Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A román kormányfő jól ismeri a brüsszeli és a strasbourgi elit mindennapjait, ugyanis mielőtt 2018 januárjában kinevezték miniszterelnöknek, kilenc évig európai parlamenti képviselő volt.
Viorica Dăncilă véleménye alapján
egyre több a törésvonal az unió keleti és nyugati tagállamai között, ezek a törésvonalak pedig inkább elmélyülnek, mintsem betemetődnének.
Szerinte ez nehezebbé teszi a konszenzus kialakítását.
A miniszterelnök nyíltan kijelentette, hogy
vannak olyan dolgok az Európai Unióban, amiket Románia és más keleti tagállamok nem tehetnek meg, míg a nyugatiak igen.
A politikus külön kiemelte a román igazságszolgáltatással kapcsolatos, Brüsszel által hevesen kritizált törvények módosítását, illetve egy korrupcióval gyanúsított kormánypárti politikus ügyét, név említése nélkül.
A Politico szerint Dăncilă a korrupcióval kapcsolatosan Liviu Dragnea-nak, a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezérének és egyben a képviselőház elnökének a gyanús ügyeire, illetve a Nemzeti Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) éléről a túlkapásai miatt leváltott Laura Codruţa Kövesi helyzetére utalt.
Szóba került az interjú során a Romániát októberben a korrupció, illetve az augusztus 10-i, bukaresti kormányellenes tüntetőkkel szembeni erőszakos rendőri és csendőri fellépés miatt
elítélő európai parlamenti határozat is.
A határozat elsősorban az Európai Bizottság első alelnökének, Soros György egyik megbízható brüsszeli emberének, a holland Frans Timmermansnak az ötlete nyomán született meg.
Viorica Dăncilă ebben az esetben is külön kiemelte a kettős mérce alkalmazását,
mivel igaz ugyan, hogy a bukaresti tüntetések során – a rendőrökkel és a csendőrökkel együtt – megsérült majdnem 500 ember, de a franciaországi sárgamellényesek nagyszabású Macron-ellenes demonstrációi során nagyjából 3000 ezren sérültek meg, 10-en haltak meg, 20 embernek pedig kilőtték a szemét, ennek ellenére – a román miniszterelnök szavai szerint –
senki sem akarja az Európai Parlamentben határozatban elítélni Franciaországot, sőt a téma még csak szóba sem került Strasbourgban.
A párizsihoz hasonlóan súlyos hatósági visszaélésekre (halálos áldozat, szemkilövés, maradandó fejsérülés) Bukarestben egyébként nem került sor.
Ugyan Dăncilă nem említette, de a 2017-es októberi – egyébként törvénytelennek minősített – katalán függetlenségi népszavazás során
az erőszakos rendőrségi fellépés következében megsérült 1000 ember ügye miatt szintén nem ítélték el Spanyolországot, sőt az sem zavarta Brüsszelt, hogy politikai okokból Madrid bebörtönöztetett katalán politikusokat.
Az interjú további részében a román kormányfő visszaszólt Soros másik közeli strasbourgi emberének, Guy Verhofstadt-nak, a liberális ALDE EP-frakció vezetőjének is.
Verhofstadt a 2018-as októberi, Romániáról szóló európai parlamenti vitán kritizálta a bukaresti vezetés tevékenységét,
összehasonlítva azt a magyar és a lengyel kormány egyes intézdekéseivel.
Dăncilă véleménye alapján arról van szó, hogy a liberális pártvezér szavait az EP-választási kampány részeként kell értelmezni, így nem szabad a dolognak túl nagy jelentőséget tulajdonítani.
Szerinte
Verhofstadt Románia és a többi kelet-európai tagállami ellen akar kampányolni, ami veszélyes precedenst, mert csak tovább mélyíti az árkokat kelet és nyugat között.
A román kormányfő azt is sérelmezte, hogy a korrupció miatt állandóan kipécézik Romániát illetve Bulgáriát, miközben
a Németországban, Franciaországban és Hollandiában tapasztalható hatalmas korrupciós ügyekkel kapcsolatosan Brüsszel még csak nem is hajlandó vizsgálatot lefolytatni.
Az interjú végén Viorica Dăncilă Európa-pártinak nevezte sajátmagát, aki nyitott a párbeszédre, ennek jeleként csütörtökön Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével fog találkozni.
