Mike Pompeo tovább tárgyalt afganisztáni tálibokkal a békefolyamatokról

Az afgán kormány által szabadon engedett tálibok az afganisztáni Herátban 2020. május 26-án. Asraf Gáni afgán elnök március 11-én írt alá rendeletet ötezer tálib szabadlábra helyezéséről, a felkelők pedig ezer katona elengedésébe egyeztek be, de a fogolycserét többször elhalasztották. A kormányellenes tálibok elengedése a béketörekvések előmozdítását, az íd al-fitr háromnapos ünnep idejére hirdetett tűzszünet meghosszabbítását és az afgánközi tárgyalások megkezdését is szolgálja. Az afgán kormány újabb kilencszáz tálib fogoly szabadulásához járult hozzá. MTI/EPA/Dzsalil Rezaji

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter videokonferencián folytatott megbeszélését az afganisztáni tálibokkal arról, milyen hogyan háríthatóak el a békefolyamat útjában lévő akadályok. Abdul Gáni Baradar tálib mollával többek között a külföldi csapatok afganisztáni kivonásáról, a tálibok közötti fogolycserékről és a harcok csökkentéséről tárgyaltak.

Szuhail Sahín, a radikális iszlamista ellenzéki mozgalom dohai politikai irodájának szóvivője a Twitteren azt írta, hogy Mike Pompeo hétfőn egyeztetett Abdul Gáni Baradar tálib mollával a dohai megállapodás teljes körű végrehajtásáról,

a külföldi csapatok afganisztáni kivonásáról, a kabuli kormányzat, valamint a tálibok közötti fogolycserékről, a harcok csökkentéséről,

illetve a béketárgyalások megkezdéséről a kormánnyal.

Baradar ismételten hangsúlyozta: a tálibok nem fogják engedni senkinek sem, hogy Afganisztán területéről támadásokat kövessen el. Pompeo - Sahín szerint - elismerte, hogy a kabuli vezetés ellen harcoló felkelők csökkentették a háború intenzitását azzal, hogy nem támadnak városokra és katonai támaszpontokra, ugyanakkor a tárcavezető szerint a konfliktus szereplőinek többet kell tenniük az erőszak mérséklése érdekében - tette hozzá.

Sahín szerint Baradar a kormányerőknek a tálibok által ellenőrzött területek elleni provokációival indokolta a támadások fokozását.

Morgan Ortagus amerikai külügyi szóvivő szerint Pompeo világossá tette a tálibokkal szemben támasztott elvárásokat, amelyek

magukban foglalják azt is, hogy ne támadjanak amerikaiak ellen.

A februárban kötött dohai megállapodás óta a tálibok 44 támadást indítottak a kabuli kormány biztonsági erői ellen. Napi átlagban 24 civil halt meg, vagy sebesül meg a szélsőségesek miatt - közölte Dzsavid Fajszál, az afgán nemzetbiztonsági tanács szóvivője kedden.

Az afgán kormány által szabadon engedett tálibok az afganisztáni Herátban május 26-án. Asraf Gáni afgán elnök március 11-én írt alá rendeletet ötezer tálib szabadlábra helyezéséről, a felkelők pedig ezer katona elengedésébe egyeztek be, de a fogolycserét többször elhalasztották Forrás: MTI/EPA/Dzsalil Rezaji

Az újabb erőszakhullám veszélybe sodorja a béketárgyalások beindítását

a kabuli vezetés és a szélsőségesek között. Az egyeztetések a konfliktus szereplői közötti fogolycsere lezárultát követően indulnának meg.

Az afgán kormány már 3000 tálib fegyvereset engedett el a lázadók és az Egyesült Államok közötti februári dohai megállapodásnak megfelelően, a tálibok pedig 500-at. Ebben a megállapodásban az amerikai erők vezette NATO-csapatok kivonásának menetrendje is szerepel.

Az ENSZ afganisztáni segítő missziója (UNAMA) kedden közölte: abból indul ki, hogy az afgán hadsereg felelős a dél-afganisztáni Hilmend tartomány egyik piacára mért hétfői tüzérségi csapásért, amelyben legalább 23 civil halt meg és 15-en megsebesültek. "Több hiteles forrás is azt állítja, hogy az afgán hadsereg az aknavetőgránátokat egy tálib tüzérségi csapásra válaszul lőtte ki, és elhibázta a célt" - írta Twitter-üzenetben az UNAMA, egyben felszólította a kabuli vezetést, hogy nyomozócsoportot hozzon létre a történtek kivizsgálására.

"Az afgán fegyveres erők nem felelősek a történtekért. Teljességgel visszautasítom ezt" - jelentette ki Vali Mohammed Ahmadzai tábornok. Asraf Gáni afgán elnök pedig terrortámadásról beszélt.