Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az Egyesült Államok az ukrán konfliktus békés lezárásában érdekelt, de amíg orosz agressziót tapasztal, nem vonja vissza a már elfogadott szankciókat, sőt, kész újabbakat is bevezetni. Ezt Daniel Fried, az amerikai külügyminisztérium szankciós politikáért felelős koordinátora mondta magyar újságíróknak a budapesti amerikai nagykövetségen. A Washingtonból bejelentkező diplomata kijelentette: üdvözlik az Európai Unió büntetőintézkedéseit – „bátor döntés volt” –, Brüsszelnek és Washingtonnak ugyanis együtt kell működnie.
„Az 1991 óta érvényes, Európának az elmúlt két évtizedben prosperitást biztosító megegyezések kerültek veszélybe az orosz agresszió miatt” – vélekedett Fried, aki ugyanakkor áttételesen elhárította azt a felvetést, hogy Amerika segítséget nyújtana Európának a szankciók okozta veszteségek miatt. „Sérültek a mi érdekeink is, főleg a pénzügyi és az energetikai szektorban, de készek vagyunk viselni ennek az árát” – mondta. (Az Exxon amerikai olajóriás például az orosz Rosznyefttel folytatandó 500 milliárd dolláros Kara-tengeri vállalkozását kénytelen felfüggeszteni.) Szerinte az amerikai cégek megértették a szankciók lényegét, így nem számít arra, hogy bármelyikük megsértené őket.
„A magyaroknak nem kell elmagyarázni, milyen az, amikor egy agresszor erőt fitogtat” – válaszolta az Origo kérdésére az amerikai diplomata. Szerinte Orbán Viktor miniszterelnök (aki szerint az EU „lábon lőtte magát” a szankciókkal) a magyar érdekeket védelmezi, figyelmeztetett azonban, hogy a szövetségi (NATO-, EU-) vállalásokat szem előtt kell tartani. Úgy fogalmazott:
„Az Egyesült Államok is jó viszonyra törekszik Oroszországgal, de ennek jelenleg nincs itt az ideje.”
Daniel Fried szerint az Oroszország ellen irányuló büntetőintézkedések akkor érhetnek véget, ha Moszkva eleget tesz a közelmúltban elfogadott minszki egyezmény tizenkét pontjának. Vagyis addig bizonyosan nem változik a helyzet, ameddig orosz reguláris erők vagy Oroszország által támogatott szeparatisták harcolnak Kelet-Ukrajnában. Emellett – függetlenül a megállapodástól – Moszkvának tiszteletben kell tartania Ukrajna terület integritását és szuverenitását. Kérdésünkre, hogy ezek szerint ameddig a Krím-félszigetet az oroszok ellenőrzik, nem várható változás, Fried úgy válaszolt: a minszki tizenkét pont nem említi a Krímet, vagyis ha teljesülnek a béketerv elvárásai, a szankciókat megszüntetik.
Bár értelmezésünk szerint a Nyugat ezzel hallgatólagosan elismeri a félsziget fölötti orosz fennhatóságot, a szankcióügyi koordinátor mindenkit megnyugtatott: Amerika „nem fordul el a Krímtől”, és soha nem fogja Oroszország részének tekinteni.
