Migrációkutató: mindenáron Európába mennének a belgrádi migránsok

Migrants walk with suitcases on a road during the full evacuation of the "Jungle" camp in Calais, northern France, on October 25, 2016. French authorities began on October 24, 2016 moving thousands of people out of the notorious Calais Jungle before demolishing the camp that has served as a launchpad for attempts to sneak into Britain. Migrants lugging meagre belongings boarded buses taking them away from Calais' "Jungle" under a French plan to raze the notorious camp and symbol of Europe's refugee crisis. / AFP PHOTO / PHILIPPE HUGUEN

A Migrációkutató Intézet munkatársai idén februárban a migrációs helyzetet vizsgálták Belgrádban. Migránsokkal, a területen dolgozó újságírókkal, valamint a civil szervezetek képviselőivel készítettekinterjúkkal a Nyugat-Európa felé tartó, ám Szerbiában feltartóztatott migránsok személyes motivációiról.

A pályaudvar mögötti raktárakban várakozó több mint ezer migráns többsége egyértelműen 30 év alatt, de vannak közöttük 15-16 éves, kísérő nélküli kiskorúak is. A hónapok óta az elhagyatott, omladozó raktárépületekben élő, többnyire pakisztáni és afgán nemzetiségű férfiak többszöri, sikertelen határátlépési kísérlete, és a célországok bevándorlást szigorító intézkedései ellenére is úgy vélik: joguk van Európában megélhetést keresni, és

a visszatérés számukra nem opció.

Tisztázatlan háttér

A beszélgetésekből kiderült: kitartásukban jelentős szerepe van a tisztázatlan hátterű (köztük nyugat-európai szalafita kötődésű) szervezetek segélyakcióinak, az anarchista csoportok (No Borders) lázításának, valamint az embercsempészek ígéreteinek, illetve félelemkeltésének.

A kibocsátó országokban sokan nem hallottak a szigorú határvédelmi intézkedésekről Forrás: AFP/Philippe Huguen

Azt is elmondták, hogy kudarcaikról nem értesítik rokonaikat, tehát feltételezhető, hogy a nehézségek és a szigorítások híre nem jut el a kibocsátó országokba, így azok visszatartó hatása csak lassan, vagy egyáltalán nem érvényesül.

A tapasztalatok szerint ugyanakkor a magyar határvédelmi intézkedések hatékonysága egyértelműen érezhető. A magyar határ „nem népszerű", ennek ellenére, ha valaki mégis ezt az utat választaná, az átkelésért

a többi útvonalhoz képest többet kell fizetni az embercsempészeknek.

Az interjúk során elmondottakból kirajzolódott egy etnikai alapon működő, iszlamista ideológiához is kötődő embercsempész-hálózat. Az európai központokban szervezkedők egy része – helyi források szerint – Nyugat-Európából visszatoloncolt menedékkérők, akik a hálózatba beépülve biztosítják megélhetésüket.

Átmenetileg csökkenthető

Az interjúk alapján valószínűsíthető az is, hogy átfogó, a kibocsátó országokat célzó médiakampány, és azzal összhangban lévő politikusi nyilatkozatok nélkül az Európa felé irányuló népmozgás nagyságrendje nem – vagy csak átmenetileg – csökkenthető. Az elmúlt két évben Európában végrehajtott merényletek és rendbontások tükrében a vahhabita és szalafita ideológiát valló szervezetek szerepének tisztázása az emberkereskedelemben kiemelt biztonságpolitikai és felderítő munkát igényel - állapította meg a Migrációkutató Intézet.