Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Szijjártó Péter a három legfontosabb kockázati tényező között említette a masszív és ellenőrizetlen migrációs folyamot,
amely a terrorszervezeteknek is lehetőséget biztosít, hogy aktivistáikat a világ más pontjaira eljuttassák.
Beszélt a nemzeti kisebbségek, valamint a vallási kisebbségek elleni fenyegetésekről, és azt mondta, hogy ezek megvédelmezésére és jogaik garantálására a nemzetközi szervezeteknek is kötelességük lépéseket tenni.
A vallási és a nemzeti kisebbségeket a barátság forrásainak kell tekinteni, nem pedig a feszültségekének
– szögezte le a magyar miniszter.
Szijjártó Péter számos kétoldalú találkozón is tárgyalt hétfőn. Találkozott Timothy C. Dolan amerikai bíborossal, akivel elsősorban a világban üldözött keresztények ügyéről tárgyaltak. Több vezető gyógyszergyár képviselőivel is megbeszélést folytatott, és ennek kapcsán rámutatott,
hogy a nagy gyógyszergyárak évek óta jelentős érdeklődést tanúsítanak Magyarország iránt,
márpedig a szektor hazánkban a kutatás-fejlesztés egyik élenjárója az autóipar mellett.
A Nelson Mandela volt dél-afrikai elnökről, apartheidellenes harcosról elnevezett béke-világtalálkozó megrendezéséről tavaly döntött az ENSZ Közgyűlése. A plenáris ülést Mandela születésének századik évfordulójához időzítették, a közgyűlés idei ülésszakának idejére.
A találkozót António Guterres ENSZ-főtitkár nyitotta meg.
A békecsúcsra készített nyilatkozat szerint a résztvevők elkötelezettek egy igazságos, békés, virágzó, tisztességes, mindenkit bevonó jellegű világ építésében, és erőfeszítéseik középpontjába – Mandelához hasonlóan – az emberi méltóságot állítják.
A résztvevők a béke-erőfeszítések és az emberi jogok érvényesítését célzó törekvések segítésére meghirdették a Mandela-évtizedet, amely 2019-től 2028-ig tart, és üdvözölték a békeközvetítői tevékenység fokozására hozott intézkedéseket.
Az ENSZ-székházban a csúcstalálkozó alkalmával felavatták Nelson Mandela szobrát is.
