A jogerősen távozásra kötelezett migránsok harmada ment csak haza

Egységesítené és szigorítaná az elutasított menedékkérő migránsok kitoloncolását szabályozó előírásokat az Európai Bizottság, reformterve alapján a Frontex európai uniós határ- és partvédelmi szervezet felfegyverzett egységei az EU-tagállamok nemzeti hatáskörén átlépve hajthatnának végre műveleteket, és a közösséghez nem tartozó országokban is elláthatnának határőrizeti feladatokat – közölte a Die Welt című német lap.

Az Európai Bizottság még nem nyilvános javaslata szerint a Frontex létszámát 1500-ról 10 ezerre, költségvetését pedig csaknem háromszorosára, 35 milliárd euróra (11 450 milliárd forint) kell növelni a következő, 2021-2027-es EU-s költségvetési ciklusban.

Brüsszel kiemelten foglalkozik az elutasított menedékkérő migránsok kitoloncolásának kérdésével, mert

2017-ben az elutasított és jogerősen távozásra kötelezett migránsok csupán 36,6 százalékát juttatták vissza hazájába.

Javaslata szerint a hazatoloncolások számának és hatékonyságának növeléséért erősíteni kell a Frontex szerepét, fel kell hatalmazni arra, hogy eljárási szabályokat írjon elő a tagállamoknak, és

akár az adott tagállam kormányának beleegyezése nélkül bevesse úgynevezett kitoloncolási egységeit.

A reformterv a szabályok jelentős szigorítását is előirányozza, tartalmazza a többi között, hogy az EU valamennyi tagállamában legkevesebb három hónapra kitoloncolási őrizetbe lehet venni az elutasított menedékkérőket, a kitoloncolásról rendelkező menekültügyi hatósági határozat elleni jogorvoslat határidejét pedig öt napra kell csökkenteni.

A Frontexet a személyzet létszámának növelésével együtt fel kell szerelni fegyverekkel, repülőgépekkel és egyéb járművekkel – brüsszeli javaslat értelmében, amely szerint

a megerősített EU-s szervezet bármelyik tagállamban átvehet határigazgatási feladatokat az adott ország kormányának beleegyezése nélkül is.

A Die Welt kiemelte: a korábban megismert bizottsági elképzelésekhez képest új elem, hogy a Frontex az EU-n kívül, úgynevezett harmadik országokban is tevékenykedhetne, az elutasított menedékkérő migránsok hazajuttatása mellett az adott ország beleegyezésével határvédelmi műveletekben is részt vehetne.