Kelemen Hunor: Nem halogatható tovább Románia schengeni csatlakozása

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke újságíróknak nyilatkozik a közös kormányzásról kötött megállapodás aláírása után a román parlamentben 2020. december 21-én. A 2020-2024 közötti közös kormányzásról kötött megállapodást az eddig kisebbségben kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetségből (USR) és a Szabadság Egység és Szolidaritás Pártjából (PLUS) összeolvadt USR-PLUS és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ).

Az új bukaresti koalíciós kormány egyik fontos célkitűzése, hogy még idén lezárja az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmust (CVM), és elérje Románia felvételét a schengeni övezetbe: ez nem halogatható tovább - mutatott rá Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, a kormánykoalícióban részt vevő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke egy televíziós interjúban, amelyet szerdán idézett a Hotnews.ro hírportál.

Gazdasági szempontból hatalmas veszteség, erkölcsileg pedig tarthatatlan helyzet, hogy Románia a csatlakozás minden feltételét teljesíti, és mégis rendre elhalasztják felvételét a schengeni övezetbe

- szögezte le Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes.

Kifejtette: az új bukaresti kormány minden lépést megtesz, minden szükséges kezdeményezést előterjeszt, hogy Románia "megszabaduljon" a CVM-től, vagyis elérje, hogy az Európai Bizottság (EB) lezárja a romániai igazságszolgáltatás 2007 - az ország uniós csatlakozása - óta tartó monitoringját.

Úgy vélte: ezt követően az országnak 2021-2022-ben a belső határellenőrzés nélküli térség részévé kell válnia. "Erre akár több lépésben is sor kerülhet, előbb a légi közlekedésben, később pedig a szárazföldön, a lényeg az, hogy megkezdődjön a csatlakozás, mert nincsenek már érvek, amelyek a kirekesztést indokolnák" - mondta a miniszterelnök-helyettes.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke újságíróknak nyilatkozik a román parlamentben 2020. december 21-én Forrás: MTI/Baranyi Ildikó

Az RMDSZ politikusa arra utalt, hogy több uniós tagállam a romániai korrupcióra, az igazságszolgáltatás függetlenségét megkérdőjelező korábbi kormányzati politikákra hivatkozva emelt vétót az ország schengeni csatlakozása ellen, és az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus sikeres lezárását szabta feltételül a román schengeni tagság támogatásához.

Az EB ugyan több ízben leszögezte, hogy

Románia és Bulgária teljesítette a schengeni csatlakozás feltételeit, felvételükről azonban egyhangú döntést kell hoznia a belügyminiszterek értekezletének.

Mivel több tagország elégedetlen a korrupció, valamint a szervezett bűnözés elleni fellépés hatékonyságával, Románia és Bulgária - eredetileg 2011 tavaszára időzített - schengeni felvételét rendre elhalasztották.

A két érintett ország hiába tiltakozott az általuk diszkriminációnak tartott "árukapcsolás" ellen, ezzel nem tudta leszerelni Hollandia, Franciaország vagy Németország ellenkezését és egyértelművé vált, hogy nem csatlakozhatnak a schengeni övezethez, amíg az EB nem fog "átmenő jegyet" adni számukra az igazságügy helyzetéről kiadott országjelentésekben.

Az EB küldöttsége legutóbb tavaly februárban járt Bukarestben, hogy felmérje, milyen mértékben ültette át a gyakorlatba Románia a legutóbbi, 2019 októberében kiadott CVM-jelentésben megfogalmazott ajánlásokat, a következtetésekről azonban az EB - a világjárvány kirobbanásának évében - nem adott ki újabb jelentést.