Nemzeti Front: Orbánékat támogatjuk, nem a Jobbikot

Plenary session week 21 2015 in Strasbourg -Zimbabwe, the case of human rights defender Itai Dzamara

Önkéntes alapon működő nemzetállami szövetség. Ezt vizionálja a francia szélsőjobb az Európai Unió helyett, amit magától a Nemzeti Front főtitkárától tudtuk meg. Nicolas Bay az Origónak adott interjújában elmondta, mit találhatnak bennük vonzónak a szavazók, és alig burkoltan védelmébe vette a Putyin-rezsimet is. Tudták például, hogy a Krím elcsatolása két szuverén ország magánügye, amibe jobb nem beleszólni? És ezzel a hozzáállással mégsem a Jobbik szimpatikus nekik. Marine Le Pen közeli munkatársával Strasbourgban, az Európai Parlament ülésén beszélgetett tudósítónk.

• Önmagában nincs bajuk az EU-val.
• Egy nemzetállam kormánya azt tesz, amit akar.
• Elképzelhetetlen, hogy a menekültválság rövid úton megoldódjon.
• Nem indokolt az ellenségeskedés Moszkvával.
• A Krímet nem annektálták, hanem újra csatlakozott Oroszországhoz.

Pártjuk, a Nemzeti Front EU-ellenes erőként ismert. Pontosan mi bajuk az unióval?

Az európai konstrukció nem jó irányba, az emberektől egyre távolabb megy, főként az Európai Bizottság miatt, amiben – és ez az egyik legfőbb kritikánk – nem választott emberek ülnek. Ellenezzük a maastrichti és a lisszaboni szerződést is, mert meggyőződésünk, hogy ezek a nemzetállamok kárára vannak.

Van alternatívájuk?

Önmagában nincs bajunk az Európai Unióval, sőt, szorgalmazzuk az európai nemzetek együttműködését.

Azt viszont, amit például a menekültválság esetében láttunk – hogy a bizottság nem megválasztott technokratái választott kormányokra próbálják erőltetni az akaratukat –, élesen ellenezzük. De azzal nincs problémánk, hogy bizonyos ügyekben legyen együttműködés a tagállamok között.

Nicolas Bay szerint rossz irányba megy az EU Forrás: AFP/Stephane De Sakutin

De még egy ilyen lazább uniót is kell, hogy irányítson valaki, valahonnan. Hogy gondolják: válasszák meg a polgárok például a bizottság tagjait? Elég elvont lenne erről 28 országban szavaztatni.

Nem erről van szó. Persze, kell, hogy legyen valamilyen uniós szervezet, de az ebben való együttműködés nem kellene, hogy kötelező legyen. Párbeszéden és kompromisszumon kell, hogy alapuljon.

Akkor pontosan mit jelent az önök EP-frakciójának a neve: ENF, a Nemzetek és Szabadság Európája?

Nem csak a nemzetek, hanem az egyének szabadságában is hiszünk.

Ahány kormány, annyi út

Önök szerint tehát egy nemzetállam kormánya azt tesz, amit akar.

Pontosan. Minden nemzet válassza meg maga a saját útját; az Európai Unió nem viselkedhet szuperállamként, inkább a nemzetek együttműködésének koordinálásában kellene segítenie.

A nemzetállamok azt tesznek, amit akarnak Forrás: EP/Dossmann Marc

Tehát ha a magyar – és most a lengyel – kormány olyan intézkedéseket hoz, amelyeknek a demokratikus természetét Brüsszel vitatja, ahhoz is megvan a joga?

Igen, emellett kiállunk – én is kiálltam. Védjük a megválasztott kormányok legitimitását, és azt is, hogy

a saját polgáraikat úgy védjék meg, ahogy akarják.

Mint most, a menekültválság alatt.

Szóval ha a francia kormány ugyanúgy megszállná például a közmédiát, mint a magyar és a lengyel, akkor megteheti, hiszen az emberektől kapta a felhatalmazását.

Szerintem a francia közmédia nem kevésbé a kormány által irányított, mint a magyar vagy a lengyel. A közmédiát felügyelő testületet nálunk is a kormány nevezi ki, ez a testület pedig semmi problémát nem talál abban, hogy egy párt, amelyik 28 százalékot ért el a legutóbbi választásokon – a Nemzeti Front –, csak 5 százalék műsoridőt kap.

Radikális változást ajánlanak

Elértek 28 százalékot, de ha a konzervatívok és a szocialisták összefognak önök ellen – mint legutóbb –, akkor ez nem sokat ér. Hogy akarnak további szavazókat szerezni?

