Hatalmas katonai parádéra készül Kína

Peking, 2015. augusztus 30. Látogatók a Marco Polo (Lugou) híd közelében álló háborús emlékmúzeumban Peking külvárosában 2015. augusztus 29-én. Ezen a helyen kezdődött meg 1937. július 7-én egy incidenst követően a Kína és Japán közti totális háború. Kína a japán agresszorokkal szemben az 1930-as, 1940-es években folytatott ellenálló háborújára, egyben a II. világháború végére emlékezik szeptember 3-án. MTI Fotó: Trebitsch Péter
Vágólapra másolva!
Pekingben a végéhez közelítenek a szeptember 3-i győzelem napi katonai díszszemle előkészületei, az eseményen harminc külföldi állami vezető vesz részt, a vendéglátók fegyveres erejének több mint 10 ezer tagján kívül 17 ország csaknem ezer katonája fog felvonulni.
Vágólapra másolva!

Negyvenegynéhány különböző típusú fegyver, haditechnikai eszköz 500 darabját lehet majd látni, és repülőgépek több mint 20 típusából közel 200 repül majd el a belváros egén. Az ígéretek szerint a legmodernebb kínai fegyverzet egyes darabjait mutatják be, köztük - a már kiszivárogtatott képek szerint - légi utántöltő repülőgépek is lesznek.

Kína megemlékezések sorát tartotta az idén a japán agresszorokkal szembeni háborúban aratott győzelem és a második világháború ázsiai lezárásának 70. évfordulója alkalmából. A parádé ezeknek a rendezvényeknek a csúcspontja lesz.

Sok vita volt az elmúlt hónapokban

Japán 1945. szeptember 2-án írta alá a feltétel nélküli megadásáról szóló nyilatkozatot, ami egyben az 1937. július 7-e óta tartó, Kína elleni totális háború végét, az ország felszabadulását is jelentette.

Japán képviselője a megadásról formálisan szeptember 9-én 9 órakor egy 20 perces szertartás keretében Nankingban tett hivatalos nyilatkozatot Csang Kaj-sek generalisszimusz előtt.

A kínai megemlékezés eseményei az elmúlt hónapokban egy történelmi, illetve egy aktuálpolitikai kérdésben vitát gerjesztettek, illetve megosztották a közvéleményt és a politikusokat. Az egyik a kínai Kuomintang hadseregének és a kommunisták gerilláinak szerepe a háborúban, a másik: az évforduló "japánellenes felhangjai".

Látogatók a Marco Polo (Lugou) híd közelében álló háborús emlékmúzeumban Peking külvárosában 2015. augusztus 29-én. Ezen a helyen kezdődött meg 1937. július 7-én egy incidenst követően a Kína és Japán közti totális háború. Forrás: MTI/Trebitsch Péter

Kínában az iskolai történelmi tananyag, csakúgy mint évtizedek propagandafilmjei a kommunisták szerepét tolták előtérbe, ám ettől függetlenül ma már a közvélemény nagy része tudatában van a Kuomintang Párt meghatározó és döntő szerepének a japán megszállók elleni harcban. Történészek ugyanakkor nem vitatják a kommunisták részvételét és áldozataikat sem.

Kína közeledik a valósághoz

Megfigyelők szerint talán a hazai, a nemzetközi és a tajvani bírálatok hatására is az utóbbi időben a hivatalos kínai kommunikációban, történelmi megközelítésben apróbb "finomítások", korrekciók történtek, s a jelek szerint Peking nem kívánja a kommunisták számára kisajátítani a háborús érdemeket.

Ennek több jelét is adta Hszi Csin-ping elnök-pártfőtitkár kedden, amikor fogadta Lien Csant, Tajvan kormányzó pártjának volt elnökét, Tajvan volt miniszterelnökét és alelnökét, azt hangoztatva, hogy a "Kínai Kommunista Párt és a Kuomintang Párt egységfrontot alkotott Japán ellen, hogy megvédjék az ország szuverenitását és a nemzet méltóságát".

Lien pekingi útját Tajvanon, ahová az 1949-ig dúló polgárháború vesztesei, a Kuomintang vezetői menekültek, sokan nem nézték jó szemmel. Az egyébként Peking-barátnak tartott kormányzat nem vállalta, hogy elküldi a "Kínai Köztársaság" hivatalos képviselőjét a pekingi parádéra.

Kína a japán agresszorokkal szemben az 1930-as, 1940-es években folytatott ellenálló háborújára, egyben a II. világháború végére emlékezik szeptember 3-án. Forrás: MTI/Trebitsch Péter

A díszszemlén államfői szinten képviselteti magát Dél-Korea, Oroszország, Csehország (egyetlenként az Európai Unióból), Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Egyiptom, a Dél-afrikai Köztársaság, Venezuela, Szudán, Mongólia, Vietnam, Pakisztán, Mianmar, Kazahsztán, Fehéroroszország, Kirgizisztán, Üzbegisztán és Tádzsikisztán; Kambodzsából az uralkodó, Laoszból pedig a Népi Forradalmi Párt főtitkára jön el. Lengyelországot a törvényhozás alsóházának elnöke képviseli, Phenjanból a Koreai Munkapárt politikai bizottságának egyik elnökségi tagja, a központi bizottság titkára, a hadsereg korábbi vezetője vesz részt az eseményeken.

Magyarország is képviselteti magát

Alelnöki szinten Thaiföld, Argentína és Kuba lesz jelen, míg Algériából a törvényhozás elnöke jön el. A díszszemlén és a kiemelt vendégek között 10 nemzetközi szervezet első embere, köztük Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár is itt lesz. A volt vezetők csoportjában Tony Blair volt brit kormányfő, Gerhard Schröder volt német kancellár, Tomiicsi Murajama, egykori japán miniszterelnök és Joseph Estrada korábbi Fülöp-szigeteki államelnök lesz. Tizenkilenc ország magas szintű kormányzati képviselőt küldött.

Közöttük van Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter,

továbbá az olasz, a francia és az indiai külügyminiszter. Hollandiát és az Egyesült Királyságot tárca nélküli miniszter, míg Ausztráliát a veteránügyi miniszter képviseli. Mások mellett az Európai Unió, az Egyesült Államok, Kanada és Németország a kormány különmegbízottjaként nagykövetét delegálta az eseményre.

Pekingi diplomáciai körökből származó információkból és sajtóértesülésekből arra lehet következtetni, hogy Washington, az EU és az uniós tagállamok azért nem küldték el magasabb szintű politikusaikat, mert

attól tartottak, hogy az eseményeket a japánellenesség fogja meghatározni.

Ezeket az aggodalmakat Peking igyekezett eloszlatni, de nem járt sikerrel. Indiai források szerint Újdelhi ugyancsak Tokió nyomására állt el végül attól, hogy katonáit a Tienanmen térre küldje, miközben a Vörös téren ott masíroztak.

Kínában a japánok ellen viselt háborút a nemzetközi antifasiszta háború részének tekintik, és azt hangoztatják, hogy a parádé, csakúgy, mint a többi esemény, a közös győzelemre való emlékezést szolgálja, másrészt

a tartós világbékére való törekvés kifejezése.

Az idei évfordulón rendeznek először katonai parádét Pekingben, és ez az első alkalom, hogy díszszemlére külföldi államok, illetve hadseregek képviselőit is meghívták. A kínai győzelem napja 2014-től nemzeti emléknap, az idén munkaszünet is jár hozzá.