Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az utolsó közvélemény-kutatási eredmények nem túl derűs képet mutatnak a kormányzó CSU-nak és az országos CDU/CSU szövetségnek. Várhatóan csupán a szavazatok 33-35 százalékát szerzik majd meg. Ha a felmérések jóslatai bejönnek, akkor a párt történetének második legrosszabb eredményét érheti el Bajorországban. A CSU-nak 1962 óta mindössze 5 évig nem volt abszolút többsége Bajorországban (már Angela Merkel kancellársága alatt, 2008 és 2013 között).
A CSU bajorországi mélyrepülésében nagy szerepe van annak, hogy országos szinten is történelmi mélységben vannak a hagyományos jobbközép pártok. Az INSA legfrissebb kutatása szerint az Angela Merkel vezette CDU már csak a szavazók 26 százalékának a támogatására számíthat, míg a bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak már 18 százalékos a népszerűsége. Ha most lennének az országos választások, már a nagykoalíció sem szerezne többséget, ami egészen példátlan fejlemény Németországban.
A CSU számára most
Bajorországban még az is létező veszély (ha csak matematikailag is), hogy nem lesz majd beleszólása a tartomány vezetésébe,
amennyiben a vele szemben álló pártok képesek lesznek egy nagykoalíció létrehozására. Ennek valószínűsége azért elég csekély, az is kellene hozzá, hogy a kommunista utódpárt Baloldal bejusson a parlamentbe és összefogjon a CSU-nál radikálisabban migránsellenes AfD-vel és Freie Wählerrel (Szabad Választók). Ezt a koalíciót azonban semmi nem tartaná össze, így az esély erre gyakorlatilag nulla.
Egyelőre a legnagyobb esélye egy CSU-Zöldek koalíciónak van, mivel csak egy ilyen formáció rendelkezne abszolút többséggel. Ezt azonban Markus Söder, bajor miniszterelnök eddig elutasította.
A többi koalíciós felálláshoz hárompárti összefogás kellene, amit már lényegesen nehezebb lenne összehozni. Már csak azért is, mert ehhez
a CSU-nak szövetkeznie kellene az AfD-vel, amit a bevándorlásellenes pártot folyamatosan szélsőjobboldalizó Angela Merkel nem fog hagyni.
A legvalószínűbb így mégis egy CSU-Zöld koalíció, ami a kispárttá vált szociáldemokraták számára lehet a végső csapás. A korlátlan bevándorláspártiság ugyanis a mélybe taszította a szocdemeket is. A nyugati tartományokban választóik több, mint egyharmada hagyta ott őket és állt át a zöldekhez.
A Bajorországban egyeduralkodó CSU válságát a CDU-val kötött szövetség és Angela Merkel elhibázott bevándorláspolitikája, a tragikus Willkommenskultur okozta.
A másik ok, ami a kormánypártok gyengülésében szerepet játszott, hogy az elmúlt évtizedekben jelentősen megváltozott Bajorország lakosságának összetétele, és az újonnan érkezők számára már nem fontosak a CSU által vallott értékek.
Bár Bajorország a legerősebb és leggazdagabb német tartomány, az emberek egy része egyáltalán nem kapcsolja össze a tartomány sikerességét a kormányzó párttal.
Hiába próbál Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter, a CSU emblematikus politikusa határozott migrációs politikát folytatni, a választók elsősorban Merkel tehetetlenségét és a nagykoalíció okozta béklyókat látják.
Werner Patzel, a drezdai egyetem politológusa szerint a CSU várható rossz szereplésében kulcsfontosságú a migrációs válság, amit nem sikerült Merkelnek kezelnie. Mivel pedig a CSU része a nagykoalíciós kormánynak, ezért a kudarcok rá is visszahullanak.
Éppen ezért a bajorországi választás a Merkel vezette nagykoalíciónak is fontos tesztje lesz. Bár a mostani állás szerint Angela Merkel decemberig szinte biztosan kancellár marad, de egy bajorországi tragikus eredmény a CDU tagjait is elgondolkoztatná, hogy az évvégi pártkongresszus után érdemes-e a jelenlegi felállással próbálkozni.
