Német-francia összeborulás Versaillesban

Rendszeres közös kormányüléseket és a nemzetközi szervezetekben közös álláspont megjelenítését határozta el Franciország és Németország a két állam közötti 1963-as megbékélés emlékére rendezett grandiózus ünnepségen. A Versaillesban több mint ezer francia és német politikus vett részt  szerdán az Elysee Megállapodás jubileumán. Korábban az épületben többször megalázta egymást a két nagyhatalom, most pedig a szövetségi állam gondalata is megfogalmazódott.

Közös parlamenti ülés Versailles dísztermében

A francia és a német parlament szerdán közös ülést tartott Versaillesban, a francia királyok palotáján. A két ország a legmerészebb tervek szerint államszövetségre lép egymással, de a szorosabb együttműködés már biztosra vehető. Az összefogás értékét növeli a mostani esemény helyszíne: korábban itt emelték császárra a poroszok I. Vilmost, miután tönkreverte a franciákat, majd itt kellett aláírnia Németországnak az I. világháború után a történelem egyik legmegalázóbb békeszerződését.

A két világháborúban kialakult szélsőségesen ellenséges viszonyt 1963-ban állította helyre Franciaország és Németország, amikor aláírták az Elysee Megállapodást. A Charles de Gaulle és Konrad Adenauer által létrehozott alku azóta az európai integráció motorjának számít. "Ha a németek és a franciák összefognak, Európa előrehalad, ha vitáznak, helyben topog." - fogalmazta meg elméletét a jelenlegi francia elnök, Jacques Chirac.

A Versailles-i rendezvényen 577 francia és 603 német országgyűlési képviselő vesz részt. Az esemény történelmi jelentőségű, két ország teljes parlamentje először tart közös ülést. Az ünnep alkalmából Jacques Chirac francia elnök és Gerhard Schröder német kancellár újabb, szorosabb együttműködést jelentő megállapodást ír alá. Összehangolják a két állam törvényhozását, különösen a civil jog és a családi jog terén. Mindkét kormány magas rangú tisztségviselőt nevez ki a Berlin és Párizs közötti kapcsolatok erősítésének összehangolására. Már most elkötelezték magukat a kettős német-francia állampolgárság bevezetése mellett. Rendszeresen közös kormányüléseket is tartanak a jövőben, és a másik ország egy-egy minisztere szinte állandó résztvevője lesz a kormányüléseknek.

Szintén kedden jelent meg az EU francia és német biztosának két cikke, a Berliner Zeitungban illetve a Liberationban. Günter Verheugen német bővítési biztos és Pascal Lamy francia kereskedelmi biztos egyenesen arra buzdítja hazájuk politikusait, hogy lépjenek államszövetségre. Terveik szerint közös lenne a német és francia külügyminisztérium, védelmi minisztérium és pénzügyminisztérium. Ezzel az uniós együttműködésnél is szorosabb szövetség alakulna ki a két ország között, szinte egyesülnének a terv megvalósításakor. A biztosok szerint hosszú távon az EU többi tagja is csatlakozhatna, és akkor Európa az Egyesült Államokhoz hasonlóan föderatív, egységes állammá alakulhatna át. Utóbbi tervet támogatja Joschka Fischer német külügyminiszter is.

Közösen az ENSZ-ben és az EU-ban

A nemzetközi szervezetekben, így az ENSZ Biztonsági Tanácsában is közös véleményt alkotnak, ami most Irak esetében is döntő lehet. Németország már korábban jelezte, semmiképpen sem támogatnának katonai akciót Irakban, és a német befolyást erősíti, hogy Berlin képviselője januártól két évig az ENSZ BT tagja lesz. A vétójoggal is rendelkező állandó tag franciák pedig egyre közelednek a német állásponthoz, így a két európai nagyhatalom sikeresen szállhat szembe az angolszász háborús blokkal. A most megerősített összefogás több politikus szerint éppen azért jött létre, mert a két állam rájött, hogy csak közösen vehetik fel a versenyt az USA növekvő befolyásával.

