Van olyan társadalmi csoport, amelyik legalább rövid távon jól járt azzal, hogy a nemek győztek a vasárnapi görög népszavazáson: a zászlóárusok. A Szintagma téren a szavazás estéjén spontán kialakult népünnepélyen úgy vették a görög zászlót, mint a cukrot.
Egyébként a cukrot is úgy vették, mint a cukrot, sőt az igazi görög giroszt, a szuvlakit is kapkodták. Körbekérdeztük az árusokat, mennyiért adják a zászlót, a jellemző ár a 2 euró volt a kicsiért, és az 5 a nagyért. Kicsi alatt olyan 30-40 centiset, nagy alatt métereset kell érteni, szóval annyira nem volt drága.
Az urnákat este 7-kor zárták, nem sokkal később még csak néhány száz ember lézengett a Szintagmán. Aztán ahogy a részeredmények elkezdtek beérkezni este 8-9 felé, és már látszott, hogy a nemek fognak győzni,
özönleni kezdtek az emberek
a térre.
A tömeghez 10-től kezdve már többezres menetoszlopok csatlakoztak, éjfélre pedig szinte megtelt a tér. És nemcsak szirizásokkal: voltak ott kommunisták (többféle változatban, marxisták és trockisták például), és egyáltalán mindenki, aki nemmel voksolt.
A mostani talán még nagyobb fesztivál volt, mint a pénteki szirizás gyűlés, azzal a kivétellel, hogy nem volt színpad és zene.
De rengeteg volt az ember, közös programnak megfelelt a zászlólengetés és a skandálás, sercegtek a grillezők, lobogtak a zászlók, mindenki nagyon boldog volt.
Kérdeztünk nem szirizás nemmel szavazókat, hogy nem furcsa-e, hogy együtt ünnepelnek velük, de azt mondták, a nemek győzelme az ő győzelmük is, a fontos az, hogy
a görögök nemet mondtak a megszorításokra.
A Sziriza-szavazók természetesen győzelmi eufóriában voltak.
Alekszisz Ciprasz miniszterelnök valamivel éjfél előtt értékelte az eredményt a tévében. Nagyjából azt mondta el, amit már korábban lehetett tőle hallani: a szavazás a demokrácia ünnepe volt. Azt ígérte,
nem fogja kivezetni Görögországot az eurócsoportból,
hanem azonnal felveszi a tárgyalásokat az ország hitelezőivel. Szerinte a népszavazás adta felhatalmazással a háta mögött képes lesz kiharcolni egy olyan új hitelcsomagot, ami adósságelengedést is tartalmaz.
Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök még Ciprasz beszéde előtt beszéltek telefonon, abban egyeztek meg, hogy az eurózóna országainak vezetői már kedden csúcstalálkozót kellene, hogy tartsanak.
Az Európai Bizottság kiadott egy közleményt, amiben azt írják,
tiszteletben tartják a görög népszavazás eredményét”.
Jean-Claude Juncker hétfő reggelre konferenciabeszélgetést szervezett az eurócsoport és az uniós intézmények vezetői közt.
A Sziriza szavazói talán eufóriában úsztak a Szintagma téren, és
a görög miniszterelnök is bizakodónak tűnt,
de egyáltalán nem biztos, hogy a másnap nem lesz kellemetlen (még ha nem is pont a rákövetkező napon jön el).
A Barclays bank elemzői nagyon valószínűnek tartják, hogy a nemek győzelme után Görögország ki fog esni az eurócsoportból.
A legsürgetőbb probléma, amire beszédében Ciprasz is utalt, hogy
a görög bankokból lassan elfogy a pénz,
csak akkor tudnak talpon maradni, ha az Európai Központi Bank (EKB) megemeli a számukra nyújtott likviditási keretet.
A Barclays elemzői szerint az EKB legkésőbb június 20-án el fogja zárni a pénzcsapot, ekkor esedékes ugyanis egy komoly törlesztés Görögország részéről, amit azok után, hogy az IMF-nek nem fizetett, biztosan nem fog tartani.
„Ha több segítségre van szükség, akkor több segítséget fogunk adni. Megtaláljuk a szükséges eszközöket" – mondta ugyanakkor még a voksolás előtt Benoit Coeure, az EKB igazgatótanácsának tagja egy dél-franciaországi gazdasági konferencián.
A görög médiában olyan hírek jelentek meg, hogy a görög jegybank azt kéri az EKB-tól, hogy emelje meg a görög bankoknak nyújtott vészhelyzeti likviditási keretet, vagyis
adjon több pénzt.
Egyelőre nem tudni, mit fog lépni az EKB, ahogy azt sem, az eurócsoport vezetői, elsősorban Merkel és Hollande, valamint az Európai Bizottság elnöke, Juncker milyen pozíciót választanak.
Kérdéses az IMF álláspontja is, a napokban a szervezet elismerte, hogy Görögországnak egy 60 milliárdos mentőcsomagra lenne szüksége, és arra, hogy 20 évig minden adósságtörlesztését elhalasszák.
A népszavazásnak
egy áldozata már biztosan van:
Antonisz Szamarasz, a legnagyobb ellenzéki párt, az Új Demokrácia vezetője lemondott, miután kiderült, hogy nem az igenek győztek. A tömeg a Szintagmán éljenezve fogadta a hírt.