Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
"25 milliárd eurós megtakarítást szeretnék a szociális szférában,
ebből 15 milliárdot a társadalombiztosításban, amelynek kiadása évente 2,3 százalékkal nő. Ez tarthatatlan.
10 milliárd eurót pedig a munkanélküliségi biztosításon fogok megtakarítani strukturális reformokkal. A munkanélküliség ésszerűen 7 százalékra csökkenhet 2022-re" - mondta Emmanuel Macron centrista jelölt a Les Echos című vezető gazdasági napilapban pénteken megjelent interjúban. További, összesen 35 milliárdos megtakarítás a központi és a helyi közigazgatás létszámcsökkentéséből adódna.
A jelenlegi szocialista kormány volt gazdasági minisztere 20 milliárd euróval csökkentené öt év alatt a kötelező járulékok összegét.
Az 50 milliárd eurós beruházási programból
Macron 15 milliárdot a fiatalok és a munkanélküliek oktatási programjaira fordítana, 15 milliárdot az ökológiai és az energetikai átállásra,
azaz a nukleáris energia fokozatos csökkentésére és a megújítható energiaforrások nagyobb arányára a lakossági ellátásban. Ezenkívül a beruházások fő területeiként említette meg a közszféra teljes digitalizálását, a mezőgazdaságot, a helyi közlekedés és az egészségügy fejlesztését, mindegyik területre 5-5 milliárdot szánva.
Emmanuel Macron az interjúban
ígéretet tett arra, hogy az államháztartási hiány nem fogja meghaladni a kormányzása alatt a GDP-arányos három százalékot.
A deficit idén 2,9 százalék lehet, a gazdasági növekedés pedig 1,4 százalékos, az ötéves mandátum végére, 2022-re pedig 1,8 százalékra tervezi Macron.
Elnökké választása esetén Macron 120 ezerrel csökkenti az állami szférában a munkahelyek számát, még pedig úgy, hogy a nyugdíjba vonulók helyét nem töltik fel, az önkormányzatoknál pedig 70 ezer fős leépítésre lehet számítani.
"A költségvetési erőfeszítéseket a kormányzás elején meghatározom, a fő feladatok megjelölésével, és minden miniszternek is meg kell jelölnie a büdzsé a függvényében. A képviselőket is közvetlenül be akarom vonni ebbe a munkába" - hangsúlyozta. "Cserébe
a minisztereknek valódi politikai szabad kezet adok. Csak akkor váltom le őket, ha a megtakarításokat nem valósítják meg"
- tette hozzá.
Az elnökválasztás április 23-i első fordulójának második helyéért alakult ki nagy küzdelem a konzervatív Francois Fillon és a független Emmanuel Macron között, akik ismét 20-21 százalékos támogatottsággal fej-fej mellett haladnak, miközben az élen hónapok óta biztosan áll a stabil 26-27 százalékos szavazóbázissal rendelkező Marine le Pen, a radikális jobboldali Nemzeti Front elnöke.
Amennyiben Macron bejut a második fordulóba, a jelenlegi állás szerint 60 százalékkal győzelmet aratna Le Pen felett.
A három éve még teljesen ismeretlen bankárból lett elnöki tanácsadó, majd a kétosztatú pártrendszert meghaladni kívánó 39 éves politikus 11 hónapja alapított mozgalmához az elmúlt hónapokban mintegy 200 ezren csatlakoztak, és szerdán a korábban a jobboldali tábort erősítő Francois Bayrou, a centrista Modem elnöke is Macron mellett tette le a voksát. A 65 éves volt miniszter 2002-ben, 2007-ben és 2012-ben is indult az elnökválasztáson, a második fordulóba soha nem jutott be, de a választóinak adott iránymutatás meghatározónak bizonyult a második fordulóban. Egy pénteki felmérés szerint a franciák 62 százaléka üdvözölte a "szélsőjobboldal feltartóztatására" kötött szövetséget a két politikus között.
A magát se nem balra, se nem jobbra soroló Macron Európa- és piacbarát,
de a sajtó által hetek óta követelt programjának részletes bemutatását csak március elejére ígéri. Jóllehet a kampányrendezvényeire nem lehet beférni és esténként több ezrek hallgatják Macron egy-másfél órás beszédeit, a felmérések szerint körülötte a legnagyobb a bizonytalanság: azoknak, akik most rá szavaznának, csak 30 százaléka biztos abban, hogy áprilisban is Macront támogatja majd. A francia politikai élet egyik legrégebbi szereplőjének, Francois Bayrounak a támogatása ezért is érkezett a legmegfelelőbb pillanatban a tapasztalatlannak számító, fiatal Macron számára.
