Magyarul is pereskedhetnek Romániában

A román szenátus után a képviselőház is elfogadta azt a törvénymódosítás-tervezetet, amely lehetővé teszi, hogy a jövőben a büntetőeljárás során a magyarok anyanyelvüket használhassák. A törvény - amennyiben az államfő aláírja - 2004 januárjától lép életbe.

A jogszabályok szerint a büntetőeljárás román nyelven folyik, ám a törvény elfogadása után a nemzeti kisebbségiek, beleértve a tanúkat és szakértőket is, használhatják az anyanyelvüket az eljárás során. Aki nem tud románul, annak az állam köteles tolmácsot biztosítani. A szöveg nem ír elő százalékos arányt, így ha csak egyetlen nem román is részt vesz az eljárásban, használhatja anyanyelvét. Egy korábbi verzió még úgy fogalmazott, hogy ez csak ott lehetséges, ahol számottevő arányban élnek kisebbségiek.

A módosítást az államfőnek kell ellátnia kézjegyével, majd ezt követően a Hivatalos Közlönyben való megjelenés után válik hatályossá. Alkalmazására 2004. január 1-jén kezdődhet.

A törvénymódosítást hosszú vita előzte meg. Székely Ervin RMDSZ-es képviselő, a román alsóház jog- és szabályzat-felügyelési szakbizottságának tagja a Szabadság című kolozsvári lapnak úgy nyilatkozott: "egész odisszeája van" ennek az egy cikkelynek.

Az ellenvetések között szerepelt, hogy az RMDSZ magyarosítani akarja az igazságszolgáltatást és száműzni a román bírókat. Az ellenzők szerint ugyanis az, hogy valaki használhatja az anyanyelvét tolmács nélkül, azt jelenti, hogy a bírónak is tudnia kell magyarul. Az ellenzők ezért ragaszkodtak volna a tolmács használatához. Az RMDSZ viszont azzal érvelt, hogy semmi szükség tolmácsra, ha a bíró és a perben részt vevők is beszélnek magyarul. Ugyanakkor ezt a jogot nemcsak a magyarok, hanem az egyéb kisebbségek is megkapják az egész országban.

A gyakorlatban ugyanakkor lehetnek nehézségek - állította az RMDSZ képviselője. Azt ugyanis nem szabályozza a jogszabály, hogy mi történik, ha a bíró nem tud magyarul: leváltják vagy tolmácsot hívnak.