Brüsszeli terror: a titkosszolgálatok reformjára lenne szükség

TOP brüsszel reptér
Vágólapra másolva!
Teljesen átalakulhat a belga titkosszolgálat a brüsszeli merényletek után, de feltehetően változtatásra lesz szükség az európai uniós információáramlásban is. Szárazföldi katonai fellépés továbbra sem várható az Iszlám Állam ellen.
Vágólapra másolva!

„Néha az az érzésem, hogy a belgák nem ebben a világban élnek” – mondta az Origónak Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő, aki szerint a brüsszeli merényletek után azok lesznek a fő kérdések, hogy

  • a támadások hogyan befolyásolják majd az Európai Unió politikáját,
  • valamint hogy hogyan változik a belga titkosszolgálat felépítése.

Jelenleg ugyanis a belga titkosszolgálat teljesen alkalmatlan arra, hogy a feladatát ellássa. Az Origo is megírta például, hogy Brüsszel egyik kerülete gyakorlatilag terroristakeltetőként működik, néhány óra leforgása alatt például katonai fegyverekhez is hozzá lehet jutni. A helyi fiatalok között 37 százalékos a munkanélküliség, sokan csatlakoznak az Iszlám Államhoz, a helyi mecsetekből pedig ömlik a dzsihádista propaganda.

Forrás: AFP/Kenzo Tribouillard

Tálas Péter szerint viszont nem csak ez a probléma,

Belgium ugyanis szövetségi államként rendkívül szétdarabolt közigazgatással rendelkezik.

Brüsszel egy 1,2 milliós város, 6 rendőrkapitánysággal és 19 önkormányzattal. New York a 11 milliós lakosságával nagyságrendekkel nagyobb, viszont mindössze egy rendőrkapitánysága van.

Forrás: Twitter

Komoly probléma a jogi környezet is, mai napig érvényben van például egy olyan szabályozás, miszerint

este 9 órától reggel 6 óráig senkire sem lehet rátörni a lakása ajtaját.

A belga titkosszolgálati reform tehát elkerülhetetlen, de a biztonságpolitikai szakértő szerint fontos lenne, ha az Európai Unió is összehangolná a tevékenységét. Elvben ugyanis ki lehetne alakítani egy olyan európai intézményt, amely lehetővé tenné a titkosszolgálatok információáramlását, azonban

ez a tagállamok szuverenitásának kérdése miatt rengeteg konfliktussal jár.

Egyes országok – mint például a kelet-közép-európaiak – ráadásul kevésbé veszélyeztetettek, így kevésbé érdekeltek az együttműködésben is. Ennél sokkal egyszerűbb dolgokban sem működik az együttműködés – fogalmazott Tálas Péter, aki szerint közös határvédelemre, titkosszolgálatra, valamint európai migrációs politikára lenne szükség.

Salah Abdeslam elfogása fontos pont lehetett

A párizsi merényletek kitervelésével gyanúsított Salah Abdeslam pénteki elfogása feltehetően hozzájárult ahhoz, hogy az Iszlám Állam terroristái kedden reggel támadtak. A terroristák ugyanis attól tarthattak, hogy Salah Abdeslam vádalkut köt a belga hatóságokkal, és így a rendőrök hamar leleplezik őket. Az viszont biztos, hogy nem bosszúból támadtak kedden reggel a terroristák,

péntek óta ugyanis nem tudták volna előkészíteni ezeket a merényleteket.

Tálas Péter szerint a brüsszeli merényletekkel kapcsolatban fontos szempont lesz az is, hogy a - kedd esti adatok szerinti – 31 halálos áldozat közül mennyi lesz az Európai Unió alkalmazottja. Ha az egyes tagállamoknak saját érintettségük is lesz, erősebb lehet a változtatások iránti igény – mondta.

Nem lesz szárazföldi hadművelet

Az elmúlt hónapokban több terrorcselekményt is véghezvitt az Iszlám Állam, a nyugati vezető politikusok viszont továbbra is ódzkodnak hadseregük teljes bevetésétől. A 130 áldozatot követelő párizsi merényletek után Francois Hollande is csak a légicsapások megindításáról döntött, csakúgy, mint Barack Obama, aki a San Bernardinó-i terrorcselekmény után szögezte le, hogy nem küldenek szárazföldi csapatokat Szíriába.

Belga zászlót viselő férfi az Eiffel-torony előtt Forrás: AFP/Lionel Bonaventure

A nyugati vezetők helyzete azonban csak ránézésre egyszerű, több érv ugyanis szinte lehetetlenné teszi az Iszlám Állam elleni fellépést.

  • Obama kevesebb mint egy évvel az amerikai választások előtt feltehetően nem vállalkozna egy olyan háborúra, amely jó eséllyel hasonlóan hosszúra nyúlna, mint a korábbi afganisztáni és iraki szerepvállalás. A következő elnök is kétszer meggondolja majd a beavatkozást, az amerikai társadalom ugyanis még emlékszik a korábbi demokratizációs törekvések teljes kudarcára.
  • Ideológiailag nehezen védhető a muszlim országoknál a nyugati államok kiindulópontja. Még a mérsékelt muszlimok között is sokan egyetértenek ugyanis azzal az Iszlám Államtól származó érvvel, miszerint az Egyesült Államok az iraki és afganisztáni beavatkozásával megtámadta a muszlimokat, és ez okozta a mostani bajt. Egy újabb szerepvállalást emiatt több környező ország is rossz szemmel nézne.
  • Nincs politikai megoldási terv, amellyel rendezni lehetne Szíria helyzetét, és amelyre minden résztvevő rábólintana.
  • Ha szárazföldi csapatok tagjai fogságba esnek, akkor az internetet várhatóan elárasztanák a lefejezős, kínzással teli drámai videók, ezek pedig elviselhetetlenek lennének a közvélemény számára, a háború támogatottsága drasztikusan csökkenne.

Magyarországon nem nőtt a terrorveszély

Tálas Péter szerint a terrorizmus egyik legnagyobb fegyvere a félelemkeltés. Álláspontja szerint emiatt tapasztalható az a jelenség is, hogy egyes országokban jóval nagyobb a terror miatti félelem, mint a valós veszély.

Az Eurobarometer felmérései szerint például az Európai Unió tagállamaiban rendre azoknak az országoknak a lakosai nevezik meg a terrorizmust a legnagyobb veszélynek, ahol kifejezetten alacsony egy esetleges terrorcselekmény elkövetésének az esélye. A biztonságpolitikai szakértő szerint időnként előfordulnak majd a brüsszelihez hasonló események, de ezek számát lehet csökkenteni. Nem mindennapos terrorveszélyre kell azonban berendezkedni, ezt mutatja az is, hogy a 2001-es amerikai terrortámadás óta 2003-ban, 2004-ben 2005-ben, 2011-ben, 2014-ben, 2015-ben, valamint 2016-ban fordultak elő merényletek. Magyarország továbbra sem szerepel a terroristák fő célpontjai között - tette hozzá.