Nehezebb lesz Németországba vándorolni

Németországban már az idén szigoríthatják az uniós társállamokból érkező bevándorlókra vonatkozó munkavállalási és szociális ellátási szabályokat.

A kormány hónapokig tartó közéleti vita után szerdán fogadta el a témában kidolgozott javaslatokat. A kisebbik konzervatív kormánypárt, a bajor CSU további lépéseket sürget, szakszervezetek és ellenzéki pártok pedig bírálják a berlini vezetés elképzeléseit.

Németországban Nagy-Britanniához hasonlóan a román és bolgár állampolgárok munkavállalási korlátozásainak megszűnése nyomán indult diskurzus a szegénységi bevándorlásnak - a munkavállalás helyett a szociális segélyek megszerzését célzó bevándorlásnak - is nevezett szociális turizmusról (Sozialtourismus).

A javaslatok között az a legfontosabb, hogy

a munkakeresés céljából beköltöző uniós állampolgárok legfeljebb fél évig maradhatnának.

Akinek hat hónap alatt nem sikerül állást találnia, és ezért közpénzből finanszírozott támogatásra szorulna, annak el kell hagynia az országot. A hatóságok továbbá kitilthatnák az országból mindazokat az uniós bevándorlókat, akik törvénytelen eszközökkel szereznek jogot a németországi tartózkodásra, vagy ilyen módon szereznek hozzáférést a szociális ellátórendszer juttatásaihoz.

Enyhébb szigor

A CSU nagyobb szigort szorgalmazott, egyebek mellett követelte, hogy

az uniós társállamokból érkezőket a németországi tartózkodásuk első három hónapjára zárják ki valamennyi szociális juttatásból, beleértve a családi pótlékot és a munkanélküli segélyt.

A bajor felvetést a családi pótlék esetében az uniós jog előírásaira hivatkozva elvetették. A munkanélküli segély esetében sem érvényesült a CSU álláspontja, de csak azért, mert a kormány egyelőre iránymutatást vár Európai Unió Bíróságától. Azt a szintén CSU-s követelést még vizsgálják, hogy miként lehet a családi pótlékot a származási országban járó támogatás, illetve az ottani megélhetési költségek szintjén rögzíteni abban az esetben, ha a gyermek nem Németországban, hanem a hazájában tartózkodik. A CDU és az SPD elégedett a javaslatokkal, így azokat várhatóan nagyobb változtatás nélkül fogadják el a Bundestagban, ahol a kormányoldalnak csaknem 80 százalékos többsége van.

Az ellenzéki Zöldek szerint viszont a kormány egy nem létező problémára reagál, hiszen a bizottsági jelentés alapján nincs tömeges visszaélés a munkaerő szabad áramlásának elvével és a szociális juttatásokkal. A szakszervezetek országos szövetsége (DGB) szerint a bizottság munkája kudarc, hiszen sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudták, hogy nagyobb számban történnek visszaélések. Az egyházi segélyszervezeteket összefogó Caritas szerint az egész vita egyetlen következménye az, hogy "szalonképessé válik az uniós bevándorlók diszkriminációja".

A 80 milliós Németországban 2013 végén 3,1 millió volt az uniós társállamokból származó bevándorlók száma (mind a 27 országot együttvéve), ami 10,6 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A leggyorsabban a román és a bolgár állampolgárok száma nőtt tavaly, az végén 414 ezren voltak, ami 27,9 százalékos növekedés éves szinten.

A 2013-ban érkezett bevándorlók száma alapján összeállított listát Lengyelország vezeti, utána Románia, Olaszország, Bulgária, majd Magyarország következik.
A külföldi állampolgárok adatbázisában (AZR) nyilvántartott magyar állampolgárok száma tavaly 135 614-re emelkedett a 2012 végén nyilvántartott 107 398-ról.