A Balkan Insight című regionális hírportál beszámolója szerint a koszovói igazságügyi minisztérium és az iszlám közösség megállapodást kötött az együttműködésről.
Abelard Tahiri tárcavezető kijelentette, hogy a muszlimok vezetői máris használható ötletekkel álltak elő a deradikalizációs programot illetően, és reményét fejezte ki, hogy hamarosan sikerrel járnak, és
sikerül a társadalomba visszaintegrálni azokat, akik a szíriai és az iraki harcterekről tértek vissza.
Közölte azt is, hogy a programban részt vevő imámokat
a koszovói hírszerzés előbb vizsgálatnak veti alá, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy semmi közük nincs az iszlám szélsőséges mozgalmakhoz.
Naim Ternava, a koszovói iszlám közösség vezetője rámutatott, hogy a radikális eszméknek és a szélsőségeknek semmi közük nincs az iszlámhoz, ezért minden segítséget megadnak az igazságügyi minisztériumnak a külföldi harcokban részt vett foglyok visszaintegrálásában.
Sokan erről a kérdésről azonban másképp vélekednek.
A pristinai belügyminisztérium adatai szerint
több mint 300 koszovói csatlakozott a korábbi években a szíriai és az iraki harcokhoz,
a harctereken pedig mintegy 50 koszovói vesztette életét.
Eddig körülbelül százan tértek vissza szülőföldjükre, közülük nyolcvanan börtönben töltik büntetésüket vagy ítéletükre várnak.
Pristina 2015-ben fogadta el a külföldi harcokban való részvételt szankcionáló törvényt, amelynek alapján
15 évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatók a külföldi harcokban részt vevők,
illetve azok is elítélhetők, akik a csatlakozásra buzdítanak vagy toboroznak embereket.
Az 1,8 milliós
Koszovó lakosságának több mint 95 százaléka iszlám vallású,
szélsőségek azonban csak kis számban vannak jelen.