"Nem csak a tegnap látott tragédia a probléma. A probléma ennél sokkal mélyebb. Azt tapasztaljuk, hogy a török vezetés évek óta tudatosan támogatja saját országának iszlamizálódását." Ezek a mondatok Vlagyimir Putyintól származnak, az orosz hírügynökségre hivatkozva közölte a Hürriyet című török lap.
Nem véletlen az sem, hogy ez az újság a kiemelt hírek között hozta le Putyin szavait: a lap egy helyi viszonyok között baloldali ellenzékinek számító médiaholding kezében van. A török baloldal fő követelése, hogy
a kormány állítsa le az iszlám térnyerését a közéletben, az oktatásban.
Recep Tayyip Erdogan elnök pártja, az AKP szavazói számára fontos a vallás. A párt vezetői egyáltalán nem bánják, ha az állam és az egyház szétválasztása nem olyan éles, mint ahogyan azt akár a modern török állam megalapítója, Mustafa Kemal Atatürk is elképzelte.
Taner Yildiz, az ország korábbi energiaügyi minisztere például azt mondta még nyáron, hogy legfőbb vágya a mártírhalál, ha ezzel Allah akaratát teljesítheti.
Törökországot régóta vádolják azzal is, hogy félrenézett, amikor az Iszlám Állam megerősödött az észak-iraki és a szíriai területeken. Vlagyimir Putyin egyenesen azzal vádolta tegnap a török kormányt, hogy a terrorszervezet által ellenőrzött területekről származó olaj felvásárlásával
támogatja a szélsőségeseket.
Törökországot összemosni a szélsőségesekkel nyilvánvaló túlzás. A vallásos és a politikai jelszavak összekapcsolása pedig Oroszországban sem ritka. Amikor Oroszország bombázni kezdett Szíriában, az ortodox egyház egy magas rangú vezetője például azt mondta, hogy a terrorizmus elleni küzdelem "áldott harc".
Ráadásul Törökország maga is küzd a terroristákkal. Az októberi ankarai merényletben például 97-en haltak meg. A török hatóságok az ország fővárosában végrehajtott robbantással az Iszlám Állam helyi sejtjeit gyanúsították meg. Korábban az ország déli részén, Surucban robbantottak, ott csaknem negyvenen haltak meg. A török nyomozók a ké robbantás között összefüggést is találtak. A merényletek után az országon belül több iszlamista sejtet számoltak fel a hatóságok.
Tény viszont, hogy a török kormánynak már a suruci merénylet után is szemére vetették, hogy túlságosan elnézően bánik az iszlamistákkal és az Iszlám Állammal.
A terrorszervezet egyik fő bevételi forrása a feketepiacon értékesített nyersolaj,
amit állítólag török területen tudtak eladni.
Eközben az Iszlám Állam hívei és újoncai a nyugati országokból szinte zavartalanul juthattak el Szíriába Törökországon át. Barack Obama amerikai elnök nyáron arról beszélt Recep Tayyip Erdogannal, hogy Törökország valahogyan fékezze meg a külföldi terroristák szabad mozgását területén. Ők ezt már akkor is visszautasították.
A törökök elnéző magatartása mögött az állhat, hogy Szíriában nem úgy alakultak a dolgok, ahogyan azt ők elképzelték. Erdogan elnök - még miniszterelnökként - abban reménykedett, hogy Bassar el-Aszad rendszere gyorsan megbukik, és egy olyan kormány kerül hatalomra Szíriában, amelyikre neki
nagyobb befolyása lesz.
Mivel ez nem történt meg, a török kormány kivárt. Arra, hogy közvetlen módon támogatta volna a dzsihadistákat, nincs közvetlen bizonyíték.
Félreérthető, nehezen magyarázható helyzetek persze vannak. Legutóbb idén nyáron az ellenzéki Cumhürriyet című lap hírportálja közölt egy videót arról, hogy
a török titkosszolgálat fegyvereket ad át egy dzsihádista csoportnak Szíriában.
A Reuters nem tudta megerősíteni, hogy a videó eredeti, de a felvételen látható járműveket rendszámtáblák alapján azonosította. Kiderült, hogy a teherautók a török titkosszolgálathoz tartoznak. Erdogan elnök erre azt mondta, hogy az ügynökök a szíriai türkméneknek vittek segélyt, nem a szélsőségeseknek.
A török kormány mindenesetre nehéz helyzetbe kerülhet Szíriában. A párizsi merényletek óta francia politikusok többször is kijelentették, hogy országuk fő ellensége az Iszlám Állam nevű terrorszervezet. A Politico arról ír, hogy a francia és az orosz diplomácia közeledett egymáshoz azóta, hogy Moszkva a francia fővárost ért merényletek után elismerte: Egyiptomban robbantás miatt zuhant le az utasszállítójuk. A török kormány viszont
semmi esetre sem akarja, hogy a nyugati hatalmak álláspontja megváltozzon,
és Bassar el-Aszad rendszere túléljen.
Feltűnő viszont, hogy az orosz vadászgép lelövése után - még a az akció jogosságát elismerő NATO-értekezlet előtt - a német külügyminiszter, és maga Obama elnök is nyugalomra intette a feleket. Nem csak Oroszországot, hanem a NATO-tag törököket is.