Az alkotmánybíróság ítéletében úgy fogalmazott, hogy a lengyel bírók "nem válnak az Európai Unió bíráivá a közösségi jogszabályok alkalmazása során", emellett hangsúlyozta, hogy a lengyel legfelsőbb bíróság fegyelmi kamarája az egyetlen, amely szankcionálási jogkörrel bír a lengyel igazságszolgáltatásban.
A varsói üléssel szinte egy időben Rosario Silva de Lapuerta, az uniós bíróság alelnöke ismertette a luxemburgi székhelyű bíróság témába vágó határozatát, amellyel
Brüsszel ismét ultimátumot adott Lengyelországnak,
követelve, hogy "azonnal függessze fel" a lengyel fegyelmi kamara által elfogadott döntések alkalmazását, mivel úgy ítélte meg, hogy a kamara "függetlensége és pártatlansága nem szavatolt". Az EU-bíróság közleményt is kiadott, amelyben emlékeztetett arra, hogy később hoz az ügyet érdemben elbíráló ítéletet, továbbá leszögezte, hogy "a jelen rendelkezés nem befolyásolja az alapkereset kérdését".
A lengyel alkotmánybíróság döntésének kihirdetése után Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter, főügyész kijelentette: "megelégedéssel fogadta az egyetlen lehetséges ítéletet".
A lengyel alkotmány és a jogszerűség elsőbbséget élvez azokkal a kísérletekkel szemben, hogy megpróbálják politikailag felhasználni az Európai Unió szerveit annak érdekében, hogy megkíséreljenek beavatkozni tagállamok belügyeibe, ez esetben Lengyelországéba
– hangsúlyozta.
Az uniós bíróság tavaly áprilisban elrendelte a lengyel fegyelmi kamara rendelkezéseinek felfüggesztését, a varsói kormány ennek nyomán fordult a lengyel alkotmánybírósághoz, kérve a testület véleményét arról, vajon az EU-testület jogosult-e olyan előzetes intézkedések elrendelésére, amilyeneket Lengyelországgal szemben hozott.
Ziobro igazságügyi miniszter ezenkívül kijelentette azt is, hogy
»a lengyel alkotmány a legfontosabb jogi okmány az országban«, utalva arra a folyamatban lévő ügyre, amelyben várhatóan csütörtökön hirdetnek ítéletet, kimondva a lengyel jog elsődlegességét az uniós törvényekkel szemben.
Az Európai Központi Bank (EKB) felelőtlen kötvényvásárlási ügyében a Karlsruhe-i székhelyű német alkotmánybíróság tulajdonképpen már 2020 májusában kimondta, hogy
a német jog elsőbbséget élvez a közös uniós jog felett,
de a szokásos brüsszeli kettős mérce jegyében Nyugat-Európában ennek nem tulajdonítottak túl nagy jelentőséget, viszont
a varsói alkotmánybíróság várható döntése miatt már napok óta azzal riogatnak, hogy Lengyelország kiléphet az Európai Unióból, ami nonszensz, hiszen népszavazás nélkül ez nem lehetséges.
(A német alkotmánybíróság akkori döntéséről és lehetséges következményeiről, illetve a téma kapcsán szokásos brüsszeli/berlini kettős mércéről az Origo itt számolt be részletesen.)
A felmérések alapján – Magyarország mellett – Lengyelországban van az uniós tagságnak a legnagyobb támogatottsága a lakosság körében, mintegy 75-80 százalékos,
a konzervatív varsói kormánykoalíció politikusai pedig már számtalan alkalommal kijelentették, hogy nem tervezik elhagyni az európai közösséget, következésképpen: népszavazást sem írnak ki a témáról.
Mindezek ellenére a brüsszeli elit és az azt mindenben kiszolgáló baloldali média már évek óta azzal a nyilvánvaló álhírrel riogat, hogy Lengyelország nemsokára kiléphet az Európai Unióból.
A varsói kormány pedig minden alkalommal egyértelműen és határozottan cáfolja ezt az álhírt, de ennek ellenére a nemzetközi baloldali média – havi rendszerességgel – újra és újra megírja ugyanezt.