Gerhard Schröder kancellár a szociáldemokratákkal együtt kormányzó zöldek, valamint az ellenzék (kereszténypártok, liberálisok) vezetőivel folytatott egyezkedések után nyolcpontos elvi dokumentumot terjesztett elő, amely mintegy iránytűül szolgál majd a törvényt megfogalmazó szakértők számára.
A német politika 2000 óta vitázik a külföldiek bevándorlását, németországi tartózkodását és beilleszkedését szolgáló törvényen. A törvény ezeket a problémákat a megváltozott kulturális, demográfiai és gazdasági adottságoknak megfelelően rendezné.
Az évezred elején a vitára az nyomta rá bélyegét, hogy Németországnak a munkanélküliség magas szintje ellenére is szüksége volt például magasan képzett informatikusokra. A New York-i célpontok ellen 2001. szeptember 11-én elkövetett merényletek után a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem szempontjai kaptak erősebb hangsúlyt a vitában, különösen az ellenzék részéről.
A szociáldemokrata-zöld koalíció már kidolgozott, s a parlament alsó- és felsőházában el is fogadtatott egy bevándorlási törvényt, de a vitatott felsőházi elfogadás miatt Johannes Rau államfő alkotmányos kontrollt kért, s az alkotmánybíróság megakadályozta a törvény életbe lépését.
A több mint 80 milliós Németországban 7,2 millió külföldi él. Schröder azt hangsúlyozza, hogy "modern bevándorlási törvényre van szükségünk, nem csak humanitárius, de gazdasági szempontok miatt is". A környezetvédők liberális törvényt akarnak, a kereszténypártok megszorító jellegűt.
A német munkaerőpiac a hetvenes évek óta gyakorlatilag zárt a külföldi munkavállalók előtt, az ország azonban, történelmi okokból is, fogad menedékeseket, zsidókat, és fogadja az oroszországi németek leszármazottait. A kancellár a minap jelezte, hogy kormánya a zsidók be- és visszatelepedése elé továbbra sem kíván akadályokat gördíteni, örül annak, hogy Németországban ismét élettől duzzadó zsidó közösségek léteznek.