Ausztriában csökkenthetik a migránsoknak szánt szociális alapjuttatásokat

Vágólapra másolva!
A bevándorlásellenes osztrák kormány csökkenteni tervezi a szociális alapjuttatásokat (Mindestsicherung) azon migráns hátterűek számára, akik nem tudnak jól németül, vagy nem akarnak dolgozni.
Vágólapra másolva!

A Der Standard című osztrák lap értesülései szerint a szociális alapellátás mértéke a jövőben

Ebből a maximális összegből viszont 300 eurót tesz ki az úgynevezett „munkaalkalmasságra minősítő bónusz".

Ez egyfajta segítségnyújtásként értelmezhető azoknak, akik munkát szeretnének vállalni.

Aki viszont nem teljesíti ezt a kritériumot, az ettől az összegtől elesik.

A szociális ellátás folyósításának egy másik alapeleme lesz a németnyelv-tudás.

Továbbá a jövőben legalább

5 év ausztriai munkavállalás esetén lesznek jogosultak az illetők a szociális alapellátásra.

A jelenlegi szociális alapellátási rendszer reformjára elsődlegesen az sarkallja a bevándorlásellenes osztrák kormányt, hogy a meglévő rendszer passzivitásban tartja a juttatásokban részesülőket, azaz magyarán

a migránsok munka helyett inkább a bőkezű segélyeken élnek.

Egy Bécsben élő, háromgyermekes család jelenleg évi 30.000 eurós nettó bevételre tehet szert a „Mindestsicherung" segély által. Egy egyedül kereső személy 43 ezer eurós bruttó éves jövedelméből 27 ezer eurót (62%) von el az állam adó és különböző járulékok formájában.

A keményen dolgozó osztrák adófizetők pénze így a migránsoknál köt ki.

Ráadásul a magas adók amúgy sem sarkallják a munkanélkülieket legális munkavállalásra, akik ehelyett inkább feketemunkával egészítik ki a szociális alapellátást.

A Munkaerőpiaci Hivatal folyamatosan arról panaszkodik, hogy a különböző tartományi hivatalok nem hozzák nyilvánosságra a munkát elutasítókról készített összesítéseket.

Ez nyilván azért van így, hogy

a közvélemény ne értesülhessen a munkakerülő migránsok problematikájáról.

Abban az esetben, ha valamiért a Munkaerőpiaci Hivatal befagyasztja a szükségállapoti segélyeket, az érintettek az önkormányzatokhoz fordulhatnak segélyért.

A linzi egyetem európai uniós jogra szakosodott tanára, Franz Leidenmühler úgy nyilatkozott, hogy

A bevándorláspárti jogász a juttatásokhoz való hozzáférés diszkriminációjának nevezte azt, hogy a migránsok szociális alapellátását a német nyelv ismeretéhez kötik.

Az Osztrák Statisztikai Hivatal (STAT) kimutatása alapján nyugati szomszédunk GDP-je 2016-ban 386,4 milliárd euró volt.

A szociális kiadások 103,97 milliárd eurót tettek ki ugyanebben az évben, amely összeg a GDP 26,90%-ának felel meg.

A szociális kiadásokon belül az alapellátás éves összege 0,86%-ot (924,2 millió euró) jelent.

Alapellátásban összesen 307.533 személy részesül Ausztriában,

akik közül 173.484 személy (56,41%) Bécsben él.

Ezen személyek 37%-a (113.232 fő) egyedülálló, 32%-uk (98.192) gyermekes, 5,5%-uk (16.962) gyermek nélküli pár, 19%-uk gyermekét egyedül nevelő jogosult (59.050), míg 6,5%-uk (20.098) az egyéb kategóriába esik.

A szociális alapjuttatás költségei a következők szerint oszlottak meg az egyes osztrák tartományok között 2016-ban: Bécs: 583,4 millió euró; Alsó-Ausztria: 73,3 millió; Stájerország: 72,9 millió; Tirol: 54,4 millió; Felső-Ausztria: 48 millió; Salzburg: 34,7 millió; Vorarlberg: 34,3 millió; Karintia: 15,8 millió; Burgenland: 7,3 millió.

Az alapellátás éves összege

2012-től napjainkig 61,8%-kal növekedett, ami azzal áll összefüggésben, hogy az utóbbi időszakban rengeteg migráns érkezett Ausztriába.

Ennek tükrében teljesen érthető, hogy a bécsi kormány csökkenteni akarja ezt az összeget.