Tavaly 17 esetet regisztráltak, és ketten haltak bele a fertőzésbe,
2013-ben pedig 238-an betegedtek meg, és 32 ember bele is halt a fertőzésbe.
A vírust a szúnyogok terjesztik. Az első megbetegedések általában július második felében jelentkeznek, a legtöbb beteget pedig augusztusban és szeptemberben regisztrálják.
A legnagyobb veszélyben az idősebbek vannak,
akiknek gyengébb az immunrendszerük, valamilyen krónikus betegségben, magas vérnyomásban, cukorbetegségben, szívritmuszavarban vagy idegrendszeri zavarban szenvednek.
A nyugat-nílusi lázat okozó vírust először 1937-ben
Ugandában azonosították,
és 1950-ben Egyiptomban okozta az első nagyobb járványt. A vírusgazdák a madarak.
Embereknél a fertőzöttek 80 százaléka tünetmentesen vészeli át a betegséget, és vélhetőleg életre szóló immunitás alakul ki. Az esetek ötödében a megbetegedés túlnyomórészt enyhe tünetekkel - láz, izomfájdalom, fejfájás, nyirokcsomó-megnagyobbodás, bőrkiütések - jár, magától gyógyul.
Az esetek kis hányadában (1 százalék körül) azonban a fertőzés agyhártya- vagy agyvelőgyulladást okozhat, ami bénuláshoz, kómához vagy a beteg halálához vezethet.