British Prime Minister David Cameron reacts as he departs 10 Downing Street enroute to the Houses of Parliament in central London on June 27, 2016.
The British government on Monday agreed to establish a new civil service unit that will have the complex task of negotiating the country's departure from the European Union, outgoing Prime Minister David Cameron's spokeswoman said. London stocks extended their losses in early afternoon Monday, led by banking, airline and property shares, following Britain's vote to leave the EU. / AFP PHOTO / LEON NEAL
Vágólapra másolva!
A ma kezdődő uniós csúcs előtt egy dolog biztos: a brexit minden eddigi lényeges kérdést háttérbe szorít. A „maradék” 27 országnak most azt kell kitalálnia, mennyire engedjék el a távozó kezét. Nem lesz egyszerű konszenzusra jutni, de ha minden igaz, erre lesz négy hónapjuk. Jogilag addig olyan, mintha nem lett volna népszavazás.
Brexit-lázban ég az uniós főváros. Brüsszelben ugyanis ma rendezik a tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács (ET) első ülését azóta, hogy a brit választók múlt csütörtökön kiszavazták magukat az EU-ból. Hogy az igencsak csalódott összuniós fogadtatásnak hangot adjanak, Donald Tusk ET-elnök a tervek szerint szerdán még egy csúcsot összehív, de azt már a népszavazás miatt politikai halottá vált David Cameron brit miniszterelnök nélkül rendezik meg.
Cameront egy nap után hazaküldik Forrás: AFP/Leon Neal
Kit érdekelnek a szankciók?
A brexit most minden mást elhomályosít:
szinte csak címszavakban lesz szó a máskor oly meghatározó kérdésekről,
mint a migráció vagy az Oroszország elleni szankciók. Ez még akkor is szokatlan, ha utóbbiakat a tagállamok uniós nagykövetei nemrég meghosszabbították, de egyesek – például Magyarország – részéről felmerült az az igény, hogy a büntetőintézkedésekről ne automatikusan, viszont a lehető legmagasabb szinten döntsenek.
Precedens nélkül
A brexithez egyelőre óvatosan közelednek az uniós intézmények, akad ugyanis néhány dilemma. Egyrészt nem ügydöntő népszavazás volt a múlt csütörtöki, vagyis
az eredmény - természetesen csak elvben - nem kötelező érvényű.
Más kérdés, hogy a brit politikai osztály részéről öngyilkosság volna, ha ignorálnák. Mégis, mivel Nagy-Britanniában az efféle kérdések is a parlament hatáskörébe tartoznak, így Brüsszel most hivatalosan Westminsterrel áll kapcsolatban.
Márpedig onnan egyelőre nem érkezett a kilépési kérelem
(uniós szaknyelven: notifikáció). Persze, ez teljesen érthető, hiszen Cameron a lemondását meglebegtető nyilatkozatában utalt is rá: az volna a helyes, ha ezt már az utódja tenné Brüsszel asztalára. Márpedig utód csak a Konzervatív Párt októberben esedékes kongresszusa után várható.
Korántsem hagyták még el az uniót Forrás: AFP/Scott Heppell
Ha megérkezik a kérelem, ami természetesen biztosra vehető, akkor a lisszaboni szerződés 50. cikke értelmében két éven belül szűnnének meg a britek uniós jogai és kötelezettségei, de a felek ettől eltérhetnek, sőt, a kilépési folyamat ugyanúgy megállítható, mint például Izland esetében a belépési.
A következő Grúzia?
„Az előttünk álló négy hónap arra lehet jó, hogy az uniós országok közös álláspontot alakítsanak ki, ami azért is fontos, mert el kell dönteni mit akarunk,
Nagy-Britannia ugyanis lehet olyan partnere az EU-nak, mint Grúzia, de olyan is, mint Norvégia”
– vázolta a dilemmát újságíróknak (köztük az Origo tudósítójának) egy magas rangú európai bizottsági illetékes.
Az is megjegyezte viszont, hogy ez nem lesz egyszerű, mert minden ország máshogy viszonyul a britekhez: Magyarországnak például az ott munkát vállaló tízezrek miatt fontos, vagyis ha nem akarjuk, hogy csorbuljanak a jogaik, akkor
Budapest a szorosabb (a norvég mintájú) EU–brit együttműködésben érdekelt,
ami akár szembekerülhet másoknak a már hallható, Londont regulázni akaró attitűdjével.
Egyesek már reguláznák Londont Forrás: AFP/Ben Stansall
A Bizottságot egyébként, folytatta, alaposan meglepte a népszavazás kimenetele, hiszen a mostanra lemondott brit biztos, Jonathan Hill mindvégig a bennmaradók győzelmének víziójával nyugtatta kollégáit. Emiatt Junckerék elvesztették a kezdeményezést abban, hogy ki tárgyaljon majd Londonnal: biztosai helyett Didier Seeuws belga diplomata kapta a feladatot.
Valószínűtlen az új választás
Felmerült az is, hogy Nagy-Britanniában egy előrehozott választás tisztázhatná az erőviszonyokat, hiszen ha annak eredményeképp egy masszív bennmaradáspárti parlament alakulna – mint ahogy egyébként a jelenlegi is az –, az megnyugtatóan tisztázná az erőviszonyokat.
Corbyn nem életképes opció Forrás: AFP/Justin Tallis
Erre azonban kicsi az esély, mivel momentán – az éppen romokban lévő Munkáspárt miatt – nem látszik életképes váltópárt, ráadásul a pártelnök, Jeremy Corbyn helyenként radikál balos krédójának nem a közös piac a vezérgondolata – nem is támogatta határozottan a bennmaradáspárti kampányt, emiatt most a fejét követelik.
Muszáj felébredni
„A népszavazás egy ébresztő volt, ami nem csak Nagy-Britanniáról, hanem arról is szól, hogy az Európai Bizottságnak számára eljött az idő, hogy
figyelembe vegye a tagállamok és az európai polgárok akaratát”
– fogalmazott a brexit lehetséges hatásaival kapcsolatban egy másik magas rangú magyar uniós illetékes, aki szerint az elmúlt időszaknak a radikálisokat helyzetbe hozó európai választásai megmutatták, hova vezet, ha Brüsszel elrugaszkodik a valóságtól.
Ébesztőt fújtak Forrás: AFP/Justin Tallis
Arról is beszélt: a 27-eknek meg kell mutatni, hogy képesek egységesek maradni, és itt az ideje, hogy a nyilvánvaló hibákat orvosolják. David Cameron mai brüsszeli hattyúdalából pedig ki kell, hogy derüljön: hogyan és miért történhetett mindez.
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
