Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A migrációs válság fokozódása óta a dán kormány több olyan intézkedést is hozott, amelyeket komoly kritikák értek azok részéről, akik szerint a kialakult krízist a lehető leghumánusabb módon kell kezelni. Ezek közé az intézkedések közé tartozott a migránsok értéktárgyainak elvételét lehető tévő törvény, az újonnan érkezőknek járó segély felére csökkentése és a családegyesítési eljárás idejének egyről három évre emelése.
James Kirchick, a Foreign Policy cikkében 7 érvet is felsorakoztat a dán kormány intézkedéseinek védelmében.
A migránsok értéktárgyainak elvételét lehetővé tevő törvényről szóló hírek szerinte sok pontatlanságot tartalmaztak – volt olyan cikk, ami szerint a hatóságok átkutathatják az érkezők csomagjait, és minden értéktárgyukat elvehetik. Ehhez képest a valóságban csak az 1500 dollárnál értékesebb tárgyakat vehették el, ráadásul a személyes tárgyakra (jegygyűrűk, családi ékszerek) nem vonatkozik a törvény hatálya. A szerző azt is megjegyzi:
Hollandiában és Bajorországban már korábban is hasonló szabályozás volt életben.
„A jóléti állam a dánok vérében van” a lap szerint, az emberek szeretnek adót fizetni, mert tudják, hogy azért cserébe minőségi közszolgáltatásokat – ingyenes egészségügyet, oktatást és sok mást – kapnak. Ezért a kritizált intézkedések nem a migránsokat célozzák, hanem a jóléti állam rájuk való kiterjesztését jelentik – aminek része az is, hogy nekik is
bele kell adniuk a közösbe annyit, amennyi tőlük elvárható.
Két olyan országban, Németországban és Svédországban, ahol sokáig széles politikai konszenzus volt a migránsok befogadásáról, a válság fokozódása nyomán
jelentősen megerősödtek a szélsőséges pártok
– Németországban az Alternatíva Németországnak, Svédországban pedig a Svéd Demokraták. Bár a legnagyobb dán pártot, a Dán Néppártot gyakran bélyegzik szélsőségesnek, sokkal mérsékeltebb, mint az előbb említett alakulatok.
Dánia annak az öt országnak az egyike a világon, amely az ENSZ által ajánlott mértéknél – a GDP 0,7 százalékánál – többet költ nemzetközi segélyezésre. Emellett lakosságarányosan Dánia szenvedte el a legtöbb veszteséget az afganisztáni misszió során, és aktív támogatója a szír helyzet diplomáciai rendezésének.
2015-ben Dánia 21 ezer menekültet fogadott be – ez lakosság-arányosan sokkal több, mint amennyi elhelyezését két év alatt – idén és jövőre – Franciaország vállalta.
A dán intézkedéseket sok kritikus hasonlította a náci Németország által bevezetett törvényekhez. Dánia „lenácizása” azért sem szerencsés párhuzam a Foreign Policy szerint, mert a második világháború alatt Dánia majdnem az összes zsidó állampolgárát megvédte, és erre érthető módon a mai napig nagyon büszkék.
A szólásszabadság is fontos érték a dánok számára,
amit jól jelképez a Mohamed-karikatúrák 2000-es évek közepi esete: ezek először egy szatirikus dán lapban, a Jyllands-Postenben jelentek meg, és a kormány végig kiállt a szerkesztőség védelmében.
A befogadott menekültek integrációja nehéz feladat, hosszú távon csak a realitásokat figyelembe véve lehet sikeres. Ezért egy olyan migrációs politika, amely a lap szerint kemény ugyan, de van társadalmi támogatottsága és figyelembe veszi a gazdaság teherbíró-képességét, inkább szolgálja az integráció sikerességét, mint a migránsok korlátlan beengedése.
