Szegény Putyint már senki sem szereti

Az Oroszország ellen bevezetett japán szankciók Moszkva szerint amerikai nyomásra születtek. Igaz, hogy a második világháború óta nem kötöttek még békét, de gazdaságilag egyre szorosabb a két ország közötti kapocs.

A Moszkva ellen bevezetett japán szankciók arról tanúskodnak, hogy Tokió nem önállóan cselekszik, hanem Washington diktál neki - közölte kedden az orosz külügyminisztérium. A Ria Novosztyi hírügynökség által idézett közlemény szerint Tokió nemegyszer fogadkozott, hogy szándékában áll folytatni a kapcsolatok fejlesztését Oroszországgal. A japán "demars" azonban arról tanúskodik, hogy mindez csupán lepel, amellyel elfedik azt, hogy a japán politikusok nem képesek felhagyni Washington irányvonalának megszokott követésével, nem képes olyan önálló politikát folytatni, amely megfelelne az ország alapvető érdekeinek - közölte a külügyminisztérium.

A maláj utasszállító miatt

A malajziai utasszállító lelövése után az Európai Unió, az Egyesült Államok és Kanada a korábbiaknál átfogóbb büntetőintézkedéseket tervez életbe léptetni Oroszország ellen. Hétfőn az eddig vonakodó Japán is szigorúbb szankciókat hozott Oroszország ellen az ukrán válságban játszott szerepéért. Az intézkedések között szerepel a Krím félsziget Ukrajnától való elszakítását támogató személyek és csoportok Japán bankokban található vagyonának befagyasztása, továbbá krími termékek importtilalma is. A japán kormány előreláthatólag a nap folyamán nevezi meg a szankciók alá vont személyeket és csoportokat.

Gazdasági érdekek

A távol-keleti ország eddig csak korlátozott szankciókat alkalmazott Oroszország ellen, vízumkorlátozást léptetett életbe és elhatározta egyes bilaterális tárgyalások felfüggesztését. Japánnak jelentős gazdasági érdekei fűződnek Oroszországhoz, annak ellenére, hogy a Kuril-szigeteket érintő területi vitája miatt a második világháború óta békeszerződést sem kötöttek egymással.

Tokió és Moszkva kapcsolatai az elmúlt években látványos javulást mutattak, aminek oka elsősorban a közös energetikai érdekekben rejlik. A Japánba irányuló orosz olajexport 2013-ban 45 százalékkal nőtt, és a szigetország földgázellátásának tíz százaléka Szibériából érkezik.