Petíciót intéztek a román kormányhoz

Petícióban szólították fel a Sepsiszentgyörgyön tüntető magyarok a román kormányt pénteken arra, hogy hagyjon fel a magyar jelképek üldözésével.

A székelyföldi városban ötödik napja vonultak a prefektusi hivatal elé a tüntetők, és a himnusz éneklésével tiltakoztak egész héten az ellen, hogy a megye (azóta leváltott) prefektusa bírságot szabott ki a magyar himnusz eléneklése miatt. A szervezők szerint pénteken több mint ötezer ember vonult a prefektusi hivatal elé egy-egy 250 méteres magyar, illetve székely zászlóval, és többször elénekelték a magyar himnuszt.

Többnyelvű tiltakozás

A magyarul, románul és angolul felolvasott petícióban felszólították a bukaresti kormányt: ne szítson ellentéteket a Székelyföldön élő románok és magyarok között azzal, hogy elemi jogokat vitatnak el a magyar közösség tagjaitól. A napról napra nagyobb tömeget megmozgató demonstrációsorozatot a Magyar Polgári Párt (MPP) kezdeményezte, de a többi magyar párt és szervezet is csatlakozott hozzá. A tüntetéseken a magyar történelmi egyházak képviselői is felszólaltak: csütörtökön többek között Böjte Csaba ferences szerzetes, pénteken pedig Kató Béla erdélyi református püspök.

A magyar szervezetek egyetértenek

A pénteki eseményről tudósító maszol.ro erdélyi portál szerint a petíciót Gazda Zoltán, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) sepsiszéki elnöke olvasta fel magyarul, Tamás Sándor, Kovászna megye önkormányzatának elnöke pedig románul. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben megválasztott önkormányzati vezető maga mellé szólította a színpadra Biró Zsoltot, az MPP országos elnökét és Váncsa Albertet, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) városi tanácsosát is, ezzel is jelezve, hogy a demonstráción megfogalmazott követelésekkel minden magyar szervezet egyetért.

A kisebbségek elnémítása

A petíció szerint a demonstrálók elfogadhatatlannak tartják, hogy Románia a kisebbségek "elnémítására, megsemmisítésére, megalázására és ellehetetlenítésére" használja hatalmát. "A XXI. században az Európai Unió tagjaként az a magatartás - olvasható a dokumentumban -, amely üldöz egy kisebbségi nyelvet és jelképet, börtönnel fenyegeti a kisebbségi vezetőket, visszaállamosít, szisztematikusan uszít az erdélyi magyarság ellen, nem méltó ahhoz a Romániához, mely 25 éve lerázta magáról a diktatúra, az elnyomás láncait és a szabadság, a jogállamiság és az önkifejezés szabadsága mellett tette le a voksát."

Székelyföld autonómiája

A petíció a magyar közösség szimbólumainak használatát, identitásának, nyelvének és kultúrájának a megőrzését lehetővé tevő törvényeket sürget, az államosított egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását követeli, és érdemi párbeszédet sürget a román kormánytól a Székelyföld autonómiájáról.

"Romániának a kisebbségek, így a székelyek is ugyanolyan alkotó részei, mint a többségi nemzet. Mi is itt akarunk élni, mi is otthonunknak akarjuk érezni Romániát. Tegyenek róla, hogy ne megtűrt idegenekként gondoljanak ránk, hanem teljes jogú polgárokként lehessünk ennek az országnak az állampolgárai" - zárul a sepsiszentgyörgyi petíció.

A sepsiszentgyörgyi kollégium

A tüntetés szónokai tiltakoztak a sepsiszentgyörgyi református Székely Mikó Kollégium újraállamosítása, az RMDSZ ellen terrorista fenyegetés gyanújával indított ügyészségi vizsgálat és a Székelyföldön kiújult hatósági jelképháború ellen. A román kormány legutóbbi ülésén lecserélte a Kovászna, a Hargita és a Maros megyei prefektusokat, miután az RMDSZ panaszt emelt ellenük Victor Ponta miniszterelnöknél, arra hivatkozva, hogy tevékenységükkel feszültséget okoznak a térségben élő magyarok és románok között.