Háborúba sodródhatunk Oroszországgal, ha nem lépünk sürgősen

defence army history Horizontal
Russian servicemen march at Red Square during the Victory Day military parade in Moscow on May 9, 2016. Russia marks the 71st anniversary of the Soviet Union's victory over Nazi Germany in World War II. / AFP PHOTO / KIRILL KUDRYAVTSEV
Vágólapra másolva!
Egy éven belül a Nyugat háborúban állhat Oroszországgal, ha sürgősen nem tesz valamit. Legalábbis ezt állítja egy egykori magas rangú NATO-tábornok, aki szerint Vlagyimir Putyint a tettei alapján kell megítélni, és már csak ezért sem árt az óvatosság. Közben egy héten belül már másodszor fogtak el orosz harci gépeket a balti légtérben.
Vágólapra másolva!

Ijesztő állításokat fogalmazott meg a NATO és Oroszország kapcsolatáról az észak-atlanti szövetség európai erőinek egykori (2011–2014) főparancsnok-helyettese. Sir Alexander Richard Shirreff most megjelent, 2017 – Háborúban Oroszországgal című könyvében nem állít mást, mint hogy a két katonai pólus a háború felé sodródik.

Orosz katonák a május 9-i győzelmi parádén Moszkvában Forrás: AFP/Kirill Kudryavtsev

A visszavonult brit tábornok szerint ennek végkifejlete – ha a Nyugat nem tesz semmit, hogy megelőzze – akár egy éven belül bekövetkezhet. Vélelmeit Shirreff a Krím félsziget 2014. márciusi orosz annexiójára alapozza, amely szerinte véget vetett a hidegháború utáni világrendnek, és megágyazott a konfliktusnak.

Kelet-Ukrajna–Krím-korridor

A könyvben az a forgatókönyv is szerepel, hogy Oroszország – azért, hogy a NATO ne tudja „bekeríteni” – területeket hasít majd ki Ukrajna keleti részéből (is), megteremtve az összeköttetést a Krímmel, a balti államokat pedig megszállja, ismét az orosz kisebbség védelmére hivatkozva.

A krími zöld embereket is az orosz kisebbség védelmére küldték. Elvileg Forrás: Anadolu Agency/Bulent Doruk

Bár azt elismeri, hogy a NATO már tett a három északi posztszovjet tagállam biztonságának garantálásáért, további lépésekre van szükség: „kellően magasra kell tenni a lécet, hogy semelyik agresszornak ne jusson eszébe még csak kockáztatni sem. Ez a léc most nincs elég magasan”.

Megint a Baltikumban kóstolgatták a NATO-t

Alig egy héttel a legutóbbi incidens után a NATO balti légtérvédelmének „ügyeletese", a brit légierő (RAF) ismét a Baltikum fölött, a protokollt megsértve repülő orosz harci gépeket fogott el – közölték Londonban. Az RAF Észtországban állomásoztatott Eurofightereinek ezúttal egy Il-20-as felderítő gépet és négy Szu-27-es vadászgépet kellett kikísérniük a térségből. A britek tájékoztatása szerint április – vagyis a balti légtérvédelem rájuk eső rotációja – óta ez volt a tizenhetedik felszállásuk, és már több mint 40 orosz géppel volt dolguk.

Ami a tábornok ukrajnai „korridorelméletét” illeti: az ukrán védelmi minisztérium legfrissebb háborús térképén az látszik, hogy a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok jelenleg az azovi kikötőváros, Mariupol keleti bejáratánál fekvő Sirokinye falut ostromolják.

A keletukrán frontvonal május 18-án Forrás: Mediarnbo.org

Ez bő 300 kilométerre fekszik a Krím északkeleti bejáratának számító Csonhar ellenőrzőponttól, vagyis – amennyiben szárazföldire gondolt – a tábornok által emlegetett összekötő folyosót is legalább ilyen hosszan kellene ellenőrizni.

Magasabbra a lécet!

Ez ellen védekezni csak a nukleáris elrettentő képességek fenntartásával lehet, hiszen „ne legyenek illúzióink: az atomfegyverek használata része az orosz katonai stratégiának”. Mindeközben, állítja Shirreff,

a NATO-ból egyre inkább hiányzik a tudás és a katonai képesség,

amellyel megfelelhetne az általa a Nyugat legveszélyesebb ellenségének tartott Oroszország javuló konvencionális (hadviselési) képességeinek, pedig Vlagyimir Putyint csak akkor lehet megállítani, ha a szövetség belátja, hogy valós esély van a háborúra, és sürgősen cselekszik.

Shirreff tábornok még 2000-ben, Koszovóban Forrás: AFP/Paul Moran

„Putyint nem a szavai, hanem a cselekedetei alapján kell megítélni: megszállta Grúziát, a Krímet és Ukrajnát. Erőt alkalmazott, és megúszta” – írja a brit főtiszt.

Egyszer már aggódott

Nem ez az első alkalom, hogy a tábornok komoly kételyeket fogalmaz meg a NATO-val kapcsolatban. 2014-ben a BBC-nek azt nyilatkozta, hogy Nyugat-Európa folyamatosan építi le katonai kapacitásait, és

nyilvánvalóan nem tudná megvédeni magát Oroszországgal szemben jelentős amerikai segítség nélkül.

Shirreff ugyan elismerte, hogy népszerűtlen politikai döntés lenne az újrafegyverkezés, de ha a szövetség komolyan veszi saját védelmi kötelezettségeit, akkor újra kell fegyverkeznie, és újjá kell építenie katonai kapacitásait.