ADDING SPECIFICATION ABOUT THE AIRCRAFT
A file picture obtained by AFP, dated May 8, 2016 and taken from Budapest airport in Hungary, shows the EgyptAir Airbus A 320-200, which vanished from radar en route from Paris to Cairo on May 19, 2016.
Egyptian search teams combed the Mediterranean for signs of an EgyptAir flight with 66 people on board that vanished from radar en route from Paris to Cairo on May 19, 2016 the airline said. / AFP PHOTO / Andras Soos / RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY CREDIT "AFP PHOTO /ANDREAS SOOS" - NO MARKETING NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS == NO ARCHIVE
Vágólapra másolva!
Az eddigi információk szerint a múlt héten lezuhant EgyptAir-járaton először a pilótafülke szélvédőjének jégtelenítő rendszere jelzett hibát, amit füstjelzések követtek. Ezek alapján arra is lehet következtetni, hogy a tragédiát a jégtelenítő hibája okozta: a szélvédő túlhevült, berobbant, a hatalmas szél pedig szétszakította a gép törzsét. Az Origónak nyilatkozó szakértő szerint mindez egyelőre csak találgatás, a feketedobozok megtalálásáig semmi biztosat nem állíthatunk.
Továbbra sem tudhatunk semmi biztosat a múlt héten lezuhant EgyptAir-járat katasztrófájának okairól. A gép nyomai után kutató csapatok eddig csupán roncsdarabokat, személyes használati tárgyakat és testrészeket találtak. A Párizsból Egyiptomba tartó járat csütörtök hajnalban, 66 emberrel a fedélzetén zuhant le.
Az okok felderítésének kulcsa a repülési adatrögzítő és a fedélzeti hangrögzítő (ismertebb nevükön a feketedobozok) megtalálása lehet.
A kevés információ miatt már megindultak a találgatások a gép lezuhanásához vezető okokról a repülőgép ACARS rendszere által küldött adatok alapján. Az ACARS (Aircraft Communications Addressing and Reporting System) olyan berendezés, amely az utak során folyamatosan küldi a gép különböző rendszereivel kapcsolatos adatokat a földi állomásoknak.
Az Avherald.com repülésbiztonsági portál pénteken hozta nyilvánosságra a MS-804-es járat által még az eltűnés előtt küldött információkat. Ezek szerint éjfél után nem sokkal először a jobb szélvédő jégtelenítő rendszere jelzett hibát, majd a jobb oldali nyitható ablak. Ezzel szinte párhuzamosan a WC, egy perccel később pedig a repülésvezérlő jelzett füstöt. Még egy perccel ezek után a jobb oldalablak küldött információt meghibásodásról, amit a második robotpilóta hibaüzenete követett. Utoljára pedig a harmadik repülésvezérlő egység állt le.
A szélvédő volt a hibás?
Az adatok alapján arra lehet következtetni, hogy a repülőgép pilótafülkéjének első részében gyulladt ki valami – írja a Népszabadság hétvégi cikkében. Egy, a lapnak névtelenül nyilatkozó A320-as pilóta szerint a legvalószínűbb, hogy az elsőtiszt előtti, többrétegű biztonsági üvegből összeragasztott
szélvédő robbanhatott be.
Az A320-as repülőgépeken a szélvédők jégtelenítését a több rétegből álló üveg közé illesztett, nagyon vékony fémfóliával oldják meg, ez áram hatására felmelegíthető. A Népszabadságnak nyilatkozó szakértő szerint
a jégtelenítő rendszer meghibásodása esetén elképzelhető, hogy az ablak megolvad.
Ha ezt a pilóták nem észlelik időben, az az üveg megolvadásához, megrepedéséhez és végül széttöréséhez vezethet.
Egy, az EgyptAir kötelékébe tartozó A320-as Forrás: AFP/Andras Soos
A cikk szerint az eddig ismert adatok ezt a forgatókönyvet támasztják alá. Mivel a gép éjszaka repült, a pilóták nem vették észre időben a szélvédő elhomályosodását, így nem kapcsolták ki a hibás rendszert. A felforrósodás következtében a szélvédő berobbant a pilótafülkébe, ahol tűz ütött ki. A pilóta ekkor meredeken süllyedni kezdett a nyomás kiegyenlítése és a kabintűz eloltása érdekében. A radarok által jelzett éles fordulatok arra utalhatnak, hogy a nehéz helyzetben lévő pilóta elvesztette a tájékozódását (nem kizárt, hogy a műszerek is meghibásodtak), és megpróbálta célba venni a legközelebbi repülőteret. A felvázolt forgatókönyv szerint a tragédiához végül az vezetett, hogy
a beszakadt szélvédőn keresztül beáramló, 8-900 km/h sebességű szél szétszakította a pilótafülkét és a gép törzsét is.
Egyelőre minden csak találgatás
Háy György repülésbiztonsági szakértő az Origónak azt mondta: az ACARS rendszer által szolgáltatott információk nem teszik lehetővé a baleset körülményeinek pontos rekonstruálását, azok csupán a karbantartó személyzet munkáját segítik azzal, hogy már a gép leszállása előtt információt kapnak a szükséges javításokról.
A szakértő szerint az ACARS rendszer által több helyről küldött,
a sajtóban legtöbbször füstjelzésként említett jelzés könnyen elképzelhető, hogy nem is füst volt.
Az érzékelő ugyanis a látótávolságot vizsgálja, így az is lehet, hogy géptestben keletkezett ködről küldött információkat. Köd pedig úgy keletkezhetett, hogy valamilyen sérülés miatt megszűnt a túlnyomás a fedélzeten, aminek következtében lehűlt a levegő. Minél alacsonyabb a levegő hőmérséklete, annál kevesebb vizet tud elnyelni, így a maradék vízpára – azaz köd – formájában csapódik ki.
Háy György arról is beszélt, hogy az ACARS által küldött első jelzés, amely a jégtelenítő meghibásodásáról szólt, nem jelenti azt, hogy a szélvédő okozta a gép tragédiáját. Legalább ennyire valószínű lehet az is, hogy
a jégtelenítő meghibásodása már maga is egy még nem azonosított hiba vagy egyéb probléma következménye volt.
A repülésbiztonsági szakértő hangsúlyozta: egyelőre nagyon kevés információnk van, a találgatásokon túllépő megalapozott állításokat csak a repülési adat- és hangrögzítő megtalálása után tehetünk. Felidézte azt is: a 2009-ben a fedélzetén 228 emberrel az Atlanti-óceánba zuhant Air France-járat katasztrófájának okairól is számtalan spekuláció látott napvilágot, majd a feketedobozok és a roncsok megtalálása után kiderült, hogy nem sok közük volt a történtekhez.
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
