hozzátette, Dánia az erős határok híve.

"Nem csupán Európa és a szomszédos országok között, de a keleti Törökország és a déli Tunézia határain. Dán részről ezen két országnak szeretnénk segítséget nyújtani határaik megerősítéséhez", fogalmazott a miniszter.

Az afganisztáni helyzet tehát láthatóan ismét rávilágított a határvédelem fontosságára. A 2015-ös migránsválság óta eltelt hat évben az uniós tagországok többsége is belátta, hogy a migráció kezelése nem lehetséges erős határvédelem nélkül.