Óriási versenyfutás: Kínáé lehet az Északi-sark

CHINA-XUELONG-ARCTIC EXPEDITION (CN) ce
(160820) -- ABOARD XUELONG, Aug. 20, 2016 (Xinhua) -- Members of China's research team set up an ocean profiling float at a short-term data acquisition location near the icebreaker Xuelong, or "Snow Dragon", in the Arctic Ocean, Aug. 18, 2016. The research team of China's seventh expedition to the Arctic completed their works on six short-term and one long-term data acquisition locations on ice on Aug. 20, 2016. (Xinhua/Wu Yue) (wx)
Vágólapra másolva!
A nagyhatalmak számára egyre inkább felértékelődik az Északi-sark, ami többek között annak köszönhető, hogy a jég megolvadása miatt a kereskedelmi hajók egyre nagyobb előszeretettel választják ezt az utat Ázsia és Európa között. Az északi pólus természetesen Kína számára is egyre fontosabb, mivel a sarkon keresztül jóval könnyebben elérik Európát, mint az Indiai-óceánon át. A kínai térnyerés egyelőre Oroszország számára is előnyös, miközben az Egyesült Államok pillanatnyilag figyeli az eseményeket.
Vágólapra másolva!

Az Északi-sarknak egyre fontosabb szerep jut a nagyhatalmi viszonyokban, mivel eddig még fel nem tárt erőforrásokban gazdag terület. Főként ennek köszönhetően a régióban új kereskedelmi útvonalak alakultak ki, amelyek energia és időmegtakarítás mellett fontos biztonság- és geopolitikai szempontot is képviselnek - olvasható a geopolitika.hu oldalán.

Az U.S. Geological Survey (USGS) szerint a szárazföld mintegy hat százalékát kitevő Arktisz rejti a világ legnagyobb, még feltáratlan olaj- és gáztartalékát.

Feltételezések szerint 90 milliárd hordó kőolaj, jelentős mennyiségű földgáz és 44 milliárd hordó cseppfolyósított földgáz található az Északi-sarkon.

Ez a világ még fel nem tárt olajforrásainak a 13 százalékát, a földgázok 30 százalékát és a cseppfolyósított földgáz 20 százalékát jelenti.

Az Északi-sark egyre fontosabb szerepet játszik a nagyhatalmi játszmákban Forrás: XINHUA/Xinhua News Agency/Zhang Jiansong

Új területek a hajózás előtt

Az Északi tengeri útvonal használata a szállítást Ázsiából Európába a Szuezi-csatornán keresztül tíz nappal, a Panama-csatornán történő szállítást pedig négy nappal csökkentené le. A Transzpoláris útvonal az előrejelzések szerint várhatóan csak 2020-ban lesz járhatóvá, akkor is csak a nyári hónapokban, körülbelül 8 hétre.

A felmelegedés következtében az Északi-sarkon új területek nyíltak meg a hajózás előtt az eddig jéggel borított területeken.

Mivel a hajózás számít a szállítás legolcsóbb formájának, ezért a világ kereskedelmének 90 százaléka még mindig vízi úton történik.

Az újonnan megnyíló útvonalak nemcsak a globális kereskedelemben játszhatnak nagy szerepet, de természeti erőforrásokban is igen gazdagok.

Ezt akarja Kína

Kína éppen ezért igyekszik részt venni a régió ügyeiben és vezető szerepet kialakítani a térséget érintő szabályalkotásban, mivel így lehetősége nyílik, mint új nagyhatalomnak, hogy részt vegyen benne és ne csak az eddigi szabályalkotó nagyhatalmak alakítsák azt. Európai és amerikai szakértők Kína térségbeli céljait a következőképpen határozták meg: hozzáférés az ott található nemesfémekhez, halászati javakhoz és energiaforrásokhoz; új kereskedelmi útvonalak,

amelyek amellett, hogy lerövidítik a szállítási időt új alternatívát is jelentenek a Malakka-szorossal szemben;

annak megértése, hogy a klímaváltozás mit jelent a térségre nézve; tudományos érdeklődés; részvétel az Északi-sarkot érintő kormányzásban; a nem északi-sarki államok számára is fenntartani a jogot a régió elérhetőségére, hogy az északi-sarki államok ne tudják teljes szuverenitásuk alá vonni azt.