Egy katasztrofális választási eredmény minden bizonnyal a CSU-tagságát sem hagyná nyugodni, így valószínűleg az eddiginél is határozottabban szállnának szembe a nagykoalíció bevándorláspártiságával.
Sokkal tisztább lesz az előttünk lévő kép az október 28-i hesseni tartományi választás után lesz, ahol a CDU katasztrofális kudarcra számíthat.
Merkel a napokban bejelentette, hogy ismét indul a CDU-elnöki tisztségéért, és továbbra is az a meggyőződése, hogy a pártelnöki és a kancellári tisztség összetartozik. Eddig három kihívója van a CDU elnöki tisztségére, de egyikük sem ismert a német szövetségi politikában. Ha azonban október végére a CDU megrendül, új indulók is jöhetnek majd.
Mint arról korábban beszámoltunk, bár a bukás szélén tántorgó német nagykoalíció egy friss megállapodás alapján arról beszél, hogy a jövőben már csak magasan képzett migránsok érkezhetnek, valójában a merkeli program
évente 300 ezer bevándorlóval számol Németországban.
Három évvel az Angela Merkel kancellár által meghirdetett Wilkommenskultur után világosan látszik, hogy a beérkezett illegális bevándorlók 75 százalékának nincsen munkája, miközben évente több mint 20 milliárd euróba (nagyjából 6500 milliárd forint) kerülnek.
Egyre több elemző és publicista látja úgy, hogy a 2005 óta tartó Merkel-korszak a végéhez közeledik, bár azt senki nem tudja megjósolni, mi lesz azután. A kormánypártok bajorországi és hesseni kudarca felgyorsítaná a kancellár bukását. Egy friss felmérés szerint már csak 26 százalék a CDU támogatottsága, miközben az AfD 18,5 százalékon áll.
A választáson 9,5 millióan vehetnek részt, 600 ezren most először szavazhatnak. A Landtagot öt évre választják meg. A szavazókörök 18 óráig tartanak nyitva. Az első eredménybecslések urnazárás után jelennek meg, az előzetes hivatalos végeredmény hajnalban várható.
Az előrejelzések szerint a Keresztényszociális Unió (CSU) a szavazatok 33-35 százalékát gyűjtheti össze, szemben az öt évvel ezelőtti 47,7 százalékkal.
A második helyen a Zöldek végezhetnek, a szavazatok 16-19 százalékával, támogatottságuk akár megduplázódhat a 2013-ban szerzett 8,6 százalékhoz képest.
A szövetségi kormány harmadik tagja, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) bajorországi szervezete is súlyos helyzetbe kerülhet, támogatottsága megfeleződhet a 2013-ban elért 20,6 százalékhoz képest, a szavazatok nagyjából 10 százalékát gyűjtheti össze. Az SPD így elveszítheti néppárti jellegét Bajorországban.
A harmadik helyért az SPD két, a CSU-tól jobbra elhelyezkedő párttal, a bevándorlásellenes Szabad Választókkal (Freie Wähler) és az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű párttal versenyez. Az utolsó mérések szerint mindhárman a 10-12 százalékos sávban állnak. Az AfD most először szerezhet képviseletet a müncheni Landtagban.
Bejuthat a tartományi törvényhozásba az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) is, a 2013-ban kiesett liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) pedig visszakerülhet. A két párt támogatottsága az 5 százalékos bejutási határ körül, 4,5 százalék és 5,5 százalék között van a felmérések szerint.
Amennyiben Bajorországban a CSU, Hessen a CDU rosszul szerepel, akár
előre hozott választások is lehetnek Németországban
A vezető német pénzügyi lap, a Handelsbaltt vezércikkében a közelmúltban azt írta, a stagnálás lett a német kormánykoalíció legfontosabb szimbóluma, a résztvevők sokszor egymással szemben mennek, és csak az a fontos számukra, hogy a meglévő pozícióikat megőrizzék. Egy ilyen helyzetből csak egy új választás jelenthet kiutat a szerző szerint.
Az, hogy a következő időszakban lesz-e előre hozott választás Németországban, természetesen nem megjósolható, de az biztos, hogy a mai bajorországi és hesseni tartományi választás fontos fordulópont lesz a nagykoalíció életében és Angela Merkel számára elhozhatja a végnapokat.
