A volt miniszterelnök felvázolta a stratégiát

DAVUTOGLU, Ahmet
Ankara, 2016. május 5. Ahmet Davutoglu török miniszterelnök érkezik a kormányzó Igazság és Fejlődés Párt (AKP) végrehajtó bizottságának ülése után rendezett sajtótájékoztatóra Ankarában 2016. május 5-én. Davutoglu bejelentette, hogy nem indul újra a párt vezetéséért az AKP május 22-re kitűzött rendkívüli kongresszusán és a párt alapszabályának értelmében Davutoglu miniszterelnök sem lehet, ha nem ő a párt elnöke. (MTI/EPA)
Vágólapra másolva!
A Törökország előtt álló stratégiai kérdésekről szól az Ahmet Davutoğlu által még 2001-ben írt Stratégiai mélység című kiadvány, amely most az Antall József Tudásközpont gondozásában megjelent magyarul.
Vágólapra másolva!

A modernitás egy Európa-központú történelmi folyamat műve; a globalizáció pedig elkerülhetetlenül az egész emberiséget felöleli – élén Ázsiával – a történelem folyásában újra beindító tényezőket hordoz. Az, hogy a Mesnevi (iszlám hitbölcseleti mű) az USA-ban a legtöbb példányban eladott könyvek között van, hogy az iszlám sok nyugati országban a második legnagyobb vallás, hogy

az indiai és a kínai civilizáció klasszikus értékei gyorsan emelkedő trendet mutatnak,

nemcsak egy civilizációs összecsapást – ahogy Huntington jósolta –, hanem egy új civilizációs szintézist és nyitást is szükségessé tesz.

Célok

Egy olyan korszakban, amikor azok a társadalmak kerülnek előtérbe, amelyeknek a történelmi tapasztalata alapot biztosít egy ilyen expanzióhoz, Törökország annak felelősségével szembesül, hogy képes-e a történelmi és a stratégiai mélysége között egy új és értelmes egységet kialakítani, és ezen egységet a földrajzi mélységben életre kelteni. Ha Törökország, amely tengelyország, ezt meg tudja tenni, akkor egy geopolitikai, geokulturális és geoökonómiai integrációt megvalósító központi országgá válik – így fogalmazott még 2001-ben megjelent Stratégiai mélység című könyvében Ahmet Davutoğlu.

Ahmet Davutoglu, volt török miniszterelnök Forrás: MTI/EPA/-------------------

Davutoğlu, aki idén májusban mondott le a miniszterelnöki tisztségről, 2009 és 2014 között töltötte be a külügyminiszteri tisztséget, és az ő regnálása idején dolgozták ki azokat az irányelveket, amelyek a mai napig döntően befolyásolják a török külpolitikát, és

amelynek a lényege a béke otthon, béke a világban elv.

Távozásával egy tapasztalt diplomatát is veszített a nemzetközi politika és kérdés, hogy ez a változás hogyan befolyásolja a török külpolitikát, amely több, jelentős konfliktusban is meghatározó szerepet tölt be.

Sok nyelvre lefordították

Az Antall József Tudásközpont és a Yunus Emre Enstitüsü Budapest közös szervezésében került megrendezésre Dr. Prof. Ahmet Davutoğlu Stratégiai mélység – Törökország nemzetközi helyzete című művének magyar nyelvű kiadásának bemutatója a Yunus Emre Enstitüsü budapesti központjában. Törökország korábbi miniszterelnökének és külügyminiszterének nagy hatású akadémiai munkája 2001-ben jelent meg. Az azóta több nyelvre – így például bolgárra, görögre és román nyelvre – lefordított mű

2016-ban jelent meg magyar nyelven az Antall József Tudásközpont gondozásában.

A könyvbemutató mintegy 120 fő részvétele mellett zajlott.

A rendezvényen elsőként Yakup Gül, a Yunus Emre Enstitüsü budapesti igazgatója mondott köszöntőt, majd ezt követően került sor Şakir Fakılı, a Török Köztársaság Magyarországra akkreditált nagykövetének beszédére, végül pedig Kégler Ádám, az Antall József Tudásközpont igazgatóhelyettesének köszöntője és vitaindító gondolatai hangzottak el. A kerekasztal-beszélgetésben Dr. Ahmet Okumuş és Dr. Talha Köse az Isztambuli Şehir Egyetemről, Dr. Csicsmann László a Budapesti Corvinus Egyetemről, Egeresi Zoltán a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint Baranyi Tamás Péter, az Antall József Tudásközpont munkatársa vett részt.

Orbán Viktor miniszterelnök 2015-ben fogadta Davutoglu török kormányfőt Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Felértékelődött Törökország

A szakértők egyetértettek abban, hogy a Stratégiai mélység a modern török külpolitikai és geopolitikai gondolkodás szimbolikus jelentőséggel bíró műve, amely egyfelől filozófiai jellegű írás, másfelől

Törökország számára fontos stratégiai iránymutatásokat tartalmazó munka.

A szakmai eszmecserében központi elemként jelentek meg Törökország geostratégiai helyzetével és az ország regionális hatalmi viszonyokban betöltött szerepével kapcsolatos vélekedések.

Hasonlóképpen megvitatásra kerültek az ország földrajzi adottságait és az ebből fakadó identitást érintő kérdések, valamint a történelmi és kulturális természetű kérdések jelentősége Törökország nemzetközi kapcsolataiban, és ezzel összefüggésben a puha hatalmi képességek szerepe a török külpolitikában. A szakértők rávilágítottak arra, hogy Törökország nemzetközi környezete jelentősen megváltozott a könyv eredeti kiadása óta eltelt 15 évben, ugyanakkor magának Törökországnak a szerepe is felértékelődött a régióban, és ebből kifolyólag Törökország ma meghatározó szereplő az átalakuló Közel-Keleten.