A második világháború óta nem éheztek ennyien

2017.04.21. 06:27

Milliók vannak veszélyben az éhínség és a fegyveres konfliktusok miatt. A második világháború óta nem veszélyeztetett ennyi embert az élelmiszerhiány, mint napjainkban. 

A világon elegendő élelmiszer termelődik meg ahhoz, hogy elméletben az éhínség által sújtott régióknak a humanitárius szervezetek képesek legyenek segíteni. Ugyanakkor ebben az évben már Dél-Szudánban, Nigériában, Szomáliában és Jemenben is meg kell küzdeni a súlyos élelmiszerhiánnyal – írja a Washington Post

A világon közel 20 millió embert érint az élelmiszerhiány, ez a szám pedig magasabb, mint a második világháború óta bármikor. 

Az ENSZ szerint akkor lehet éhínségről beszélni, ha az élelmiszerhiányból adódó halálozás 10 000 emberenként több mint naponta kettő. Tartósan ilyen súlyos élelmiszerhiány még zord éghajlati viszonyok között is csak háborús konfliktusban fordulhat elő. 

A már említett afrikai országokban elhúzódó konfliktusok is vannak: a humanitárius segítségnyújtással rövid távon életeket lehet menteni, azonban 

hosszú távon az élelmiszer-ellátást tartós béke nélkül lehetetlen lesz megoldani. 

Az ENSZ szerint jelenleg 363 ezer alultáplált gyerek van SzomáliábanForrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Anna Mayumi Kerber

Generációk vannak kitéve a konfliktusok által okozott rombolásnak, éhínségnek. Ezeknek az elszenvedői pedig leginkább a gyerekek, akik, ha túl is élik a fegyveres összecsapásokat, utána az életük továbbra is kilátástalan lesz. 

A cikk elsősorban négy ország helyzetét mutatja be, de más országokban, mint 

a Közép-afrikai Köztársaságban, Líbiában, Irakban, Szíriában és Afganisztánban is milliók éheznek, és vannak állandó veszélynek kitéve. 

Véget nem érő polgárháborúk

Az ENSZ februárban nyilvánította éhínség által sújtott területté a dél-szudáni Mayendit és Leer megyéket. A szervezet utoljára 2011-ben, a szomáliai helyzet meghatározására használta az éhínség kifejezést. Azonban a dél-szudáni két megye esetében még mindig többen halnak meg naponta golyók által, mint az élelem hiánya vagy betegségek miatt. Ezek a területek az ellenállók központjának számító Unity nevű tagállamban találhatók, emiatt a hatalmon lévő elnök csapatai itt követik el a legbrutálisabb bosszúhadjáratokat. 

A hatalmon lévő Salva Kiir elnök hívei, a dinka népcsoport, illetve a Riek Machar alelnök vezette nuerek között jelenleg is zajlik a polgárháború. A két csoport tavaly békét kötött, akkor egységkormányt alakítottak, de rövidesen ismét egymás ellen fordultak. 

Salva Kiir elnök katonái bevetésre készülnek Dél-SzudánbanForrás: AFP/Charles Lomodong

 Az összeütközéseknek egész falvak estek áldozatul, több ezer ember a folyókban és mocsarakban halt meg. A háborús konfliktus ellenére többen nem merték elhagyni az otthonukat, mivel a menekülésben is kockázatot láttak. A mindennapi élet azonban elviselhetetlenné vált, sokan a túlélés érdekében füvet vagy tavirózsát is esznek. 

Mind a lázadók, mind a kormány erői megnehezítik a segélyszervezeteknek, hogy eljussanak az érintett megyékbe. A Washington Post afrikai tudósítója, Kevin Sieff a közelmúltban arról számolt be, hogy az elnök katonái egy raktárból 4000 tonna élelmiszert loptak el, ami 220 000 ember egyhavi élelmezésére lett volna elegendő. 

De a segélyszervezetek dolgozói amiatt is aggódnak, hogy a kormány szándékosan visszatartja a segélyeket a régiókban, mert úgy véli, hogy az ott lakók a lázadók oldalán állnak” 

– mondta a Washington Post tudósítója.

Az újságíró szerint több mint 70 ellenőrzőponton keresztül jutnak el a segélyek a rászorulókhoz, az út során pedig kenőpénzt és élelmiszereket kell átadniuk a hadseregnek. A segítséget nyújtók közül is többtucatnyian haltak meg a konfliktusos zónákban. 

Az Egyesült Államok és mások az ENSZ Biztonsági Tanácsából javasolták a fegyverembargót, hogy korlátozzák a dél-szudáni kormány mozgásterét az erőszakos cselekményekben, azonban Kína és Oroszország is tartózkodott az embargó megszavazásától. A Dél-Szudánnal szomszédos országok is tárgyaltak egy összehangolt támadás lehetőségéről, de az együttműködés szintén nem kapott támogatást. 

Jemenben 2015-ben már másodjára tört ki polgárháború: a harcokban több szeparatista erő került egymással szembe, az összeütközésekben több mint 10 000 ember meghalt. 
A polgárháború megtizedelte Jemen egyébként is törékeny gazdaságát. Az elmúlt két évben az ipar, a közlekedési infrastruktúra és a közszolgáltatás is teljes egészében elpusztult.  

Két éve tart a második jemeni polgárháborúForrás: AFP/Mohammed Huwais

Milliók vannak munka nélkül, az élelmiszer- és az üzemanyagárak pedig az egekbe szálltak. Becslések szerint  17 millió ember, azaz az ország 60 százaléka sürgős humanitárius segítségre szorul, és mintegy 7 millióan egyik napról a másikra próbálnak túlélni. 

