Törökország és Izrael normalizálta kétoldalú kapcsolatait - jelentette be Binali Yildirim török miniszterelnök hétfőn Ankarában. Elmondta: a vonatkozó szerződést kedden írják alá. A kétoldalú viszony rendezésének első lépéseként mindkét ország ismét nagyköveteket jelöl ki.
A két fél között kötött kompromisszum értelmében
Izrael továbbra is fenntartja a gazdasági blokádot a Gázai övezet, illetve az azt irányító radikális szervezet, a Hamász ellen,
de Törökország segélyszállítmányokat indíthat az övezetbe, az elsőt rögtön már a jövő héten. Az izraeli kormány továbbá bocsánatot kér és kártérítést fizet a válságot kirobbantó Mavi Marmara hajó sebesültjeinek és a halálos áldozatok családtagjainak.
A blokád enyhítése után az első török hajó pénteken 10 ezer tonna segélyszállítmányt visz majd a törökországi Mersinből az izraeli Asdód kikötőjén keresztül Gázába. Az ankarai vezetés továbbá egy 200 ágyas kórházat állít szolgálatba az övezetben, valamint elkötelezett a térség víz- és áramellátásának biztosítása mellett is.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök jelentős politikai és hatalmas gazdasági lépésnek nevezte az izraeli-török diplomáciai kapcsolatok újrafelvételét. Úgy fogalmazott: a kapcsolatok újrafelvétele
felmérhetetlen következményekkel jár az izraeli gazdaság számára.
A megegyezésnek köszönhetően ugyanis Izrael Törökországon keresztül szállíthat gázt Európába. Ezt Netanjahu stratégiai jelentőségűnek nevezte Izrael szempontjából. Egy izraeli tévécsatorna értesülése szerint azonban a török miniszterelnök azt mondta: egyelőre túl korai még a két ország közötti gázüzletről beszélni.
Az izraeli kormányfő arról is beszélt: a Közel-Kelet térsége "forrong", éppen ezért az izraeli kormány "a stabilitás szigeteinek" kialakítására törekszik a szomszédos államokkal.
Ez kedvező megállapodás mind a két félnek
- mondta Benjámin Netanjahu.
A török kormány a blokád teljes feloldását szerette volna elérni, az izraeli fél azonban csak abba egyezett bele, hogy a humanitárius segélyeket izraeli kikötőkön keresztül vihessék Gázába. Az izraeli miniszterelnök ezzel kapcsolatban azt mondta:
a blokád fenntartása Izrael biztonsága szempontjából kiemelt fontosságú,
amiben nem volt hajlandó kompromisszumra. Netanjahu szerint ugyanis a blokád kulcsfontosságú a Hamasz megerősödésének megakadályozásában.
Az izraeli elemzések szerint az egyre jelentősebbé váló közös érdekek felgyorsították a két ország megbékélését. Szövetségével a két ország kölcsönösen erősíti egymást közös ellenségeikkel, az Iszlám Állammal és Iránnal szemben, miközben az utóbbi években mindketten egyre jobban magukra maradtak a nemzetközi diplomáciában.
A két korábbi fontos szövetséges között azután romlott meg a viszony, hogy 2010. május 31-én egy hat hajóból álló, segélyeket szállító konvoj megpróbálta áttörni a Gázai-övezet köré vont izraeli blokádot. Erre válaszul az izraeli haditengerészet megtámadta a török zászló alatt hajózó Mavi Marmara nevű hajót, és a fedélzetén
megölt kilenc palesztin párti török aktivistát,
huszonnyolcan pedig megsebesültek. Az akcióban több izraeli katona is megsérült.
Az izraeli kormány provokációnak tekintette a konvoj elindítását, mivel az szerintük csak névlegesen vitt segélyt, és a valódi cél elsősorban az volt, hogy a nemzetközi média figyelmét is felkeltve megtörjék a Gázai övezetet sújtó blokádot.
Mivel az izraeli kormány nem kért bocsánatot, és nem fizetett kártérítést a megölt utasok hozzátartozóinak és a sebesülteknek, 2011-ben Ankarából kiutasították Izrael nagykövetét.
Az első békülő telefonbeszélgetés Barack Obama amerikai elnök 2013-as izraeli látogatásának záróakkordjaként, amerikai nyomásra történt Benjámin Netanjahu és Recep Tayyip Erdogan jelenlegi török köztársasági elnök között. A telefonbeszélgetést követően megkezdődött a békülés folyamata, és már 2014 februárjában elkészült az egyezmény első tervezete, amelynek aláírását az izraeli miniszterelnök hosszasan halogatta, és végül nem írta alá. Azóta több újabb tervezet készült, míg végül a tárgyalások elvezettek a kapcsolatok normalizálásához.