Mivel az országon eddig nem haladt át a nyugat-mediterrán útvonal, ez a jelenség meglehetősen szokatlan, s az érintett önkormányzatok máris kongatják a vészharangot, szigorú tengeri határvédelmet követelve a szocialista kormánytól.
Az ország egyébként a súlyos gazdasági válság utáni konjunktúra éveiben egyre inkább bevándorlást ösztönző politikát folytatott, melynek két oka volt: az egyes ágazatokban fellépő munkaerőhiány és a kedvezőtlen demográfiai tendenciák.
A kivándorlás ugyanis olyan mértékű volt, hogy migrációs többlet először 2017-ben keletkezett.
A legális bevándorlók jelentős hányada brazil állampolgár, akiknek az integrációja előtt nem tornyosulnak kulturális és nyelvi akadályok, szemben a nem túl nagy számban érkező afrikaiakkal – közöttük viszont jelentős csoportot alkotnak a portugál hivatalos nyelvet használó angolaiak és bissau-guineaiak.
Az ország a szolidaritás jelszavával eddig is fogadott be mind az uniós szétosztási rendszer, mind pedig önkéntes felajánlás keretében más országokba érkezett menedékkérőket.
Ha azonban a tenger felől érkező illegális bevándorlás is ránehezedik az országra, kérdéses lesz, hogy meddig folytathatja ezt a politikát az egyébként népszerű baloldali kormány.