A Szaúd-Arábia vezette koalíció – amelyet az Egyesült Államok és Nagy-Britannia is támogat – 2015 tavasza óta bombázza a síita huszi lázadókat Jemenben, támogatva ezzel az ország szunnita elnökét. 

A kormányerők működésképtelenné tették az ország egyik kulcsfontosságú kikötővárosát, Hudajdát, ahol az ország élelmiszerimportjának csaknem 90 százalékát bonyolítják le.  A szaúdi hajók azzal az érvvel vették blokád alá a kikötőt, hogy nem kockáztathatják meg a fegyvercsempészek szabad mozgását. Ennek megelőzését azonban az ENSZ már korábban magára vállalta. Az embargó miatt Szanaa városa és más sűrűn lakott területek is teljesen el lettek zárva, ami a segélyszervezetek szerint jelentősen növelte az éhínséget.

Jemenben tízpercenként meghal egy öt év alatti gyerek olyan okok miatt, amelyeket meg lehetne előzniForrás: AFP/Tony Karumba

Jemen állandó bombázásában gyárak, kórházak, hidak semmisültek meg, Taizz városa gyakorlatilag megközelíthetetlenné vált, ezért az élelmiszerhiány miatt vészhelyzet alakult ki. Szaúd-Arábia állítja, hogy minden tőle telhetőt megtesz, hogy a katonai csapások ne követeljenek civil áldozatokat, de az emberi jogi szervezetek szerint számtalan esetben nem katonai célpontok semmisültek meg. 

A jemeni élelmiszerválság várhatóan továbbra is romlani fog, a központi bank és valuta nélküli országot pedig a kereskedelem is teljesen elkerüli. Milliók élete továbbra is Hudajda városától függ.

A terror területei

Az iszlamista Boko Haram véres rémuralma az északkelet-nigériai Borno tagállamban már annyira intenzív lett az elmúlt években, hogy semmilyen segítség nem tud eljutni a régióba. A segélyszervezetek szerint az iszlamisták által ellenőrzött területeken is jelen van az éhínség.  A harcok miatt több mint 3 millió ember kényszerült elhagyni az otthonát: a korábban termékeny területek mára kiszáradtak és kopárak lettek. Hatalmas táborok alakultak ki Nigériában, valamint Nigerben és Kamerunban is. Borno állam fővárosában, Maiduguriban viszonylag még biztonságosan lehet élni, ezért 

az oda menekülők miatt a lakosság megduplázódott, így a város számos betegség központjává is vált. 

Több tízezer nigériai próbálja elhagyni a hazáját drága és veszélyes útvonalakon a Szaharán keresztül Líbián át egészen Európáig. Ezeket az utakat sokan nem élik túl, és majdnem ugyanennyien maradtak a Boko Haram által ellenőrzött területeken, az ő életüket leginkább az élelem hiánya veszélyezteti.

A Boko Haram együttműködik az Iszlám ÁllammalForrás: AFP/Ho

A nigériai hadsereg szomszédos országokkal együttműködve, amerikai és brit segítséggel is próbál területeket felszabadítani a terroristáktól. A sikeres akciók után egyértelmű vált az élelemhiány súlyossága: a városokban, falvakban a helyiek maradékokat, füvet és rovarokat esznek, hogy életben maradhassanak. 

 Az ENSZ már figyelmeztetett, hogy Nigéria északkeleti részén félmillió gyerek súlyosan alultáplált, és 75 000 júniusig meg is halhat, a halálozást pedig a növekvő kanyarójárvány is súlyosbítja. Az élelmiszerhiány súlyosan érinti a nigériaiak egy részét, amire a segélyszervezetek fel is hívták a figyelmet, a kormány azonban – amely egyébként a kontinens legnagyobb gazdasága élén áll – nem lépett az éhínség megállítása érdekében. 

Csak pénzzel nem lehet mindent megoldani

Hat évvel ezelőtt több mint negyedmillió szomáliai halt meg éhínségben.  Az elmúlt években több eső is volt az ország bizonyos részein, ami a termésnek jót tett, azonban továbbra is tartanak attól, hogy a katasztrófa megismétlődik, mivel még mindig gyakori az aszály. 

Szomáliában 2011 óta folyamatosan jelen van az al-Shabaab nevű terrorszervezet, amely szorosan együttműködött az al-Kaidával, majd az Iszlám Államnak fogadott hűséget. Igaz, az al-Shabaab a nagyobb területeit már elvesztette, de továbbra is ellenőrzi a vidéket, ahol az éhínség is számottevő, mivel a militáns csoport súlyosan korlátozza a helyiek mozgását, akik a szűkös élelem és a vízkészletek hiánya miatt kénytelenek az otthonukat elhagyni. Meglepő módon Szomália optimistán áll az éhínség megfékezéséhez: a harcok ellenére az al-Shabaab nemrég biztosítékot adott arra, hogy lehetővé fogja tenni az emberek szabad mozgását. Az iszlamista csoport ereje jelentősen csökkent, ami azt jelenti, hogy egy szárazság által sújtott országon nagyobb eséllyel lehet majd segíteni, mint egy háborús konfliktust megoldani.

Kígyózó sorok egy nigériai menekülttáborbanForrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Sam Olukoya

Az ENSZ márciusban kérte, hogy 4,4 milliárd dollárnyi sürgősségi összeget különítsenek el az éhínség által sújtott területek megsegítésére. A sürgősségi finanszírozás azonban nem foglalkozik a kiváltó okokkal, és nem feltétlenül éri el a legsúlyosabban érintett régiókat. Az ilyen magas összegek azonban segíthetik a betegségek megelőzését, illetve finanszírozhatóvá tennék, hogy elegendő táplálékot biztosítsanak az éhhalál előtt álló embertömegeknek. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK