Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
"Theresa May miniszterelnök bejelentése a brit parlamentben, amely Moszkvának adott ultimátumként hangzott, arról tanúskodott, hogy London kész bármilyen rendkívüli intézkedést megtenni, függetlenül attól, hogy milyen mértékben támogatják majd nyugati szövetségesei" – nyilatkozott a Kommerszant című napilapnak Anatolij Adamisin volt londoni nagykövet.
A teljességgel negatívan alakuló Szkripal-ügy Londont Moszkva legkeményebb nyugati ellenfelévé teheti. Ezt a szerepet eddig az Egyesült Államok játszotta. Minden afelé halad, hogy az angolok lesznek az utolsók Nyugaton, akik hajlandók lennének megbékélni Oroszországgal
– mondta a diplomata.
Boris Johnson brit külügyminiszter kedd estig kért választ Moszkvától arra a brit felvetésre, amely szerint "nagyon valószínű", hogy Oroszország áll Szergej Szkripal volt orosz hírszerző és lánya angliai megmérgezése mögött. Theresa May miniszterelnök kijelentette: London szerdán tekinti át részleteiben az orosz kormány válaszát, de ha az nem lesz hiteles, akkor a brit kormány azt a következtetést fogja levonni, hogy az orosz állam törvénysértő módon erőt alkalmazott az Egyesült Királyság ellen.
Domitilla Sagramoso, a londoni King's College professzora a Kommerszantnak kijelentette, hogy ami most következhet be a brit orosz-kapcsolatokban, az nem pusztán annak a megismétlődése lesz, ami 2006-ban történt, Alekszandr Litvinyenko volt FSZB-alezredes megmérgezése után.
"Ez annak is köszönhető, hogy a (brit) kormányt amúgy is azzal vádolják, hogy képtelen levonni a Litvinyenko-ügy tanulságait, és hogy Szkripal esetében a szakszolgálatok képtelen voltak megvédeni saját ügynöküket" – mondta Sagramoso.
A Vedomosztyi a Moszkvával szemben bevezetendő lehetséges brit büntetőintézkedések között sorolta a fel az Oroszországban megrendezendő idei labdarúgó-világbajnokság bojkottját, az orosz tisztségviselők és üzletemberek elleni, az amerikai Magnyitszkij-törvényben foglaltakra hasonló szankciókat, orosz diplomaták kiutasítását és a vízumkiadás szűkítését.
A hivatalos orosz politikához közel álló médiumok alapvetően arra hívták fel a figyelmet, hogy Moszkvának az elnökválasztás és labdarúgó vb előtt semmiképp sem volt szüksége egy ilyen incidensre. Úgy vélekedtek, hogy
a Szkripal-ügy megrendezése a brit titkosszolgálatnak vagy más olyan országok kémszervezeteinek állhatott érdekében, amelyek Oroszország lejáratására törekednek.
Szerintük erre utal az is, hogy a mérgezést éppen a szovjet fejlesztésű Novicsok idegméreggel követték el, amely egyébként a brit álláspont bírálói szerint a volt Szovjetunió más országaiból is származhatott. Rámutattak, hogy arról mindeddig nem hangzott el tájékoztatás, hogy konkrétan kik mérgezhették meg Szkripalt és a lányát.
