Az Iszlám Állam is belépett az iraki-kurd harcokba

2017.10.17. 04:16

Összecsaptak az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei az iraki kormányerőkkel Kirkuk tartomány északnyugati részén, nem sokkal azután, hogy az iraki fegyveres erők visszavették a tartomány azonos nevű székhelyének és a körülötte fekvő állások, létesítmények ellenőrzését az iraki kurd hatóságoktól - közölte értesüléseit az al-Arabíja pánarab hírtelevízió kedden.

Az összecsapásokról szóló értesüléseket sem az iraki kormány, sem a hadsereg nem erősítette meg, ugyanakkor a kurdisztáni Rudau hírtelevízió és más észak-iraki kurd sajtóorgánum váltig állítja, hogy az Iszlám Állam (IÁ) ad-Díbsz körzetben elfoglalt két falut, miután a kurd erők kivonultak onnan az iraki kormányerők előrenyomulásának következtében.

Hétfőre virradóra ugyanis az iraki hadsereg megindult Kirkuk tartományi célpontok ellen: utakat, hadállásokat és létesítményeket foglaltak el a kurdisztáni fegyveres erőktől, például egy földgázterminált, rendőrőrsöket, a K1 nevű légitámaszpontot és egy ipari parkot Kirkuk várostól délre. Sajtóértesülések szerint az iraki műveletekben az iraki különleges erők, a terrorelhárítási alakulatok, valamint egy páncélos hadosztály is részt vett.

Beszámolók szerint sor került szórványos harcokra, de a kurd fegyveresek inkább kivonultak több állásról, minthogy szembeszálljanak a túlerőben lévő iraki erőkkel. Értesülések szerint a hétfői műveleteknek mindkét oldalon vannak halálos áldozatai, de hivatalos számokat egyik oldal sem tett közzé.

A kirkuki konfliktus előzménye, hogy bár az olajban gazdag tartomány nem része az iraki kurd autonóm területnek, ott is megtartották a szeptember 25-i kurd függetlenségi népszavazást. Az iraki kormány válaszul a népszavazásra számos gazdasági és jogi szankciót hozott, hogy elszigetelje a kurd területeket.

Kirkuk kormányzóság bizonyos térségeit az Iszlám Államtól foglalták el a kurdok, és bagdadi nyomásra sem voltak hajlandók megválni tőlük. Bár Bagdad és Erbíl is párbeszédet sürgetett az egyre csak mérgesedő konfliktus rendezésére, a helyzet addig fajult, hogy az iraki kormány végül erővel vette vissza a területeket.

Az iraki kurd erőket és az iraki hadsereget is egyaránt kiképző és támogató Egyesült Államok többször óva intett a helyzet eszkalálódásától, mondván, hogy egy konfliktus kirobbanása Erbíl és Bagdad között elvonná a figyelmet a közös ellenségről, az Iszlám Államról, és tovább destabilizálná az országot.

Az amerikai külügyminisztérium hétfőn este felszólította az iraki és kurd hatóságokat, hogy kerüljék el az esetlegesen etnikai konfliktushoz vezető provokációkat. A külügyi tárca közleményben tudatta, hogy Washingtont aggodalommal töltik el az erőszakról szóló jelentések Kirkukban. Sürgette azt is, hogy a központi hatalom és a kurd vezetés az iraki alkotmány szellemében, dialógus útján rendezzék különbségeiket, és kerüljék el az olyan provokációkat, amelyeket Irak ellenségei kihasználhatnak egy etnikai és felekezeti konfliktus kirobbantásához.

Az iraki arabok többségükben síiták, a kormányban is az ehhez a felekezethez tartozók vannak többségben. Szakértők szerint ennek megfelelően a szomszédos síita többségű Irán hatalmas befolyásra tett szert Bagdadban, amely számos - olykor Irán által támogatott - síita milíciát alkalmazott a szélsőséges szunnita IÁ elleni harcokban. A nem arab kurdok többsége szunnita muzulmán.