Kína megkezdte a jégtörő hajók építését, amikkel át lehet kellni az Északi-sarkon Forrás: XINHUA/Xinhua News Agency/Fang Zhe

Megszerzett legitimitás

Kínai szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy a térség komoly stratégiai jelentőséggel rendelkezik, ugyanis biztonságpolitikai szempontból alternatívát jelenthet. Kína ugyanis komoly fenyegetésként éli meg az amerikai jelenlétet a Perzsa öbölbeli Malakka-szorosban, mivel ott az USA vagy szövetségesei is képesek elzárni az útvonalat a Kína számára nélkülözhetetlen energiaforrások előtt.

A kínai ambícióknak megfelelően Kína már évekkel ezelőtt megkezdte a térséggel kapcsolatos politikájának kialakítását.

Kína 2013-ban sikeresen megfigyelő állam lett az Északi-sarkvidéki Tanácsban, amelyet a legtöbb kínai hivatalnok úgy értékelt, mint annak elismerése, hogy legitim a kínai érdek a régióban.

Azzal, hogy elnyerte a megfigyelői státuszt hozzáférést kapott az Északi-sark vizeihez és légteréhez, valamint részvételi lehetőséget a régiót érintő nemzetközi kormányzásában.

Spórolás az idővel és az üzemanyaggal

Kína Északi-sarki fehérkönyvét 2018 januárjában adta ki, amely a régióval kapcsolatos stratégiát is magába foglalja. Ebben nagy szerepet szánnak a 2013-ban bejelentett „Egy övezet egy út”, az erről szóló rész fő célja, hogy az Északi-sarkot is bekapcsolják az Új Selyemút útvonalába és létrehozzanak egy Északi-sarki Selyemutat. Az „Egy övezet egy út” ezen szakaszán a fő szerepet a kiolvadó jég által teremtett új útvonalak jelentenék, amely a kínai kereskedelmet és a pekingi ambíciókat szolgálná ki.

A északi útvonal a kereskedelem szempontjából is egyre fontosabb Forrás: XINHUA/Xinhua News Agency/Liu Shiping

Kína az arktiszi selyemutat az Északi tengeri út vonalán képzeli el orosz együttműködéssel. A hajózás így Kínából Európába 15 nappal lehet rövidebb, amint a jég megolvad és néhány hónapig hajózhatóvá válik a tengeri szakasz.

Kína azonban inkább hosszútávon gondolkozik és a Transzpoláris tengeri út igénybevételét szeretné, amely néhány évtizeden belül válik csak járhatóvá a jég olvadásától függően,

amely az Arktisz legtetején középen átszelve halad át. Ez az útvonal szintén csak korlátozott ideig lesz járható egy évben, de Kína sokat tudna spórolni az idővel és üzemanyaggal, valamint az Oroszország által kontrollált vizeket is meg tudná így kerülni.

Oroszország a nagy nyertes

Kína elköteleződése a régió iránt egyre nagyobb figyelmet kap és globális jelentősége is nagy. Hszi csin-ping a 2017 áprilisában az Egyesült Államokban tett látogatásának alkalmával ellátogatott Alaszkába is, ahol az Északi-sarkot érintő kérdésekről tárgyaltak főleg érintve a cseppfolyósított földgáz kereskedelmét is.

A Kínai Sarkköri Kutatóintézet becslése szerint 2020-ig az ország kereskedelmének 5-15 százaléka az Északi-sarkon fog áthaladni és ez az arány csak nőni fog,

ha mégtöbb északi-sarki országgal köt partneri kapcsolatot. Az öt észak-európai ország közül (Dánia, Norvégia, Finnország, Izland és Svédország) egyik sem vesz részt az „Egy övezet egy út” projektben, mégis mind az öten alapítótagjai az új kínai kezdeményezéshez köthető Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Banknak.

