„A párizsi terrortámadás után szinte elkerülhetetlen a rendpárti és bevándorlóellenes pártok erősödése. Egy ilyen megrázó eseményt követően a választók biztonsági igényei erősödnek. Határozott, erős választ várnak a politikusoktól” – mondta Krekó Péter politikai elemző.
Az ilyes események rendszerint a jobboldali erőknek kedveznek. Ez azonban nem törvényszerű. A 2004-es madridi vonatrobbantásért a választók az akkor kormányon lévő jobboldalt űzték el, akik spanyol katonákat küldtek Irakba.
A párizsi események után félő, hogy Európa radikalizálódik, figyelmeztet a politológus.
Többmilliós, integrált muszlim közösségekre süthetik rá a terrorizmus bélyegét,
ez pedig az Iszlám Állam malmára hajtja vizet.
A szélsőségesek ugyanis éppen a magukat kirekesztettnek érző, európai muzulmánokra vetik ki a hálójukat. Ezért főként a második és a harmadik generációs muzulmánok, nem pedig a most érkező menekültek között toboroznak. Krekó Péter szerint nem lesz elég, ha biztonságpolitikai problémaként kezelik a kérdést, és titkosszolgálati eszközökkel közelítenek hozzá. Az elemző szerint Franciaország nem volt elég hatékony a bevándorlócsaládok integrációjában.
A pénteki véres eseményeknek kijózanító hatása is van. A politikában épp most kell higgadtnak maradni, mondta Krekó Péter. Nyugat-Európában a párizsi mészárlás ellenére nem emelkedett számottevően a szélsőséges pártok támogatottsága. Sem Franciaországban, sem az Egyesült Királyságban nem tapasztalható jelentős elmozdulás.
A német bevándorlásellenes AfD támogatottsága a terrorakció előtt 10 százalékon állt.
Egy hét alatt 0,5 százalékkal nőtt a szimpatizánsainak a száma,
derül ki a friss közvélemény-kutatási eredményekből. „A politikai szereplőknek rendkívül
nagy szerepük van abban, milyen irányba terelik a közhangulatot”
– mondta Krekó Péter.
Európában jelenleg két megközelítés érkelhető menekültügyben. Svédország, Németország és Brüsszel
kitart a nyitott kapuk politikája mellett,
míg az Egyesült Királyság, a balti államok és a visegrádi négyek – köztük Magyarország – elutasítják a kötelező kvótát, a menekültszám minimalizálását követelik, mondta Kiszelly Zoltán. A politológus szerint a menekültbarát nyugati államok próbálják élesen elkülöníteni a bevándorlás kérdést a terrorizmustól.
Svédország 2022-ig, Németország a 2017 szeptemberi választásokig biztosan kitart a bevándorlást támogató politikája mellett – mondta Kiszelly Zoltán. A skandináv országban 2014 decemberében állapodott meg a balközép kormánykoalíció és a jobbközép ellenzék, hogy távol tartják a szélsőjobbot a hatalomtól.
A Svéd Demokraták az egyedüli politikai erő, akik ellenzik a menekültek befogadását, támogatottságuk az elmúlt egy évben ugrott meg. Tavaly decemberről 10 százalékról 20 százalékra emelkedett idén októberig, mondta a Századvég Politikai Iskola tanára.
Angela Merkel szimpatizánsainak száma Németországban is csökkent a menekültáradat hatására. A német kormányzópárt támogatottsága jelenleg 35 százalékon mozog. Ha a CDU szavazótábora 30 százalék alá csökken, a kancellárnak mennie kell, és a szigorításpárti pénzügyminiszter, Wolfgang Schäuble venné át a hatalmat, véli Kiszelly Zoltán.
A németországi egy elöregedő társadalom, ahol nincs elég munkáskéz. Éves szinten félmillió dolgozóra lenne szüksége, hogy helyreálljon az ország teljesítőképessége – mondta a politológus. Ez a szám megegyezik azzal a kvótával, amennyi menekültet Merkel ellenőrzött formában átvenne a török menekülttáborokból.
Németországban a feszültség fő forrása, hogy
hirtelen érkeztek nagy számban menekültek.
„Egy év alatt közel háromévnyi ember érkezett ellenőrizetlenül Németországba” – mondta Kiszelly Zoltán.
A menedékkérők elhelyezése és felzárkóztatatása idén 20 milliárd euróba kerül az országnak, mondta az Origónak Peter Hille, a Deutsche Welle szerkesztője. Ez a költség azonban megtérül, amint a munkaerőpiac felszívja az országba érkezőket.
A párizsi terrorakció után óhatatlanul nőni fog a félelem Németországban a menekültektől, ezt a bevándorláselles pártok ki fogják használni, hogy támogatókat szerezzenek. Azt viszont sokan elfelejtik, hogy ezek az emberek is a terror elől menekülnek, mondta Peter Hille.