Jól láthatóak az integráció kudarcai Németországban

Illegal African migrants raise their hands crossed in a gesture protesting against their detention and demanding deportation to Europe, at Al-Hamra shelter in Gharian region, the largest in the western region and 106 kilometres south of the capital Tripoli, on February 2, 2018. / AFP PHOTO / Mahmud TURKIA

A Migrációkutató Intézet legújabb elemzésében megvizsgálta a németországi migrációs helyzetet a legfrissebb statisztikai adatok tükrében, áttekintve a legfontosabb munkaerőpiaci, gazdasági és közbiztonsági vonatkozásokat. Az elsőszámú európai célországnak tekinthető Németországba 2015-ben és 2016-ban több mint 1,2 millióan érkeztek, mely nyomán a bevándorló hátterű népesség 18,6 millióra nőtt 2016-ban. A migrációs krízis látványos negatív következményekkel járt a fogadó országban.

A rendelkezésre álló adatok alapján minden előzetes várakozástól elmarad a Németországba érkezettek munkaerő-piaci integrációja:

2017 tavaszán a menekültstátuszban részesítettek foglalkoztatási rátája csupán 18 százalék volt,

miközben a munkanélküliség körükben meghaladta az 50 százalékot. A sikertelen gazdasági integrációt egyértelműen a megfelelő képzettség, szakmai tapasztalat és nyelvtudás hiánya magyarázza: egyes felmérések szerint a németországi menedékkérők harmada legfeljebb alapfokú oktatásban részesült korábban.

Totális kudarc a migránsok integrálása Németországban Forrás: AFP/Mahmud Turkia

Mindeközben Németország csillagászati összegeket áldoz a menedékkérők ellátására és a védelemre jogosultak integrálására. Bár 2016-ban közel 22 milliárd eurót költöttek e célokra, a fiskális megtérülés esélye még középtávon sem reális. A bűnügyi statisztikák alapján kijelenthető, hogy

a németországi közbiztonság romlása és a tömeges migráció között egyértelmű ok-okozati összefüggés áll fenn,

mely nem csupán a beáramlás volumenhatásából ered. 2016-ban az összes bűnelkövető 8,6 százaléka tartozott a menedékkérőket is tartalmazó „bevándorlók" kategóriájába, miközben a teljes népességen
belüli arányuk csupán 2 százalék volt.

A fenti adatok egyértelműen azt bizonyítják, hogy Németország esetében a harmadik országból érkező bevándorlók integrációja (mind gazdasági, mind egyéb szempontok alapján) eddig sem volt sikertörténet, az elmúlt években érkezettek viszont a korábbiakhoz képest is súlyosabb kihívást jelentenek az ország számára.

A teljes elemzés elérhető a Migrációkutató Intézet weboldalán.