Az EU-ban is közös álláspontot képviselnek a készülő uniós alkotmánnyal kapcsolatban. Erről még a múlt héten állapodtak meg. A két ország a kettős elnökséget javasolja: terveik szerint az EU-t az Európai Bizottság elnöke és az Európai Tanács elnöke közösen vezetné. Ez kompromisszum lehetne a nagyobb államok erős elnököt támogató politikája, és a kicsik kollektív vezetést támogató elképzelése között. A bizottsági elnököt az Európai Parlament választaná, a másik vezetőt pedig a Európai Tanács, vagyis a hivatalban lévő állam- és kormányfők. Jelenleg az EU vezetését félévente felváltva viselik az egyes tagállamok miniszterelnökei, de ezt a rotációs rendszert a tagállamok többsége megváltoztatná.

Közösen fogják javasolni, hogy jobban hangolják össze az európai bűnüldözést és igazságszolgáltatást. A két ország összefogása az EU-ban azért is vált sürgetővé, mert Nagy-Britannia egyre határozottabban próbálja átvenni a vezetést a hagyományosan német-francia dominanciájú Unióban.

A két ország összefogását tovább erősítheti, hogy az Unió ugyanazért készül megbüntetni őket. Az eurózónához csatlakozott országokban ugyanis nem lehet a költségvetés hiánya magasabb, mint a GDP 3 százaléka. Ha egy tagállam megsérti ezt a szabályt, akkor nagyon komoly pénzbüntetésre számíthat. A francia kormány idén nagy adócsökkentésre készül, ami az Unió pénzügyminiszterei szerint bőven 3 százalék fölötti hiányt fog okozni. A francia pénzügyminiszter azonban nemzeti érdekekre hivatkozva nem hajlandó kisebb mértékben adót csökkenteni. A német kormány már 2002-ben átlépte a 3 százalékos határt, így bűnük nagyobb, viszont pénzügyminiszterük bűnbánó, és a büntetés elkerülése érdekében együttműködést ígért az EU-val. Ennek egyik fontos oka, hogy pont a németek ragaszkodtak a büntetési rendszer kidolgozásához. A franciák viszont kezdettől fogva ellenezték a Növekedési és Stabilitási Paktum-nak nevezett egyezményt, amely alapján most mindkét országot meg kellene büntetni. Várhatóan most közösen kérnek rugalmasságot Brüsszeltől, és ehhez jó szövetségest találhatnak a spanyol és a görög kormányokban, melyek szintén ellenzik a szigort.

Alázás helyett koccintás Versailles-ben

Schröder és Chirac egymásra figyel

A látványos ünnepségen borral koccintanak a politikusok: Franciaországot vörös-, Németországot fehérbor szimbolizálja. Szintén szerdán kezdi meg adását az Arte televízió, mely ezentúl francia és német nyelven sugározza műsorát a két ország közszolgálati csatornáinak szervezésében. Az Arte székhelye Strasbourg határváros, ahol az Európai Parlament plenáris üléseit is tartják, szintén a francia-német megbékélés szimbólumaként. Az Arte műsora a közös parlamenti ülés élő közvetítésével kezdődik.

Az európai integráció kezdetét jelentő Montánuniót éppen a német-francia kiegyezés reményében hozták létre. Az akkori terv szerint megpróbálták teljesen egymásra utalni a két ország vas- és széntermelését, hogy egymás nélkül még csak fegyverkezni se tudjanak. Ahogy 1951-ben a francia külügyminiszter, Robert Schuman fogalmazott: "A háború Németország és Franciaország között nemcsak elméletileg lehetetlen most már, hanem anyagi alapjai sem teremthetők meg." A német-francia megbékélés azóta igazi sikertörténet, pedig a XIX. századtól kezdve a két ország a másik megalázását tekintette legfontosabb külpolitikai céljának: 1871-ben Versailles-ban emelték császárrá Vilmos porosz királyt, miután tönkreverte III. Napoleon seregeit, és ezzel létrejött az egységes német állam. Az első világháború után a franciák a lehető legkeményebb büntetéseket rótták ki a németekre, és a megalázó békeszerződést ugyanitt íratták alá velük. A véres gyűlölködés a második világháború végéig folytatódott. Az 1963-as Elysee Megállapodás után most újra ugyanitt kötelezték el magukat a két ország vezetői a barátság mellett.