Gyorsan növekedünk: az 2014-es EP-választásokon még csak 24 százalékot kaptunk, tavaly decemberben pedig már voltak olyan régiók, ahol 40 százalék körül voltunk, vagyis legközelebb az ellenfeleink által kötött alkuk ellenére is győzhetünk.

Legközelebb már győzhetnek Forrás: EP/Mathieu Cugnot

Mi a vonzó önökben?

Az emberek felismerik, hogy tényleg meg szeretnénk törni azt, amit az előző kormányok csináltak, vagyis radikális változást ajánlunk például a migrációs és határőrizeti kérdésekben vagy az önvédelmi képességünk visszaszerzésében. Azaz:

nemzetállamként szeretnénk működtetni Franciaországot.

Tegyük fel, hogy a menekültválság rövid úton megoldódik! Mi másról tudnának utána beszélni, amivel szavazatokat szereznek?

A migrációs probléma nálunk 40 éve jelen van, noha az elmúlt egy évben tényleg súlyosbodott: 6 millió munkanélküli van Franciaországban, és több migránst már nem tudunk befogadni.

Elképzelhetetlen, hogy megoldódjon a helyzet, mert eddig semmit nem tettek ellene;

a határaink továbbra is nyitva vannak.

Hruscsov ajándéka

A Nemzeti Frontot Moszkva franciaországi képviselőjének is tartják. Ön szerint miért?

Az a baj, hogy az amerikai érdekeket követjük – Washington szempontjából persze érthető, hogy a saját érdekeit nézi. Mi ezzel szemben azt mondjuk, hogy

az oroszokkal kell erős partneri viszonyt kialakítani,

hiszen velük vagyunk azonos földrészen. Az Európa-szerte tapasztalt Oroszországgal szembeni ellenségeskedés szerintünk nem indokolt.

Senki nem kérdőjelezi meg, hogy Oroszországgal együtt kell működni, de az önök megnyilvánulásai ennél kissé messzebbre mennek. Például Marine Le Pen pártelnöké, aki szerint a Krímet Oroszország részeként kellene elismerni.

Nicolas Bay Marine Le Pennel Forrás: AFP/Charly Triballeau

Nem értek egyet azzal, hogy mindenki az együttműködés mellett lenne...

...a francia kormány nemrég jelezte, hogy a maga részéről feloldaná a szankciókat.

Mert az embargó rossz hatással volt a gazdaságunkra. De visszatérve: itt, az Európai Parlamentben az oroszokkal való együttműködést kiegyensúlyozatlanság és agresszív ellenségeskedés övezi.

Az előző kérdésem a Krímmel kapcsolatos megnyilvánulásaikra is vonatkozott.

Krím, ami orosz föld, Hruscsov ajándéka volt Ukrajnának. Szerintem

nem helyes, ha beleavatkozunk két nemzetállam szuverén ügyeibe.

Volt egy népszavazás, amin a helyiek nagy többsége a kiválás mellett szavazott.

Ezt a népszavazást semmilyen nemzetközi szerv nem ismerte el. De ha jól értem, akkor nincs bajuk a Krím annexiójával.

Erről a népszavazásról vitatkozhatnánk még, de hadd emlékeztessek arra, hogy az EU-nak is vannak problémái ezzel: 2005-ben például senkit nem kérdeztek meg a lisszaboni szerződésről, miközben például a francia emberek ellene voltak.

A lisszaboni szerződésről sem kérdeztek meg senkit Forrás: EP/Fred Marvaux

Csak a Fidesz!

Muszáj visszatérnem a Krímre. Nincs bajuk azzal, hogy a 21. században, Európában elfoglalják egy szuverén ország egyik régióját?

Mi ezt inkább újracsatlakozásnak hívjuk.

Újracsatlakozásnak?!

Ahogy mondtam, a Krím Hruscsov ajándéka volt. De fenntartom, hogy nekünk, európai nemzeteknek nincs jogunk az ilyesmibe beleavatkozni, hiszen ez ellentétes az érdekeinkkel: elvágta az együttműködést Oroszországgal.

Miért nem működnek együtt a Jobbikkal az Európai Parlamentben?

Mert szerintünk nem osztják az alapelveinket. Mi olyanokkal próbálunk együttműködni, akikkel legalább az alapok közösek: Magyarországon azt támogatjuk, amit a Fidesz-kormány tett.