Az új fertőzöttek száma alapján azonban továbbra sem lehet messzemenő következtetéseket levonni a járvány alakulásával kapcsolatban, az elmúlt négy hónapban ugyanis a régió egyik országában sem sikerült úgy alakítani a tesztelési protokollt, hogy a pozitív mintavételek aránya az ajánlott ötszázalékos szint alatt maradjon.
Magyarország mindenesetre mostanra már kezdi megközelíteni ezt a szintet, kiemelkedve a többi visegrádi ország közül.
A legrosszabbul Szlovákia teljesít ebben a tekintetben, őket Csehország és Lengyelország követi. Míg a szlovákoknál az arány 23,2 százalék, addig Magyarországon 8,8 százalék. Ezzel is jócskán megelőzzük a második legjobb Lengyelországot, ahol az arány 12,3 százalék.
A tesztelés mennyisége a halálozási adatokat nem torzítja, a járvány lefutását tehát továbbra is ezek tükrében érdemes a leginkább követni. A végzetes esetek egymillió főre vetített hétnapos mozgóátlagai is arra utalnak, hogy az év végi cseh és szlovák szigorítások eredményesek voltak. Lengyelországban nem tört ki újabb hulláma a járványnak, de az őszi csúcs utáni mérséklődés az év végén megállt, azóta leginkább stagnálásról beszélhetünk. Magyarországon pedig ugyan idén lelassult a halálozás visszaszorulása, de karácsony óta folyamatosan tart.
Csehország és Szlovákia példái igazolják a magyar kormány azon álláspontját, miszerint a járvány visszaszorulása ellenére sem érdemes egyelőre lazítani az óvintézkedéseken.
Ennek ellenére a cseh ipari és kereskedelmi miniszter nyilatkozata szerint Csehországban nem kizárt, hogy a közeljövőben enyhítenek a szabályokon. Szlovákiában viszont tovább szigorítanak, a tömeges tesztelés lezárulta után csak a negatív eredményt produkáló lakosok hagyhatják el az otthonaikat. Lengyelország is kitart a korlátozások mellett, az első három általános iskolai évfolyam oktatásának visszaállítását kivéve.