A yamali LNG-projekt fontos szerepet játszik a kínai-orosz kapcsolatokban Forrás: AFP/Maxim Zmeyev

A kínai térnyerés és befolyásszerzés a térségben tehát főleg befektetéseken keresztül valósul meg, amelynek látszólag Oroszország a legnagyobb nyertese főleg, hogy egyetlen északi-sarki országként csatlakozott a kínai „Egy övezet egy út” kezdeményezéshez. Az Északi-sarki Selyemút neve alatt futó, elsőként megvalósuló projekt egy befektetés volt, ahol a Selyemút Alap 9,9 százalékos részesedést vállalt az orosz Yamal LNG projektben, ami szállítással, infrastruktúrával és az erőforrásokkal kapcsolatos tevékenységeket folytat az Arktisz eurázsiai részén.

Ennek eredményeként kínai cégek összesen 29,9 százalékos részesedéssel rendelkeznek a projekten belül, ugyanis a kínai állami tulajdonú Kínai Nemzeti Kőolajvállalat 20 százalékkal rendelkezik, az orosz Novatek (50,1 százalék) és a francia French Total (20 százalék) mellett.

A projekt pénzügyi részét pedig egy 12 milliárd dolláros kölcsönmegállapodásból fedezik részben, amelyet a kínai Eximbank és a Kínai Fejlesztési Bank nyújt.

A fejlesztés többek között tartalmaz egy vasúti összeköttetés kiépítését a Sabetta kikötővel, ezzel bekapcsolva az eurázsiai vasúti hálózatba a térséget. Ez a beruházás megközelítőleg 3,22 milliárdos befektetés lenne.

Kulcs a jó kapcsolat

Az Északi tengeri útvonal, amely nagyrészben Oroszország partjai mentén halad végig, mostanában egyre több figyelmet kap. 2016-ban az itt áthaladó forgalom elérte és meg is haladta a 7 millió tonnát, ami az előző évhez képest 35 százalékos növekedést jelent. Éppen ebből következően Oroszország egyik nagy beruházása közé tartozik ennek az útvonalnak a fejlesztése, 2030-ig több tíz milliárd dollárt kívánnak fordítani a hajókra, hajóépítésekre, navigációra és kikötőkre az útvonal mentén.

Kína számára azonban az ezen az útvonalon való közlekedés csak addig biztosított, amíg jó a kapcsolat a két ország között.

Ugyanis Oroszország az Északi tengeri útvonalat saját territóriumának tekinti, amely teljes egészében az orosz hatáskör alá tartozik. A másik probléma, ami felmerül az útvonal használatával kapcsolatban az a merőben másfajta környezet, ami a hajók technológiájának és építésének szempontjából extrákat kíván, valamint Kína nem rendelkezik ezekhez megfelelő szakemberekkel, valamint olyan hajókat és jégtörőket kell építenie, amelyek képesek az arktiszi környezetben is közlekedni. Ezért is nagyon fontos számukra, hogy Oroszországgal és Finnországgal is jó kapcsolatot ápoljanak és így hozzájussanak a megfelelő technológiákhoz.

Kína számára egyre fontosabb az Északi-sark Forrás: leemage/©Yu Jun/Novapix/Leemage/Yu Jun

Új amerikai stratégia jöhet

Az Amerikai Egyesült Államok már az Obama adminisztráció idején is egyre kevesebb figyelmet fordított az Arktiszra, a Trump adminisztráció pedig érthetően főleg az alaszkai energiaforrásokra koncentrál.

Az Északi-sark jegének olvadása nemrégiben az Amerikai Haditengerészetet is új arktiszi stratégia kialakítására ösztönözte.

Az Egyesült Államok ugyanis nem fogja figyelmen kívül hagyni, hogy az olvadó jégsapkák nemcsak új kereskedelmi útvonalakat nyithatnak, de új lehetőségeket is jelenthetnek a még fel nem tárt erőforrások kiaknázására. Így könnyen kialakulhat olyan egyensúlyi helyzet, amely mindhárom nagyhatalom, az Egyesült Államok, Oroszország és Kína számára is előnyös.