Az Iszlám Állam a terrorszervezetek hipermarketje

Rendőrök helyszínelnek a szétlőtt teherautónál

Az Iszlám Állam egy hipermarket, az al-Kaida pedig egy luxusmárka a terrorszervezetek között – írja elemzésében a National Interest című amerikai lap. Amíg az utóbbi jól megtervezett, nagyszabású támadások végrehajtására törekszik, és a hozzá csatlakozókat is gondosan megválogatja, addig az Iszlám Államnak csak a mennyiség számít. 

Az elmúlt időszak nyugat-európai terrortámadásainak közös vonásuk volt, hogy kevés ember közreműködésével, egyszerű, bárki által elérhető eszközök segítségével hajtották végre őket

olyan emberek, akiknek nagy része csak az interneten hallott a dzsihádról vagy az Iszlám Államról.

A National Interest elemzése szerint nem véletlen, hanem a két szervezet eltérő stratégiájából fakad, hogy az al-Kaidát ezzel szemben sok embert megmozgató, kifinomult tervezést igénylő és nagyobb pusztítást okozó terrortámadásokkal azonosítjuk – elég csak szeptember 11-re vagy a 2004-es madridi terrortámadásra gondolni.

Rendőrök helyszínelnek a nizzai támadás után – elég volt egy teherautó Forrás: AFP/DPA/Andreas Gebert

A minőség helyett a mennyiségre való törekvés az Iszlám Állam működésének minden területén megfigyelhető.

Propagandájukat a lehető legtöbb csatornán és nyelven terjesztik, és az üzeneteik is sokfélék: abban bíznak, hogy ha egy célcsoport számára az egyik nem vonzó, egy másik majd elnyeri a tetszésüket.

A hipermarketek gyakran alkalmazzák azt a stratégiát, hogy bizonyos alapvető termékeket a beszerzési ár alatt vagy közel nulla haszonnal értékesítenek. Ezzel minél több vásárló boltba csábítása a céljuk, mert abban bíznak, hogy ha már egyszer betértek, akkor olyan árukat is megvesznek, amelyek ára nem annyira kedvezményes. A szerzők szerint ez a stratégia az Iszlám Államnál is megfigyelhető. Ez a terrorszervezet esetében ez azt jelenti, hogy könnyen feláldozzák a hozzájuk csatlakozókat – például öngyilkos merényletek során – annak reményében, hogy az így keltett hírverés hatására a veszteségeiknél több embert tudnak toborozni.

A nagy cégekhez hasonlóan

az Iszlám Állam arra is figyelmet fordít, hogy megőrizze brandje vonzerejét.

A „kalifátust” ideális szunnita társadalomként mutatják be, ahol egyfajta iszlám jóléti állam modelljét dolgozzák ki – az erről szóló üzeneteket propagandacsatornáikon folyamatosan frissen is tartják.

A minőség az első

Az első globális ismertségre törekvő terrorszervezet, az al-Kaida az Iszlám Állammal szemben a mai napig luxusmárkaként határozza meg magát. Számukra fontos a hozzájuk csatlakozók minősége, így

nem képzelhető el, hogy olyan tagokat toborozzanak, akik – mint két nemrég Szíriába távozó Iszlám Állam-fanatikus – „Iszlám kezdőknek” könyvek segítségével ismerkednek a vallással.

A még álló ikertornyok a második gép becsapódása előtt – magasra tették a lécet Forrás: AFP/Seth Mcallister

A magukat magasra pozicionáló márkákhoz hasonlóan az al-Kaida sem adja – a megítélése szerint – hozzá nem méltó akciókhoz a nevét. Ezért lehet, hogy az Iszlám Államnál kevesebb akcióhoz kötik a szervezetet, de azok jellemzően nagyobb horderejűek. Szintén hasonlóság, hogy az al-Kaida megválogatja a partnereit, és csak olyan szervezetekkel működik együtt, amelyek velük egyező képességekkel és célokkal rendelkeznek.

Egy helyről indultak

A két szervezet közti szembenállás érdekessége, hogy

az Iszlám Állam elődszervezetei még az al-Kaida részei voltak.

Az alapító Abu Muszab az-Zarkavi ugyanis még 2004-ben hűséget fogadott Oszama bin Ladennek – ekkor nevezte el a szervezetét Iraki al-Kaidának. Két évvel később, az alapító halála után lett Iraki Iszlám Állam a csoport neve.

A terrorszervezet az után erősödött meg, hogy Abu Bakr al-Bagdadi került az élére. A szíriai háborúban pedig hamarosan szembe is kerültek egymással.

Ott ugyanis az Iraki Iszlám Állam harcosai an-Núszra front néven alapítottak újabb, szintén az al-Kaidához tartozó szervezetet. Al-Bagdadi 2013 áprilisában bejelentette, hogy az iraki és szíriai csoportokból létrejön az Iraki és Levantei Iszlám Állam, de ezt az an-Núszra Front vezetője, Mohammed al-Dzsoláni nem fogadta el. Hamarosan pedig az al-Kaidát vezető Ajman az-Zavahiri is megtiltotta az egyesülést.

A két szervezet ezzel elszakadt egymástól,

hamarosan már egymás ellen is háborút vívtak.

PR-ral is küzdeni kell ellenük

A National Interest cikkének következtetése szerint mivel mind az al-Kaida, mind az Iszlám Állam a gazdasági szereplőkhöz hasonló marketingtevékenységet folytat, ezért

az ellenük való küzdelemben a katonai megoldások mellett nagyobb szerepet kellene játszaniuk a pr- és marketingszakértőknek.

Meg kellene találni a választ arra, hogy mi a terrorszervezetek vonzerejének a titka, és azt, milyen eszközökkel lehet a leghatásosabban küzdeni ellenük. És el kell érni, hogy csődbe menjenek.