Az Egyesült Államok és Oroszország is kész tárgyalni a nukleáris fegyverek korlátozásáról

2018.10.22. 23:43

Oroszország kész együttműködni az Egyesült Államokkal a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló megállapodás (INF) végrehajtásával kapcsolatban felmerült kölcsönös kifogások ügyében – közölte Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára hétfőn Moszkvában John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadóval.

Az orosz biztonsági tanács szóvivőjének tájékoztatása szerint Patrusev a mintegy ötórás megbeszélés folyamán egyúttal kijelentette, hogy az egész nemzetközi jogrend számára komoly csapást jelentene, ha az Egyesült Államok felmondaná az INF-szerződést.Az orosz biztonsági tanács tájékoztatása szerint Patrusev és Bolton tárgyalt arról is, hogy 2021-ben történő lejárta után öt évvel meghosszabbítsák a hadászati nukleáris fegyverek csökkentéséről megkötött Start-3 egyezmény hatályát. A közleményből nem derült ki, hogy az ügyben született-e megállapodás.

A tárgyaláson a többszintű orosz-amerikai stratégiai biztonsági párbeszéd kiépítésének perspektívái mellett szó esett az iráni nukleáris programról megkötött nemzetközi megállapodásról, valamint Szíriáról, Afganisztánról és Ukrajnáról is.

Patrusev az eszmecsere során üdvözölte az Egyesült Államoknak a Koreai-félszigeten kialakult helyzet normalizálása érdekében tett lépéseit, valamint a két Koreának a Korea-közi kapcsolatok előmozdításáért tett erőfeszítéseit.

Bolton a független hangvételű orosz Eho Moszkvi rádióadónak nyilatkozva kijelentette, hogy Moszkvában nagyon komoly tárgyalásokat folytatott az INF-egyezményről. Ígéretet tett rá, hogy az Egyesült Államok Oroszország mellett konzultálni fog ázsiai és európai szövetségeseivel a paktum jövőjéről.Az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó a RIA Novosztyi hírügynökség szerint tagadta azt az orosz állítást, miszerint az Egyesült Államok zsarolni akarja Oroszországot az INF-szerződéssel. Mint mondta, az Egyesült Államok nem hozott döntést arról, hogy Oroszországot célba vevő rakétákat telepítsen Európába, ha felmondja a paktumot. Rámutatott, hogy a kétoldalú szerződés megkötése óta több ország, köztük Észak-Korea és Kína is elkezdett közepes hatótávolságú rakétákat, manőverező robotrepülőgépeket gyártani.
Ezért az Egyesült Államok egészében úgy gondolja, hogy csak két ország nem tudja ezt a problémát teljesen megoldani– hangoztatta a rádiónak Bolton, hozzátéve, hogy a szerződésnek az orosz fél általi, az Egyesült Államok által vélt megsértése csak egy része annak a folyamatnak, amely felülvizsgálatra szorul.
Mint mondta, az Egyesült Államoknak nincs kiforrott álláspontja a Start-3 szerződéssel kapcsolatban, de kész tárgyalni arról. Úgy vélekedett, hogy a szerződés 2021-es lejártáig van még idő.

Bolton, akit hétfő este fogadott Szergej Lavrov külügyminiszter is, kedden a tervek szerint Jurij Usakovval, az orosz elnök külpolitikai tanácsadójával és magával Vlagyimir Putyin államfővel is találkozik majd.

Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, három évtizede lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakétákról és robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

Az Egyesült Államok 2014 júliusa óta állítja, hogy Oroszország a 9M729, Novator típusú manőverező robotrepülőgépek telepítésével megsérti az INF-szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert. Oroszország ezt tagadja, és a maga részéről azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy a Lengyelországba és Románába, valamint a Távol-Keletre telepített ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező repülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. Az orosz fél azt is kifogásolja, hogy szerinte az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikus rakétaelhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.