Dacian Cioloș bukott román miniszterelnök, a Renew Europe (RE) európai parlamenti (EP) frakcióvezetője a Facebook-oldalán állt ki a modern diplomáciai kapcsolatokat szabályzó, az 1961-es Bécsi Egyezményt egyértelműen megsértő, és a magyar belpolitikába beavatkozó Marius Lazurca budapesti román nagykövet mellett.
Egyúttal elítélte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azon megnyilvánulását, miszerint az, hogy a román nagykövet a védelmébe vette Szabó Tímea párbeszédes országgyűlési képviselőt,
egy megdöbbentő, hazug hisztériakeltés, aminél már nincs lejjebb, hiszen Lazurca és a magyar ellenzék közös platformra kerültek a külhoni magyarokkal szemben.
Az Origo is beszámolt róla, Karácsony Gergely párttársa, Szabó Tímea április 20-án durva hangnemben szólalt fel az ellen, hogy a budapesti kormány a külhoni magyar közösségeknek is küld védőfelszereléseket.
Cioloș véleménye alapján, Marius Lazurcát védelmébe kellene, hogy vegye a román külügy.
Azt mondta, hogy ő egyértelműen, határozottan és feltétel nélkül kiáll a román nagykövet mellett,
az pedig dicséretes, hogy Lazurca a morális kötelezettségeinek eleget téve, a támogatásáról biztosít egy olyan ellenzéki magyar képviselőt, akit már többször „megtámadtak".
(Szabó Tímeának a nevét ugyan nem írja le Cioloș, de folyamatosan utal rá. A román szövegkörnyezetből az nem derül ki, hogy pontosan kik és hol „támadták meg" Szabó Tímeát.)
Ezt követően a Renew EP-frakcióvezetője közli, panaszával az Európai Néppárt (EPP) elnökéhez fog fordulni annak érdekében, hogy az gyakoroljon nyomást a budapesti kormányra. (Cioloș amúgy a lengyel Donald Tusk nevét sem írja le.)
A Momentum Mozgalmat is magában foglaló, alapvetően baloldali Renew Europe román vezetője az utóbbi napokban a Twitter-oldalán számos alkalommal ítélte el a budapesti kormányt, elsősorban a koronavírus-törvényt kifogásolva, másodsorban pedig a magyarországi fiókszervezetük mellett állt ki.
Dacian Cioloș tehát folyamatosan megpróbál beavatkozni a magyar belpolitikába.
Ahogy arról az Origo már több alkalommal is beszámolt, Cioloș kolozsvári egyetemi hallgatóként a szélsőjobboldali, magyarellenes és antiszemita Román Tűzhely (Vatra Românească) szervezet tagja volt.
Az 1990 márciusában történt
marosvásárhelyi magyarellenes pogromkísérlet (Fekete Március) kirobbantásában kulcsszerepet játszó ultranacionalista szervezet ifjúsági tagozatában - a Junimea Vatra Româneascăben - 1993-ban a kolozsvári szervezet elnökhelyettesi tisztségéig emelkedett a ranglétrán.
Később Cioloș vezetője lett a magyarellenességéről ismertté vált Gheorghe Funar kolozsvári polgármester pártja (Partidul Unității Națiunii Române – PUNR, magyarul Román Nemzeti Egység Párt) ifjúsági szervezetének, illetve dolgozott az adott időszakban a helyi városházán is.
A román politikus 2010 és 2014 között az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosi tisztségét töltötte be, majd 2015 novembere és 2017 januárja között Románia miniszterelnöke volt.
Természetesen nem demokratikus választások útján került hatalomra, hanem egy belpolitikai válság közepette a parlament két háza őt szavazta meg kormányfőnek.
Cioloş 2016 decemberében pedig azért váltotta le Marossy Zoltánt (RMDSZ) a Temes megyei alprefektusi tisztségéből, mert Marossy egy temesvári hírportálnak adott interjúban
az autonómia szükségességéről és a soknemzetiségű Románia nemzetállami önmeghatározása elhibázott voltáról beszélt.
Az RMDSZ a román politikust okolja amiatt, hogy
a csíksomlyói búcsú nem kerülhetett fel az UNESCO világörökségi listájára.
Később, 2018 decemberében Cioloş elsőként támadta meg az RMDSZ-nek azt a tervezetét, amely törvénybe foglalta volna az 1918-as Gyulafehérvári Határozat kisebbségekre, így az erdélyi magyarokra is vonatkozó pozitív rendelkezéseit, és felszólította a szövetséget, hogy azonnal vonja vissza a jogszabályt.